Az Európai Parlament és a Tanács 2018/1046 Rendeletének[1] 63. cikkéből nyert felhatalmazás alapján a Bizottság megosztott irányítás keretében hajtja végre a költségvetést, egyes, a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokat átruházva a tagállamokra.
Az uniós források kezelése során a tagállamok kötelezettsége egyrészről az ágazatspecifikus jogszabályok megalkotása, másodsorban a források felhasználási rendjére vonatkozó saját kontroll- és ellenőrzési mechanizmus kialakítása. Szűk értelemben véve ide tartozik az uniós forrású pénzügyi eszközök felhasználása, a felhasználás ellenőrzése, szükség esetén a jogosulatlanul kifizetett vagy felhasznált összegek visszafizettetése, végső soron közigazgatási vagy bírósági végrehajtási eljárás kezdeményezése. E folyamatban a 2018/1046. Rendelet rendszeresen hivatkozik az arányosság elvére.
A tanulmány az uniós forrásból származó pénzügyi eszközök végrehajtása keretében kihelyezett hitelek, tőkebefektetések követeléskezelése során vizsgálat alá vett tagállamokban a behajtási eljárás menetéről és céljáról egy elemző és értékelő áttekintés feltárására tesz kísérletet. Górcső alá veszi azt, hogy i.) a vizsgált országok jogrendszerében a magyar joghoz hasonlóan szigorú-e a szabályozás, azaz a pénzügyi eszközök végrehajtása keretében kihelyezett hitelek, tőkebefektetések követeléskezelése során a behajtási eljárást a követelés behajthatatlanná minősítéséig folytatni kell-e; ii.) a vizsgált országok jogrendszerében az uniós források követeléskezelése vonatkozásában megjelenik, létezik-e a behajthatatlan követelés fogalma, iii.) A vizsgált országok az uniós források követeléskezelése során alkalmazzák-e, illetve mennyiben tesznek eleget az Európai Parlament és a Tanács 2018/1046 Rendelete 101. cikk (2) bekezdésében foglalt arányosság elvének?
A kutatási feladatot Lengyelország, a Cseh Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, Németország, valamint Ausztria vonatkozó jogszabályi környezetének, pénzügyi jogi, állam-
- 22/23 -
háztartástanra irányadó, adójogi, közigazgatási jog, közigazgatási eljárásjogi és végrehajtási jogi szabályozásának feltárása képezi.
A magyar jogalkotó a rendeletből fakadó jogalkotási kötelezettségének a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. Kormány rendelet megalkotásával tett eleget.
A jogosulatlanul felvett vagy kifizetett uniós forrású pénzügyi eszközök visszakövetelése során az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (1) bekezdésének, az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 1.§ (1) bekezdés 1. pontjának, valamint a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014 Korm. rendelet 1. számú mellékletének 262.3. pontja irányadó.
Fentebb nevesített jogszabályok együttes olvasataként megállapítható, hogy Magyarországon főszabály szerint "Az állam, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, a nemzetiségi önkormányzatok, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet."[2] E törvényi szabályt enyhíti az a rendelkezés, mely meghatározza a behajthatatlan követelés fogalmát. Behajthatatlan követelésnek tekintendő "a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (4) bekezdés 10. pont a)-g) alpontja szerinti követelés azzal az eltéréssel, hogy nem tekinthető behajthatatlannak a követelés, ha a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik".[3]
A követelések behajthatatlanná minősítésének eljárásrendjét a 272/2014 Korm. rendelet 1. számú melléklet 262. pontja határozza meg: "A követelést az irányító hatóság nyilváníthatja behajthatatlannak. A végső kedvezményezettel szemben fennálló követelés behajthatatlanná nyilvánítását az alapok alapját végrehajtó szervezet kezdeményezi az irányító hatóságnál."[4] A jogszabály differenciál az egyes követelések behajthatatlanná minősítése között attól függően, hogy az irányító hatóság kezdeményezésére került-e sor a támogatásban részesült adós fizetésképtelenségére. "A követelés behajthatatlanná minősítésére az adóhatóság azon tájékoztatása alapján kerülhet sor, mely szerint a követelés adók módjára történő behajtására tett kísérlet eredménytelen volt és a követelés a tájékoztatás időpontjában behajthatatlan. A nem az irányító hatóság által kezdeményezett, fizetésképtelenség esetén lefolytatandó, illetve fizetésképtelenséget eredményező eljárások esetén a) a gazdasági társaságok esetében a szervezet megszűnéséről szóló, a Cégközlönyben megjelent határozat, b) nonprofit szervezetek esetén a bírósági nyilvántartásból való törlés alapján kerülhet sor a követelés behajthatatlanná minősítésére."[5]
- 23/24 -
Fentebb részletezett szabályok alapján megállapítható, hogy Magyarországon az uniós forrású pénzügyi eszközök végrehajtása keretében kihelyezett hitelek, tőkebefektetések követeléskezelése során a behajtási eljárást a követelés behajthatatlanná minősítéséig folytatni kell.
Lengyelországban az uniós támogatás felhasználási rendjére, valamint az uniós forrásokból finanszírozott támogatás visszakövetelésére három jogszabály irányadó: A kohéziós politika keretében a 2014-2020-as programozási időszakban finanszírozott programok végrehajtási szabályait a 2014. július 11-i törvény tartalmazza (továbbiakban: 2014-2020-as végrehajtási törvény ).[7] Az uniós forrású támogatás visszakövetelésének eseteit az államháztartásról szóló 2009. augusztus 27-i törvény rögzíti (továbbiakban: államháztartási törvény ).[8] Az államháztartási törvényben nem szabályozott kérdések vonatkozásában az uniós támogatás visszakövetelésére az 1960. június 14-i közigazgatási eljárási törvénykönyvet (továbbiakban: közigazgatási eljárási törvénykönyv) és az adózás rendjéről szóló 1997. augusztus 29-i törvényt kell alkalmazni.[9] A támogatást visszakövetelő határozat érvényre juttatása a közigazgatási végrehajtási eljárásban történik, amelyre a közigazgatási végrehajtási eljárásról szóló 1966. június 17-i törvény rendelkezései az irányadók (továbbiakban: közigazgatási végrehajtási törvény ).[10]
A lengyel jogalkotó - a magyar jogalkotóval ellentétben - nem határozta meg a követeléskezelés fogalmát az uniós forrású pénzügyi eszközök vonatkozásában.[11] A 2014-2020-as végrehajtási törvény értelmében az irányító hatóság köteles az operatív programok végrehajtását és a kedvezményezetteknél felmerülő költségek szabályosságát ellenőrizni, valamint a visszafizetési kötelezettséggel terhelt összegeket behajtani.[12] Ez utóbbi magában foglalja a pénzügyi korrekciók alkalmazását és a támogatást visszakövetelő határo-
- 24/25 -
zatok meghozatalát, szükség esetén pedig a végrehajtási eljárás megindítását is. Ebből tehát következhető, hogy Lengyelországban az uniós támogatás visszafizetésére irányuló eljárás a követelés megállapítására, továbbá a követelés beszedésére és végrehajtására terjed ki.
