3. A közjegyzői működés körében okozott kár megtérítéséért való felelősség vizsgálatánál külön kell bontani a közjegyző nemperes eljárás keretében kifejtett tevékenységét és az egyéb működését.
A nemperes eljárás a bírósági eljárás része, ezért a közjegyző is bírósági jogkörben jár el, amikor hagyatéki eljárást folytat le vagy okirat és értékpapír megsemmisítésével kapcsolatos eljárást végez. Ez a közjegyzői tevékenység - ugyanúgy, mint a végrehajtónak a nemperes eljárások körébe tartozó végrehajtási eljárással kapcsolatos munkája - bírósági jogkörben kifejtett tevékenységnek minősül minden további vizsgálódás nélkül.
A BH 1999. évi 25. számú jogesetből megállapíthatóan a Legfelsőbb Bíróság egy kijelölés tárgyában hozott határozatában kiemelte "a közjegyző nemperes eljárásban végzett tevékenysége a bírósági eljárás része, az ezzel összefüggésben keletkezett kár esetében közigazgatási közhatalmi tevékenység gyakorlásával történt szerződésen kívüli károkozásról van szó. Ezen a közjegyzőnek a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 10. § (1) bekezdésén alapuló közvetlen kárfelelőssége sem változtat".
A Legfelsőbb Bíróság Pf.V.26.028/1999/5. számú ítéletének indokolásában már általános érvényű megállapításként szerepel, hogy "a közjegyző eljárása során közhatalmat gyakorol". Az ügy tényállásából megállapíthatóan ez esetben szintén hagyatéki eljárással ösz-szefüggő közjegyzői tevékenység miatt támasztottak kártérítési igényt a közjegyzővel szemben.
A BH. 2000. évi 453. szám alatt közzétett jogesetből kitűnően a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálat során hivatalbál vette figyelembe a hatáskör hiányát, mivel okiratkészítéssel összefüggésben közjegyző ellen támasztott kártérítési ügyben első fokon helyi bíróság járt el. Határozatában kifejtette: "a közjegyzői tevékenység az igazságszolgáltatás része. A közjegyző által kiállított okirat közokirat. A közjegyző az eljárása során tehát közhatalmi tevékenységet fejt ki. Annak megítélésénél, hogy a tevékenység közhatalmi tevékenység-e, a tevékenység jellege a döntő és nem az, hogy a tevékenységet kifejtő személy a feladatait milyen szervezeti keretek között látja el. Nincs döntő jelentősége tehát annak, hogy hatósági feladatokat ellátó állami szerv alkalmazottjaként vagy más jogi felhatalmazás alapján végzi."
Az előző állásponttal szemben eltérő döntést is lehet találni arra nézve, hogy az okiratot készítő közjegyző e tevékenységével összefüggésben keletkezett kárigény esetén milyen felelősségi szabály alapján felel. Az okiratkészítés során kifejtett közjegyzői tevékenység ugyanis az ügyvédnek a megbízási szerződés körében ellátott feladatával mutat rokon vonásokat, ezért e körben a közjegyzői tevékenységre is - az ügyvédi megbízáshoz hasonlóan - a megbízási szerződés szabályainak az alkalmazhatósága jöhet szóba.
A Legfelsőbb Bíróság Pfv.X.22.835/2001/6. számú ítéletéből megállapítható tényállás szerint a közjegyző az eladótól kézhez kapott tulajdoni lap alapján korábbi adásvételi szerződések széljegyzésének rögzítésével készítette el a közjegyzői okiratba foglalt adásvételi szerződést. Utóbb derült ki, hogy nem tulajdonostól történt a vétel, mivel a lakásnak egy korábbi bérlője hamis okirattal a maga javára szóló adásvételi szerződést széljegyeztetett, majd többszörös eladást követően vásárolta meg a károsult felperes az ingatlant. Az elsőfokú ítélet álláspontja szerint az alperes nem államigazgatási jellegű közhatalom gyakorlása során kifejtett szervező intézkedő tevékenységet folytatott akkor, amikor az adásvételről okiratot készített. Megbízottként járt el, így a felelőssége szerződésszegés esetén lenne megállapítható. Erre pedig nincs mód, mert az alperes a megbízás teljesítése során a legteljesebb mértékben betartotta a közjegyzői törvény 113. §-ában foglaltakat. A másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság egyetértett a fenti jogi következtetéssel és a Ptk. 349. § (1) bekezdésén alapuló felelősséget kizárta, annak kiemelésével, hogy az alperes az adott tevékenységét nem igazgatási jogkörben eljárva, hanem a felperes megbízása alapján végezte. Ehhez képest a felelőssége szerződésszegésen alapulhat.
