Az Európai Közösségek megalakulásával egy sajátos - mind a nemzetközi jogtól, mind az állami jogrendszerektől különböző - jogrend jött létre. A tagállamok lemondtak szuverenitásuk egy részéről, és a közösségi intézményeket feljogosították arra, hogy közvetlenül alkalmazandó és a nemzeti joggal szemben elsőbbséget élvező szabályokat fogadjanak el. Hazánk Európai Unióhoz való csatlakozása számos új feladatot jelent a tagállami bíróságok számára, hiszen bármikor felmerülhet a közösségi jog alkalmazásának szükségessége. Ennélfogva alapvető jelentőségű, hogy a tagállami bírák kellően ismerjék ezt a rendkívül nagy terjedelmű joganyagot.
A közösségi jog egyik legfőbb problémáját egységes alkalmazásának és értelmezésének biztosítása jelenti. Ennek eszköze az előzetes döntéshozatali eljárás (a továbbiakban: Eljárás), amely az Európai Közösségek Bíróságának (továbbiakban: Bíróság) a tagállami bíróságokkal való együttműködésén alapul. A hazai bíróságok az előttük folyamatban lévő ügyekben, amennyiben ítéletük meghozatalához szükséges, előzetes döntésért folyamodhatnak a Bírósághoz a közösségi jog értelmezése végett.
Hazánk Európai Unióhoz való csatlakozása után két évvel különösen időszerű az előzetes döntéshozatali eljárás tárgykörében az eddig kialakult hazai joggyakorlat - a magyar bírák által kezdeményezett nyolc előzetes döntéshozatali eljárás - áttekintése. A téma aktualitását támasztja alá az elmúlt két év tapasztalata, az hogy a hazai bírói kar nem minden esetben alkalmazza megfelelően a közösségi jogi szabályokat.
A tagállamok bírái nem ismerik kellően a közösségi jogot, ezért kiemelkedő jelentősége van a közösségi jogi bíró képzésnek. A magyar bírói kar a csatlakozást megelőzően intenzív általános jellegű, majd speciális - saját szakterülethez kapcsolódó képzésben részesült, mélyrehatóbb közösségi jogi ismeretekkel azonban csak az ún. tréner bírák rendelkeznek. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács ötvennyolc nagy szakmai tapasztalattal rendelkező, az Unió hivatalos nyelvei közül a magyar nyelven kívül legalább még egy idegen nyelvet magas színvonalon beszélő bírót nevezett ki nemzeti trénerré. Amennyiben a bírónak problémája merül fel a közösségi jog értelmezése, illetve alkalmazása körében, az adott megyei bíróság szerint illetékes trénerbíróhoz fordulhat segítségért.1 A trénerbírák a közösségi jogot nem értelmezik, a nemzeti bíró előtt folyamatban lévő ügyben iránymutatást nem adnak, hanem tanácsadói szerepet töltenek be. Mivel az esetek többségében nehéz felismerni a közösségi jogi érintettséget, így az ügyfelek érvelése, indítványai is felhívhatják erre a bíró figyelmét. A hazai bíróságok által eddig kezdeményezett nyolc ügyben - az alapul szolgáló esetek rövid bemutatása mellett - ennek a felismerésnek a kialakulását, és a kérelemben feltett kérdéseket ismertetem.