Az államháztartási törvény értelmében köztartozásnak minősül olyan követelés, amely az uniós forrásokból finanszírozott programok végrehajtására folyósított pénzügyi eszközök visszafizetése jogcímén áll fenn, valamint az ez után fizetendő kamattartozás is.[13] Az uniós támogatás visszakövetelése a köztartozásnak olyan kategóriájába sorolható, amely nem adó jellegű költségvetési követelésnek számít.
A közigazgatási végrehajtási törvény kötelezi a közjogi hitelezőt a végrehajtási eljárás megindítására, ugyanis a kötelezett nem teljesítése esetén a hitelező köteles a kényszerítő eszközök alkalmazására irányuló intézkedéseket foganatosítani.[14] Az ilyen hitelezői intézkedések közé tartozik többek között a végrehajtási eljárás megindítása iránti kérelem és a végrehajtható okirat előterjesztése a végrehajtó hatósághoz.[15]
A fizetési kötelezettségek behajtása során a végrehajtó hatóság különböző, a kötelezett vagyonára vezetett kényszerítő eszközöket alkalmaz (ilyen például a jövedelemletiltás, a pénzügyi intézménynél kezelt összegekre vezetett végrehajtás, az ingófoglalás, az ingatlanra vezetett végrehajtás).[16] A végrehajtási eljárás alatt a hitelező (a végrehajtást kérő) vagy a végrehajtó hatóság vagyonfeltárást kezdeményezhet.[17] Ennek érdekében a hitelezőnek vagy a végrehajtó hatóságnak az illetékes bírósághoz kell fordulnia, hogy kötelezze az adóst vagyonának felfedésére, e tárgyban a bíróság a polgári eljárás szabályai alapján jár el.[18]
A közigazgatási végrehajtási törvény értelmében a végrehajtó hatóság dönthet az eljárás megszüntetéséről abban az esetben, ha megállapítja, hogy a végrehajtási eljárásban beszedendő összeg nem haladja meg a végrehajtás költségeit.[19] Ebben az esetben az eljárás megszüntetését a végrehajtás eredménytelensége indokolja, amely akkor áll fenn, ha indokoltan feltételezhető az, hogy a végrehajtandó követelés nem fog megtérülni a kötelezett vagyonából, munkabéréből vagy az általa időszakonként kapott, 6 hónapos időszakra járó ellátásokból.[20] A Legfelsőbb Bíróság értelmezése szerint az eredménytelenségnek akkor van helye, ha "a végrehajtó hatóság által lefolytatott végrehajtási eljárásban a közjogi hitelező kielégítésére nincs lehetőség".[21] Ahogy erre a közigazgatási bíróságok joggyakorlata és a szakirodalom is utal, amennyiben a közigazgatási végrehajtási eljárás megszűntetése az eredménytelenségére való hivatkozással történik, annak előfeltétele
- 25/26 -
a vagyonfeltárás és a költségelemzés, amely alátámasztja a végrehajtás eredménytelenségét.[22] Az eredménytelenség megállapításával kapcsolatban a jogszabály mérlegelési szabadságot biztosít a végrehajtó hatóságnak, amely ebben a tekintetben a célhoz kötöttség elve szerint köteles eljárni.[23]
A végrehajtó hatóság köteles a közigazgatási eljárást megszüntetni, amennyiben azt a hitelező (végrehajtást kérő) kéri.[24] Ebben az esetben a végrehajtó hatóságnak nem kell vizsgálnia, hogy fennáll-e az eljárás eredménytelensége.[25] A végrehajtási eljárást meg kell szűntetni abban az esetben is, ha a tartozást a követeléskezelésért felelős szervezet elengedte.[26]
A közigazgatási eljárási kereteken kívül valósul meg az uniós támogatás visszakövetelése, abban az esetben, ha a fizetési felszólításban (az államháztartási törvény 207. cikk (8) bek. ) előírt határidőben a kedvezményezett visszafizeti a jogosulatlanná vált támogatási összeget. Ebben az esetben a támogatást visszakövetelő közigazgatási hatósági határozatnak nincs helye, és a közigazgatási végrehajtási eljárás sem kerül megindításra, a visszafizetés alapja pedig a támogatási jogviszony.[27] Ezért mondható, hogy korlátozott mértékben az uniós támogatás visszakövetelése polgári jogi keretekben is valósul meg Lengyelországban. Ezen túlmenően kiemelendő, hogy az államháztartási törvényben szabályozott közigazgatási hatósági eljárás nem zárja ki a támogatási szerződésben kikötött biztosítékok érvényesítésének a lehetőségét, amelyre a polgári nemperes eljárásban kerülhet sor a közigazgatási eljárással egyidejűleg.[28]
Az uniós forrású pénzügyi eszközök végrehajtása (követeléskezelése) során az Európai Parlament és a Tanács 2018/1046 Rendeletében megfogalmazott arányosság elve közvetlen alkalmazására nem kerül sor. Azonban a támogatás visszafizetésére irányuló eljárásban a közigazgatási eljárás alapelvei érvényesülnek, így a közigazgatási eljárási törvénykönyvben nevesített aranyosság elve is. A lengyel bíróságok többször is utaltak az arányosság fontosságára az uniós támogatás visszakövetelésével kapcsolatban.[29] A bírósági joggyakorlat az arányosság elvét a visszafizetendő összeg szabályszerű megállapításához köti. Az arányosság elve érvényesül továbbá abban a szabályozásban, amely lehetővé teszi az irányító hatóság részére a visszafizetendő összeg mérséklését vagy a tartozás
- 26/27 -
elengedését, pl. az kedvezményezett fontos érdekére, a fizetési képességére, vagy az eljárás eredménytelenségére tekintettel.