A kérdés tehát az, hogy bármely közjegyzői tevékenységre vonatkozik-e a közhatalmi jelleg, vagy vannak olyan közjegyzői feladatkörbe tartozó tevékenységek, amelyek más megítélés alá esnek.
Ennek vizsgálatánál a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (továbbiakban: Ktv.) alapvető rendelkezései között az általános szabályokon belül az általános elvekből kiindulva a következőket lehet megállapítani. A Ktv. 1. § (1) bekezdése értelmében a közhitelességgel felruházott közjegyzők a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtanak. A (2) bekezdés részletesen felsorolja a közjegyző által végzett feladatköröket (közokirat-kiállítás, okiratőrzés, pénz, értéktárgy, értékpapír átvétele, átadása, tanácsadás), míg a (3) bekezdés külön tartalmazza azt, hogy közjegyző folytatja le a hatáskörébe utalt hagyatéki eljárást és egyéb nemperes eljárásokat. A (4) bekezdés szerint a közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez.
Az idézett törvényi megállapításokból levezethető egyik álláspont szerint a közjegyzőnek a jogszabály által meghatározott hatáskörében kifejtett valamennyi tevékenysége jogszolgáltató hatósági tevékenységnek minősül. A jogszabály által meghatározott hatáskörben kifejtett tevékenység, mint fogalom nemcsak a nemperes eljárást, hanem valamennyi közjegyzői hatáskörbe tartozó tevékenységet jelenti, tehát a Ktv. 1. § (2) és (3) bekezdését együttesen.
A törvényjavaslathoz fűzött miniszteri indokolás a hatósági jelleggel szemben a közjegyzői tevékenység hivatali jellegét hangsúlyozza, ugyanakkor több helyen hivatkozik a közjegyzői tevékenység közhatalmi jellegére is. Ez utóbbit erősítik a közjegyzői szolgálat keletkezésére, megszűnésére, működésének felügyeletére vonatkozó törvényi rendelkezések is. Mivel a közjegyző az állam felségjogából levezethető feladatokat lát el, ez a szerepe magában hordozza a közhatalmi jelleg gyakorlását. Ez nyilvánul meg abban a privilégiumban is, hogy a közjegyző kizárólagos hatáskörébe tartozik a jogügyletek, jognyilatkozatok, tények közhitelű okiratban - közokiratban - rögzítése.
A fenti érvek azt az álláspontot erősítik, hogy a közjegyző nemcsak a bírósági jogkörben való eljárása során, hanem az állami felségjogból reá ruházott közhatalmi funkció gyakorlása folytán általában is közigazgatási jogkörben jár el.
A másik vélemény szerint a Ktv. 1. § (4) bekezdése megfogalmazásának helyes értelme az, hogy a közjegyző jogszolgáltató hatósági tevékenységet csak a jogszabály által meghatározott hatáskörében végez, vagyis akkor minősül az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként eljáró jogszolgáltató hatóságnak, amikor a Ktv. 1. § (3) bekezdés szerint lefolytatja a hatáskörébe utalt hagyatéki eljárást és egyéb nemperes eljárást. Ez azt jelenti, hogy a Ktv. 1. § (4) bekezdése kizárólag a (3) bekezdés alapján közjegyzői hatáskörbe utalt eljárásra vonatkoztatható.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