A tagállami bírákkal való együttműködés hatékonyságának növelése érdekében a Bíróság 2005-ben immár második alkalommal tett közzé a tagállami bíróságok számára az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére vonatkozó tájékoztatót2. Ez a tájékoztató segítséget nyújt a bírák számára a kérdés előterjesztésével, az utaló végzés tartalmi elemeivel, a döntés hatásaival, valamint az eljárás költségeivel kapcsolatos kérdésekben. A Bíróság tájékoztatója értelmében a nemzeti bíróság utaló határozata az ügyre alkalmazandó nemzeti eljárási szabályok által lehetővé tett bármely határozati formát öltheti. A Be. 257. § (1) bekezdése, illetve a Pp. 155/A. § (2) bekezdése alapján megállapítható, hogy a bíróságnak végzéssel kell határoznia e kérdésben. A Tájékoztató a formai kötetlenség mellett felhívja a figyelmet arra, hogy a határozatnak minden olyan adattal rendelkeznie kell, amely lehetővé teszi a hasznos válaszadást, és megjelöli a kötelező tartalmi elemeket:
- röviden ismertetni kell a jogvita tárgyát, a megállapított releváns tényeket, az előterjesztett kérdés alapjául szolgáló tényállást,
- be kell mutatni az esetlegesen alkalmazandó nemzeti rendelkezések tartalmát, adott esetben a vonatkozó nemzeti ítélkezési gyakorlatot is,
- a lehető legpontosabban meg kell jelölnie az adott ügyben a releváns közösségi jogi rendelkezéseket,
- ismertetnie kell azokat az okokat, amelyek miatt kérdés merült fel egyes közösségi jogi rendelkezések értelmezésére és érvényességére vonatkozóan, valamint e rendelkezések és a nemzeti jog között fennálló kapcsolatot,
- össze kell foglalni az eljárásban résztvevő felek releváns érvelésének lényegét.3
A kérdések megfogalmazásánál arra kell törekedni, hogy az egyszerű, világos, pontos, és felesleges adatoktól mentes legyen, mivel azt később az Unió más hivatalos nyelveire is le kell fordítani. A kérdésnek az utaló határozat elkülönülő és világosan meghatározható részében kell szerepelnie. Mindemellett a tagállami bíróság jelezheti az előterjesztett kérdésre vonatkozó
- már kialakított - álláspontját. Nagyon fontos, hogy a nemzeti bíróságnak indokolnia kell az utalás szükségességét, azt hogy az alapügyben felmerült probléma eldöntéséhez miért elengedhetetlen a kérdés megválaszolása. A Bíróság elé utaláshoz ugyanis nem elegendő, ha az alapügyben közösségi jogi jogkérdés merül fel, az is szükséges, hogy ennek eldöntése az alapügy megfelelő elbírálásának feltétele legyen.
Az eljáró magyar bíróság a kérdés utalásával egyidejűleg köteles értesíteni az Igazságügyi Minisztériumot arról, hogy kérdéssel fordult a Bírósághoz. Ez lehetővé teszi egyrészt a közösségi jog és a belső jog esetleges összeütközése esetén a szükséges jogalkotási lépések megtételének kezdeményezését, másrészt hosszabb időt biztosít a feltett kérdéssel kapcsolatban a tagállamoknak biztosított észrevételezési jog gyakorlásához szükséges kormányzati álláspont kialakítását megelőző szakmai előkészítéshez.
A Bíróság munkájának nagy részét az előzetes döntéshozatal teszi ki. Az elmúlt két év igazságügyi statisztikái alapján 2004-ben 249, 2005-ben pedig 221 előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesztettek elő, a legtöbb kérelem az adózás tárgykörével volt kapcsolatos. Az előzetes döntéshozatali eljárás átlagos időtartama 20,4 hónap, tehát a magyar bíróságok előtti eljárás közel két évvel hosszabbodik meg az Eljárás kezdeményezése esetén.
A Bíróság a feltett kérdésről ítélettel állást foglal, és azt kézbesíti a nemzeti bíróságnak. Ezután a nemzeti bíróság feladata, hogy az immár kellőképpen értelmezett közösségi jogot az előtte lévő eljárás tényeire a nemzeti jog keretein belül alkalmazza. A közösségi jogi kérdés tekintetében kötelező a nemzeti bíróság számára a Bíróság döntése. Abban az esetben azonban, ha a közösségi jog értelmezése a hazai jogszabály érvényességének vagy alkalmazhatóságának problematikáját is felveti, a Bíróság csak általános jelleggel állapítja meg a közösségi jogba ütközést. A döntés alapján a nemzeti bíróság feladata annak megállapítása, hogy az adott hazai jogszabály a közösségi jogba ütközik, és ezért az nem is alkalmazható. Végül az alapügy befejezése után az érdemi döntést az eljáró bíróság megküldi a Bíróságnak, ily módon tájékoztatva az előzetes döntés alapügyben való alkalmazásáról.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