Szlovákiában a Tt. 292/2014 sz., az Európai Strukturális és Beruházási Alap által nyújtott támogatásról szóló törvény[30] tekinthető az Európai Unió alapjaiból származó támogatásokat érintő jogi szabályozás kiinduló tagállami jogforrásának. Emellett még utalni kell a Tt. 528/2008 sz., az Európai Közösség alapjaiból folyósított segélyről és támogatásról szóló törvény[31] a Tt. 323/2015 sz., az Európai Strukturális és Beruházási Alap által finanszírozott pénzügyi eszközökről szóló törvény,[32] a Tt. 502/2001 sz., a pénzügyi ellenőrzésről és a belső könyvvizsgálatról szóló törvény ,[33] a Tt. 523/2004 sz., a közigazgatási költségvetési szabályokról szóló törvény,[34] valamint Tt. 25/2006 sz., a közbeszerzésről szóló törvény[35] kapcsolódó rendelkezéseire is.
Az Európai Strukturális és Beruházási Alap által nyújtott támogatásról szóló törvény meghatározza az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét biztosító szervezetet, a központi koordináló testületet, az irányító hatóságot, az igazoló hatóságot, az ellenőrzési hatóságot, a közreműködő szervezetet és a kifizető egységet, valamint a meghatározott feladatok elvégzésében részt vevő egyéb szervezeteket is.[36]
A jogszabály nem tartalmaz rendelkezést a behajtási eljárással kapcsolatban, ebből kifolyólag nem is definiálja azt, hogy mit kell pontosan a követelések egzakt behajtása alatt érteni, sőt, a behajthatatlan követelés fogalmára sem tér ki. Mindemellett megemlítendő, hogy a törvényben számos helyen a "pénzügyi kapcsolatok rendezése" szókapcsolat szerepel.
A jogszabály a "pénzügyi kapcsolatok rendezése és az állami követelések kezelése" c. fejezetében többféle szabálytalansági eljárásmódot különböztet meg. Az első a közbeszerzési eljárás szabályainak és folyamatának megsértése a határérték feletti és a határérték alatti megbízások esetén, míg a második a közbeszerzési eljárás szabályainak és folyamatának megsértése alacsony értékű megrendelés esetén. Ezekben az esetekben a
- 27/28 -
behajtást elsősorban a közigazgatási szerv végzi a Tt. 71/1967 sz., a közigazgatási eljárásról szóló törvény szerint.[37] Ezen felül a fejezet kitér a pénzügyi viszonyok rendezésének általános szabályaira, illetve az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alappal szerződéses viszonyban álló szervezetek pénzügyi viszonyait is szabályozza.
A szóban forgó törvény 42. §-nak (7) bekezdése alapján, amennyiben a kedvezményezett a támogatás vagy annak egy részének visszatérítésére kötelezett, és az adósságát önszántából nem fizeti vissza, valamint nem javasolja a követelések kölcsönös beszámítását sem, akkor a kölcsönös beszámításra való felhívás után a támogatás nyújtója felszólítja az adóst a támogatás egészének vagy egy részének visszafizetésére. Amennyiben a felszólítás ellenére a kedvezményezett nem törleszti az adósságát vagy annak egy részét, vagy a támogatás nyújtójával nem köt részletfizetésről vagy a fizetés esedékességének elhalasztásáról szóló megállapodást, a hitelező közigazgatási hatósági eljárást indít az adós ellen.[38]
Szlovákia az uniós források követeléskezelése során alkalmazza az Európai Parlament és a Tanács 2018/1046 sz. rendelete 101. cikk (2) bekezdésében foglalt arányosság elvét, bár az elvet expressis verbis nem nevesíti a jogszabály. Bizonyos értékhatár alatt az irányító hatóság eltekint a behajtástól, sőt a részletfizetést és a fizetés esedékességének elhalasztását is lehetővé teszi.
Az Európai Strukturális és Beruházási Alap által nyújtott támogatásról szóló törvény alapján, ha a visszatérítendő támogatás vagy annak egy része kamat nélkül nem haladja meg a 40 eurót, akkor az irányító hatóság nem érvényesíti jogos igényét és a behajtástól eltekint. Az Interact operatív program és a határokon átnyúló együttműködési programok keretében megvalósuló projektek esetében az irányító hatóság eltekint a behajtástól, ha az adott pénzügyi évben a szervezet adóssága kamat nélkül nem haladja meg a 250 eurót. Ha a kedvezményezett által az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretében nyújtott támogatási program vagy támogatási intézkedés egyedi kifizetésével visszafizetendő hozzájárulás vagy annak egy része kamat nélkül nem haladja meg a 100 eurót, az illetékes szerv nem érvényesíti igényét és a behajtástól eltekint.[39]
Amennyiben a kedvezményezett a támogatás vagy annak egy részének visszatérítésére kötelezett, és az adósságát önszántából nem fizeti vissza, valamint nem javasolja a követelések kölcsönös beszámítását sem, akkor a kölcsönös beszámításra való felhívás után a támogatás nyújtója felszólítja az adóst a támogatás egészének vagy egy részének visszafizetésére. Amennyiben a felszólítás ellenére a kedvezményezett nem törleszti az adósságát vagy annak egy részét, vagy a támogatás nyújtójával nem köt részletfizetésről vagy a fizetés esedékességének elhalasztásáról szóló megállapodást, a hitelező közigazgatási hatósági eljárást indít az adós ellen.
- 28/29 -
A szlovák szabályozással ellentétben Csehországban nem egyetlen, átfogó jogszabályban találjuk a követeléskezeléssel kapcsolatos rendelkezéseket. A Cseh Köztársaságban számos olyan törvény és rendelet nevesíthető, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak az európai alapokból származó finanszírozási kérdésekhez. Ezek közül ki kell emelni a Tt. 218/2000 sz., a költségvetési szabályokról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényt[40], a Tt. 250/2000 sz., a területi önkormányzati költségvetési szabályairól szóló törvényt[41], a Tt. 255/2012 sz., az ellenőrzésről (ellenőrzési eljárásról) szóló törvényt,[42] a Tt. 320/2001 sz., az államigazgatás pénzügyi ellenőrzésről és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényt[43], a Tt. 137/2006 sz., a közbeszerzésekről szóló törvény [44], valamint a Tt. 416/2004 sz. rendeletet az államigazgatás pénzügyi ellenőrzéséről szóló törvény végrehajtásáról.[45]
Csehországban az irányító hatóság a támogatási szerződésben, ill. a támogatás nyújtásáról szóló jogi aktusban arra kötelezi a kedvezményezettet, hogy a támogatási szerződésnek megfelelően értesítse az irányító hatóságot az esetleges szabálytalanságokról és szabálytalanság esetén intézkedjen a szabálytalanul felhasznált támogatás visszafizetéséről.
A szlovák joghoz hasonlóan a cseh jog sem definiálja a követelések behajtását, és a behajthatatlan követelés fogalmára sem tér ki. "Az Európai Strukturális Alap, a Kohéziós Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap által társfinanszírozott programok pénzügyi folyamatainak módszertani útmutatója" részletesen szabályozza a kontroll- és ellenőrzési mechanizmusban érintett szerveket, illetve az egyes szervek hatáskörét.
Az irányító hatóság a szabálytalansági eljárás következményeként jelentkező behajtási eljárás során a támogatási aktus típusától függően többféle módon is eljárhat.
Amennyiben az irányító hatóság a behajtás bármely szakaszában arra a következtetésre jut, hogy a szabálytalanság által érintett összeg vagy annak egy része az EUMSZ 122. cikke értelmében[46] behajthatatlan követelést jelent, akkor a szabálytalanságok jelentése során haladéktalanul tájékoztatnia kell a kifizetést biztosító szervet.
- 29/30 -
A költségvetési szabályokról szóló törvény értelmében a pénzügyi támogatást nyújtó szerv jogosult nem kifizetni a támogatást vagy annak egy részét, ha megalapozottan úgy véli, hogy a kedvezményezett megsértette a jogszabályban előírt kötelezettségét, nem teljesítette a támogatás célját vagy megszegte a támogatás nyújtásának feltételeit. Ebben az esetben a támogatást nyújtó szerv a költségvetési szabályokról szóló törvény 14f. § (3) bekezdése[47] alapján határidő kitűzésével felszólítja a kedvezményezettet, hogy tegyen megfelelő lépéseket a helyzet orvoslása érdekében. Amennyiben a kedvezményezett nem tesz megfelelő lépéseket a kialakult helyzet megoldására, a pénzügyi támogatást nyújtó szerv haladéktalanul továbbítja az esetet a kifizető hatóságnak.[48] A pénzügyi hatóság a támogatás nyújtójának megkeresése vagy saját kezdeményezése alapján is eljárhat. A pénzügyi hatóság a visszatérítendő támogatás mértékét is meghatározza, amit a támogatási szerződésből kiindulva, az adóügyi törvény[49] alapján tesz meg, így ebből kifolyólag ebben az esetben már "adóeljárásról" beszélhetünk.
A területi költségvetési szabályokról szóló törvény értelmében a támogatásról szóló döntést a Regionális Fejlesztési Minisztérium adja ki, tekintettel arra, hogy a minisztérium költségvetési fejezeteiből valósul meg az előfinanszírozás. Ennek az eljárásrendnek megfelelően a támogatás a kedvezményezett részére a Tt. 250/2000 sz., a területi önkormányzati költségvetési szabályairól szóló törvény értelmében valósul meg. Ehhez kapcsolódik a Tt. 218/2000 sz., a költségvetési szabályokról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény, mely alapján az illetékes regionális tanács köteles a már említett minisztérium költségvetésébe visszaszolgáltatni a szabálytalanul felhasznált pénzügyi eszközöket.[50] Azok a pénzügyi eszközök, amelyek visszatérítésre kerültek, egy adott program keretében újra felhasználhatók.
Egyéb esetekben az irányító hatóság felkéri a kedvezményezettet a számított szabálytalanság összegének megfelelő pénzeszközök visszatérítésére, és határidőt tűz az átutalás végrehajtására. Abban az esetben, ha a kedvezményezett az irányító hatóság által megállapított határidőn belül nem téríti vissza a jogosulatlanul felhasznált pénzeszközöket, az irányító hatóság peres úton további lépéseket tesz a pénzeszközök behajtására.
Összefoglalva a pénzkövetelések behajtása a költségvetési szabályokról szóló törvény értelmében adók módjára, a területi költségvetési szabályokról szóló törvény értelmében közigazgatási hatósági eljárás során, egyéb esetekben pedig peres úton történik.
Csehország noha jogszabályaiban expressis verbis nem nevesíti az arányosság elvét, mérleget vonva a tagállami szabályozásból megállapítható, hogy a gyakorlatban ténylegesen alkalmazzák az elvet. Amennyiben az adott finanszírozási művelethez nyújtott hozzá-
- 30/31 -
járulás összege nem haladja meg a 250 eurós értékhatárt, a késedelmi kamat kivételével a pénzkövetelés nem kerül behajtásra.[51]
Németország a költségvetési rendelet[52] 63. cikkéből eredő tagállami kötelezettségeinek, a költségvetés végrehajtásával összefüggő feladatainak több jogszabály módosításával, illetve a felhasználások rendjére vonatkozó iránymutatások megalkotásával tett eleget. A 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználására irányadó jogszabályok között, kiinduló, általános jogforrásként a Szövetségi költségvetési kódexet ["Bundeshaushaltsordnung (BHO)"][53] kell kiemelni.
A Szövetségi költségvetési kódex végrehajtásával összefüggésben a kormány a Bundesrat jóváhagyásával "általános közigazgatási előírásokat" (allgemeine Verwaltungsvorschriften) bocsátott ki, melyek az uniós támogatások felhasználására vonatkozó különös rendelkezéseket tartalmazzák (Továbbiakban: "A szövetségi költségvetési kódexhez kapcsolódó általános közigazgatási rendelkezések").[54] A Szövetségi Pénzügyminisztérium ("Bundesministerium der Finanzen") által kiadott A szövetségi költségvetési kódexhez kapcsolódó általános közigazgatási rendelkezések 23. § és 44. § szakaszai tekinthetők a kutatási feladat tárgyát képező jogi szabályozás különös jogforrásainak. A szövetségi költségvetési kódexhez kapcsolódó általános közigazgatási rendelkezések 44. §-a az uniós forrású pénzügyi eszközök végrehajtása keretében kihelyezett hitelek, tőkebefektetések követeléskezelése során a közigazgatási eljárási törvény ("Verwaltungsverfahrengesetz")[55] és a társadalombiztosítási törvénykönyv ("Sozialgesetzbuch') 10 könyve[56] rendelkezéseinek alkalmazását hívja fel.
Továbbá meg kell még említeni a Német Szövetségi Köztársaság parlamentje alsóházának (Deutscher Bundestag) tudományos tanácsadó háttérintézményeként működő
- 31/32 -
"Wissenschaftliche Dienste" által készített iránymutatást "Az európai uniós forrásokból származó támogatások elnyerésének feltételeiről és eljárásrendjéről".[57]
Fentebb nevesített jogforrások együttes olvasata alapján megállapítható, hogy Németországban az uniós költségvetés végrehajtásával összefüggő tagállami feladatok szabályozása egyrészről pénzügyi jogi, s ezen belül is elsődlegesen államháztartástanra vonatkozó rendelkezések, másodsorban közigazgatási jogi (részben közigazgatási eljárásjogi, részben szociális-és társadalombiztosítási) előírások keretében valósult meg.
A szövetségi költségvetési kódexhez kapcsolódó általános közigazgatási rendelkezések 23. §-a meghatározza a támogatás fogalmát, illetve rögzíti annak egyes típusait. A szövetségi költségvetési kódexhez kapcsolódó általános közigazgatási rendelkezések 44. §-a pedig részletes előírásokat tartalmaz az uniós forrásokból származó támogatások felhasználási rendjére vonatkozóan. A német jogalkotó a jogszabályokban nem nevesíti, így nem határozta meg a követeléskezelés fogalmát az uniós forrású pénzügyi eszközök vonatkozásában.
A szövetségi költségvetési kódexhez kapcsolódó általános közigazgatási rendelkezések 44. §-nak 11. és 11a. pontjai rögzítik a támogatások felhasználásának ellenőrzésére vonatkozó általános rendelkezéseket, s az ellenőrzés által feltárt jogellenes cselekmények vezethetnek az uniós támogatások visszaköveteléséhez, illetve visszafizettetéséhez.
A német jogalkotó a támogatás felhasználásának ellenőrzésére közigazgatási hatósági eljárás keretében elsődlegesen a támogatás odaítélésében eljárt engedélyező hatóságot ("Bewilligungsbehörde"), másodsorban a Szövetségi Számvevőszéket ("Bundesrechnungshof')[58] jogosította fel. A támogatás két típusától - i.) az ún. intézményi vagy másképpen működési támogatások[59] és ii.) az ún. projekt támogatások[60] - függően az ellenőrzési mechanizmusra vonatkozóan további kiegészítő különös rendelkezések irányadók.
Amennyiben az ellenőrzési mechanizmus az engedélyező hatóság által kibocsátott határozattól a támogatás eltérő felhasználását állapítja meg, közigazgatási hatósági eljárás keretében történik meg az uniós támogatás visszakövetelése, érdemben a jogosulatlanul felhasznált támogatás visszafizettetése. Az uniós támogatás visszakövetelésének, érdemben a jogosulatlanul felhasznált támogatás visszafizettetésének jogalapját a közigazgatási
- 32/33 -
eljárásról szóló törvény 48., 49., 49a §-i alapján visszavonás tárgyában hozott határozat keletkezteti.[61]
A kedvezményezett abban az esetben kötelezhető a támogatás visszatérítésére, ha i.) a támogatás megítélésére téves vagy hiányos adatok alapján került sor, vagy ii.) a támogatást nem, vagy már nem a rendeltetésszerű célra használták, használják fel.[62] Visszafizetési kötelezettség elmulasztása közigazgatási végrehajtásnak van helye, melyre nézve a támogatás fajtájától függően a közigazgatási végrehajtási törvény ("Verwaltungs-Vollstreckungsgesetz (VwVg)")[63] rendelkezései irányadók.
Németország az uniós források követeléskezelése során közvetve eleget tett az Európai Parlament és a Tanács 2018/1046 Rendelete 101. cikk (2) bekezdésében foglalt arányosság elvének. A szövetségi költségvetési kódexhez kapcsolódó általános közigazgatási rendelkezések 44. §-nak 14. pontja kis, csekély jelentőségű támogatásokra nézve speciális rendelkezéseket tartalmaz. A szabályozás alapján, ha az adott költségvetési évben a támogatás összege nem haladja meg az 50.000 eurót, az engedélyező hatóság részletfizetést, vagy fizetési kedvezményt engedélyezhet. Ha a támogatás összege a 25.000 eurót nem haladja meg, az engedélyező hatóság mérlegelési jogkörben egyedi kivételeket alkalmazhat.
Továbbá az engedélyező hatóság tartózkodhat a visszaigényléstől, ha a visszafizettetendő összeg nem haladja meg az 500 eurot.[64]
- 33/34 -
A 2014-2020. programozási időszakban az Osztrák Szövetségi Köztársaságban az uniós forrású pénzügyi eszközök igénybevételének szabályai alacsonyabb szintű jogszabályokban, illetve iránymutatásokban kerültek megalkotásra. Ezek között elsőként A szövetségi finanszírozás nyújtásának általános keretszabályairól szóló pénzügyminiszteri rendeletet ["Verordnung des Bundesministers für Finanzen über Allgemeine Rahmenrichtlinien für die Gewährung von Förderungen aus Bundesmitteln (ARR 2014)"][65] (továbbiakban: "ARR 2014") kell kiemelni. Az ARR 2014 az Osztrák Szövetségi Köztársaságban igénybe vehető állami támogatások elnyerésére, a támogatásból való részesedésre vonatkozóan határoz meg keretszabályokat, melyek az uniós forrásokból származó támogatásokra nézve is irányadónak tekintendők.
Továbbá meg kell még említeni a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a fogyasztóvédelemért felelős miniszter ún. különös iránymutatásait az Európai Szociális Alapból származó projektek végrehajtására vonatkozóan ["Sonder-Richtlinie des Bundesministers für Arbeit, Soziales und Konsumentenschutz zur Umsetzung von Projekten im Rahmen des Europäischen Sozialfonds (ESF) 2014-2020 (SRL)"] (továbbiakban: "ESF').
A fentebb megjelölt jogszabályok és iránymutatások alapján megállapítható, hogy Ausztriában az uniós költségvetés végrehajtásával összefüggő tagállami feladatok szabályozása egyrészről pénzügyi jogi, s ezen belül is elsődlegesen államháztartástanra, közbeszerzésekre, adójogra vonatkozó rendelkezések, másodsorban közigazgatási jogi (részben közigazgatási eljárásjogi, részben szociális-és társadalombiztosítási, valamint fogyasztóvédelmi) előírások keretében valósult meg.
A foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a fogyasztóvédelemért felelős miniszter ún. különös iránymutatásai az Európai Szociális Alapból származó projektek végrehajtására vonatkozóan ["Sonder-Richtlinie des Bundesministers für Arbeit, Soziales und Konsumentenschutz zur Umsetzung von Projekten im Rahmen des Europäischen Sozialfonds (ESF) 2014-2020 (SRL)"][66] (továbbiakban: "ESF") tételesen meghatározza az igénybe vehető támogatások fajtáit, a támogatások elbírálására, illetve folyósítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságokat, közigazgatási szerveket, az ún. támogatási szerződés tartalmát, továbbá a támogatásra jogosult személyek (természetes és jogi személyek egyaránt) körét.
Az ESF részletes szabályokat tartalmaz a források felhasználásának rendjére vonatkozó kontroll-és ellenőrzési mechanizmusra nézve is.
A finanszírozás kedvezményezettjének szerződéses kötelezettsége, hogy időközi jelentéseket és záróbeszámolót nyújtson be a támogatást nyújtó hatóságnak. Ezeknek tartalmaznia kell egyrészről pénzügyi kimutatásokat, másodsorban a projekt előrehaladásának tartalmára vonatkozó tényszerű jelentést.
- 34/35 -
A támogatás kedvezményezettje abban az esetben kötelezhető a támogatás visszafizetésére, ha 1. beszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, 2. határidőben nem jelenti be a projektek megvalósulását akadályozó tényezőket, 3. a támogatás jogosultja akadályozza a tervezett ellenőrzések megvalósítását, 5. a támogatás összegét részben vagy egészben nem rendeltetésszerűen használja fel, 6. a támogatás jogosultja határidőben nem teljesítette a pályázatban vállalt feladatokat, célokat, 7. továbbá megsértette a fentebb nevestett törvények vonatkozó szabályait. A visszafizetési kötelezettség elmulasztása, önkéntes teljesítésének elmaradása esetén közigazgatási végrehajtásnak van helye, melyre Verwaltungsvollstreckungsgesetz 1991 - VVG[67] 3.§-a irányadó.
Ausztria az uniós források követeléskezelése során eleget tett az Európai Parlament és a Tanács 2018/1046 Rendelete 101. cikk (2) bekezdésében foglalt arányosság elvének. Az ESF három esetben lehetőséget biztosít a jogosult számára a visszafizetési kötelezettség teljes vagy részbeni teljesítése alól: i.) a támogatás több kötelezettséget tartalmaz, mely kötelezettségek oszthatók, és a teljesített részszolgáltatás önmagában is támogatható, ii.) a támogatás jogosultja nem felelős a teljesítés meghiúsulásáért, iii.) a támogatási szerződés fenntartása a támogató érdekében áll. Továbbá az arányosság elve érvényesül abban a rendelkezésben is, hogy a jogosult mentesül a visszafizetés alól, hogyha a behajtandó követelés összege nem haladja meg a 250 eurot.[68]
Az uniós forrású pénzügyi eszközök végrehajtása keretében kihelyezett hitelek, tőkebefektetések követeléskezelése során egyik tagállam jogrendszere sem alkalmaz olyan szigorú szabályozást, mint a magyar jog. A behajthatatlan követelés fogalma nem jelenik meg egyetlen ország szabályozásában sem. A kihelyezett hitelek, tőkebefektetések követeléskezelése során a behajtási eljárást nem kell a követelés behajthatatlanná minősítéséig folytatni.
A vizsgálat tárgyát képező valamennyi tagállam sajátos kontroll- és ellenőrzési mechanizmust épített ki a források felhasználásának ellenőrzésére. Emellett a jogsértések szankcionalizására szabálytalanság- és követeléskezelési rendszert állítottak fel.
Valamennyi országban az uniós támogatások visszakövetelése esetén a jogosulatlanul felvett vagy felhasznált támogatás köztartozásnak minősül, melynek behajtása közigazgatási eljárás, illetve közigazgatási végrehajtás keretében történik. A behajtási eljárás során valamennyi ország biztosít különféle fizetési kedvezményeket az adósok számára. Például Németországban, ha az adott költségvetési évben a támogatás összege nem haladja meg az 50.000 eurót, az engedélyező hatóság részletfizetést, vagy fizetési kedvezményt engedélyezhet. 25.000 eurót alatti támogatás esetén az engedélyező hatóság mérlegelési jogkörben egyedi kivételeket alkalmazhat. Továbbá az engedélyező hatóság tartózkodhat a támogatás visszaigényléstől, ha a visszafizettetendő összeg kevesebb mint 500 euró.
- 35/36 -
Az osztrák jogalkotó három esetben biztosított lehetőséget a jogosult számára a visszafizetési kötelezettség teljes vagy részbeni teljesítése alól: i.) a támogatás több kötelezettséget tartalmaz, mely kötelezettségek oszthatók, és a teljesített részszolgáltatás önmagában is támogatható, ii.) a támogatás jogosultja nem felelős a teljesítés meghiúsulásáért, iii.) a támogatási szerződés fenntartása a támogató érdekében áll.
A lengyel jog is lehetővé teszi az irányító hatóság részére a visszafizetendő összeg mérséklését vagy a tartozás elengedését a kedvezményezett fontos érdekére, a fizetési képességére, vagy az eljárás eredménytelenségére tekintettel. Továbbá kiemelésre érdemes a szlovák megoldás is: Szlovákiában ágazatspecifikus jogszabályok további kedvezményeket biztosítanak 100, illetve 40 euró alatti hozzájárulások esetében.
A vizsgálat tárgyát képező tagállamok jogszabályai az uniós források követeléskezelése során expressis verbis nem nevesítik az Európai Parlament és a Tanács 2018/1046 Rendelete 101. cikk (2) bekezdésében foglalt arányosság elvét, ugyanakkor a nemzeti jogszabályi környezetből levezethető az arányosság-elvének tényleges alkalmazása.
Lengyelországban a közigazgatási eljárási törvényben a közigazgatási eljárás egyik alapelveként jelenik az arányosság elve. A lengyel bíróságok többször is utaltak az arányosság fontosságára az uniós támogatás visszakövetelésével kapcsolatban. A bírósági joggyakorlat az arányosság elvét a visszafizetendő összeg szabályszerű megállapításához köti. Az arányosság elvének gyakorlati megvalósulásaként értékelhető a 250 euró alatti követelések elengedésére vonatkozó tagállami szabályozás, mely Csehország, Szlovákia és Ausztria jogi szabályozásában is kimutatható. ■
JEGYZETEK
[1] Az Európai Parlament és a Tanács 2018/1046 Rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről. Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2018. 07. 30. L 193/1.
[2] Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (1) bekezdése.
[3] Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 1.§ (1) bekezdés 1. pont a).
[4] 272/2014 Korm. rendelet 1. számú melléklet 262.1. pontja
[5] 272/2014 Korm. rendelet 1. számú melléklet 262.2-3. pontjai.
[6] A szerző ezúton is szeretné köszönetét kifejezni dr. Katarzyna Zombory Ph.D. (kutató, Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet) részére a lengyel joganyag összegyűjtésében és fordításában eszközölt munkájáért és segítségnyújtásáért.
[7] Ustawa z dnia 11 lipca 2014 r. o zasadach realizacji programów w zakresie polityki spójnosci finansowanych w perspektywie finansowej 2014-2020, Dz. U. z 2014 r., poz. 1146 a későbbi változásokkal (továbbiakban: 2014-2020-as végrehajtási törvény ).
[8] Ustawa z dnia 27 sierpnia 2009 r. o finansach publicznych, Dz. U. z 2009 r. Nr 157, poz. 1240 a későbbi változásokkal (továbbiakban: államháztartási törvény ).
[9] Az államháztartási törvény 67. cikk (1) bek. alapján. Ustawa z dnia 14 czerwca 1960 r. - Kodeks postepowania administracyjnego, Dz.U. z 1960 r. Nr 30, poz. 168 a későbbi változásokkal (továbbiakban: a közigazgatási eljárási törvénykönyv ); Ustawa z dnia 29 sierpnia 1997 r. - Ordynacja podatkowa, Dz.U. z 1997 r. Nr 137, poz. 926 a későbbi változásokkal.
[10] Ustawa z dnia 17 czerwca 1966 r. o postepowaniu egzekucyjnym w administracji, Dz.U. z 1966 r. Nr 24, poz. 151 a későbbi változásokkal (továbbiakban: a közigazgatási végrehajtási törvény ).
[11] A magyar szabályozással kapcsolatban ld. a 272/2014. (XI. 5.) Korm.rendeletet 98. §-át és 228. § 3. pontját, amelynek értelmében a követeléskezelés a programok megvalósításával összefüggésben felmerülő pénzügyi feladatok egyikének számít, amely a követelésbeszedési, behajtási, és követelésrendezési folyamatokból áll.
[12] A 2014-2020-as végrehajtási törvény 9. cikk (2) bek. 7.)-9.) pontja alapján.
[13] Az államháztartási törvény 60. cikk 6) pontja.
[14] A közigazgatási végrehajtási törvény 6. cikk 1. §-a.
[15] Anna Elzbieta Dalkowska, Prawne instrumenty skutecznej egzekucji naleznosci publicznoprawnych, "Annales Universitatis Mariae Curie-Sklodowska. Sectio H (Oeconomia)" Vol. 50, No 1 (2016). 219.
[16] A fizetési kötelezettségek behajtására folytatott eljárást a közigazgatási végrehajtási törvény a 67.-115. cikkei szabályozzák.
[17] A közigazgatási végrehajtási törvény 71. cikk 1. §-a71. cikk 2. §-a .
[18] A polgári eljárási törvénykönyv 913. cikke.
[19] A közigazgatási végrehajtási törvény 59. cikk 2. §-a .
[20] A közigazgatási végrehajtási törvény 71. cikk 2. §-a .
[21] A Legfelsőbb Bíróság 2013. október 22-i ítélete: Wyrok Sadu Najwyzszego z dnia 22 pazdziernika 2013 r., III UK 154/12.
[22] A Varsói Közigazgatási Bíróság 2018. január 17-i ítélete: Wyrok Wojewódzkiego Sadu Administracyjnego w Warszawie z dnia 17 stycznia 2018 r., III SA/Wa 527/17, Piotr Pietrasz, Art. 59. In: Dariusz Ryszard Kijowski (szerk), Ustawa o postepowaniu egzekucyjnym w administracji. Komentarz, wyd. II. LEX 2015. 5.6. fejezet .
[23] Dalkowska i.m. 222.
[24] A közigazgatási végrehajtási törvény 59. cikk 1. § 9) pontja alapján. Ld.
[25] Piotr Marek Przybysz, Art. 59. In: Piotr Marek Przybysz, Postepowanie egzekucyjne w administracji. Komentarz, wyd. VIII, Wolters Kluwer Polska, 2018. 14 fejezet ; Pietrasz i.m. 5-6 fejezet.
[26] A közigazgatási végrehajtási törvény 59. cikk 1. § 2) pontja alapján.
[27] A Legfelsőbb Közigazgatási Biróság 2014. június 12-i ítélete: Wyrok Naczelnego Sadu Administracyjnego z dnia 12 czerwca 2014 r., II GSK 2290/13.
[28] Krzykowski i.m. 62-63.
[29] A Legfelsőbb Bíróság 2017. október 7-i ítélete: Wyrok Sadu Najwyzszego z dnia 7 pazdziernika 2015 r., I CSK 878/14. ; A Krakkói Közigazgatási Bíróság 2015. augusztus 13-i ítélete: Wyrok Wojewódzkiego Sadu Administracyjnego w Krakowie z dnia 13 sierpnia 2015 r., III SA/Kr 1964/14.; A Krakkói Ítélőtábla 2015. március 26-i ítélete: Wyrok Sadu Apelacyjnego w Krakowie z dnia 26 marca 2015 r., I ACa 47/15.
[30] Zákon č. 292/2014 Z. z. Zákon o príspevku poskytovanom z európskych štrukturálnych a investičných fondov a o zmene a doplnení niektorých zákonov
[31] Zákon č. 528/2008 Z. z. o pomoci a podpore poskytovanej z fondov Európskeho spoločenstva
[32] Zákon č. 323/2015 Z. z. o finančných nástrojoch financovaných z európskych štrukturálnych a investičných fondov a o zmene a doplnení niektorých zákonov
[33] Zákon č. 502/2001 Z. z. o finančnej kontrole a vnútornom audite
[34] Zákon č. 523/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách verejnej správy
[35] Zákon č. 25/2006 Z. z. o verejnom obstarávaní
[36] A Szlovák Köztársaság Kormánya felelős a támogatás koordinálásának biztosításáért; a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala tölti be az Európai Unió pénzügyi érdekének biztosításáért felelős szerv posztját; központi koordinációs szerv a Szlovák Köztársaság Beruházási, Régiófejlesztési és Informatizációs Minisztériuma; az irányító hatóság egy államigazgatási szerv vagy területi önkormányzati szerv, amelyet a kormány jelöl ki az operatív program végrehajtására (kivéve a külön rendelettel létrehozott irányító hatóságot); közvetítő szerv a minisztérium, más központi államigazgatási szerv, önkormányzat, község vagy más jogi személy, amely rendelkezik a szakmai, személyi és anyagi előfeltételekkel; tanúsító szerv: Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma; ellenőrző szerv: Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma.
[37] Tt. 292/2014 sz. törvény, 41. § (3) bekezdés és 41a § (2) bekezdés
[38] Tt. 292/2014 sz. törvény, 42. § (7) bekezdés
[39] Tt. 292/2014 sz. törvény, 45. § (2) és (3) bekezdés
[40] Zákon č. 218/2000 Sb. o rozpočtových pravidlech a o zmene nekterých souvisejících zákonu (rozpočtová pravidla)
[41] Zákon č. 250/2000 Sb. o rozpočtových pravidlech územních rozpočtu
[42] Zákon č. 255/2014 Sb. o kontrole (kontrolní rád)
[43] Zákon č. 320/2001 Sb. o finanční kontrole ve verejné správe a o zmene nekterých zákonu (zákon o finanční kontrole)
[44] Zákon č. 137/2006 Sb. o verejných zákazkách
[45] Vyhláška č. 416/2004 Sb., kterou se provádí zákon o finanční kontrole ve verejné správe a o zmene nekterých zákonu (zákon o finanční kontrole)
[46] Az Európai parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.)
[47] Lsd. 2.
[48] Höslová Monika: Nesrovnalosti v projektech EU a jejich rešení. https://core.ac.uk/download/pdf/295573331.pdf [letöltve: 2020.07.24.]
[49] Tt. 280/2009 sz., az a id=0>adóeljárásról szóló törvény<</a> [Zákon č. 280/2009 Sb., daňový rád]
[50] Höslová Monika: Nesrovnalosti v projektech EU a jejich rešení. https://core.ac.uk/download/pdf/295573331.pdf [letöltve: 2020.07.24.]
[51] Lásd a "Az Európai Strukturális Alap, a Kohéziós Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap által társfinanszírozott programok pénzügyi folyamatainak módszertani útmutatója a 2014-2020-as programozási időszakra" c. dokumentum 33. oldalát. https://www.mfcr.cz/cs/legislativa/metodiky/2018/metodicky-pokyn-financnich-toku-programu-32694
[52] Az Európai Parlament és a Tanács 2018/1046 Rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről
[53] "Bundeshaushaltsordnung vom 19. August 1969 (BGBl. I S. 1284), die zuletzt durch Artikel 212 der Verordnung vom 19. Juniv2020 (BGBl. I S. 1328) geändert worden ist"
[54] A szövetségi költségvetési kódexhez kapcsolódó általános közigazgatási rendelkezések: "Allgemeine Verwaltungsvorschriften zur Bundeshaushaltsordnung (VV-BHO) vom 14. März 2001 (GMBl 2001, S. 307)"
[55] "Verwaltungsverfahrensgesetz in der Fassung der Bekanntmachung vom 23. Januar 2003 (BGBl. I S. 102), das zuletzt durch Artikel 5 Absatz 25 des Gesetzes vom 21. Juni 2019 (BGBl. I S. 846) geändert worden ist"
[56] "Sozialgesetzbuch Zehntes Buch Sozialverwaltungsverfahren und Sozialdatenschutz. In der Fassung des Gesetzes zur Intensivierung der Bekämpfung der Schwarzarbeit und damit zusammenhängender Steuerhinterziehung vom 23. Juli 2004 (BGBl. I S. 1842)"
[57] "Voraussetzungen und Verfahren der Gewährung von Budgethilfeprogrammen der Europäischen Union. Deutscher Bundestag Wissenschaftliche Dienste 25. Juni 2019"
[58] Lásd §§ 91, 100 BHO
[59] Lásd Allgemeine Nebenbestimmungen für Zuwendungen zur institutionellen Förderung (ANBest-I) 8.;9.
[60] Lásd Allgemeine Nebenbestimmungen für Zuwendungen zur Projektförderung (ANBest-P) 7.;8.
[61] " (1) Ein rechtmäßiger nicht begünstigender Verwaltungsakt kann, auch nachdem er unanfechtbar geworden ist, ganz oder teilweise mit Wirkung für die Zukunft widerrufen werden, außer wenn ein Verwaltungsakt gleichen Inhalts erneut erlassen werden müsste oder aus anderen Gründen ein Widerruf unzulässig ist. (2) Ein rechtmäßiger begünstigender Verwaltungsakt darf, auch nachdem er unanfechtbar geworden ist, ganz oder teilweise mit Wirkung für die Zukunft nur widerrufen werden,
1. wenn der Widerruf durch Rechtsvorschrift zugelassen oder im Verwaltungsakt vorbehalten ist;
2. wenn mit dem Verwaltungsakt eine Auflage verbunden ist und der Begünstigte diese nicht oder nicht innerhalb einer ihm gesetzten Frist erfüllt hat;
3. wenn die Behörde auf Grund nachträglich eingetretener Tatsachen berechtigt wäre, den Verwaltungsakt nicht zu erlassen, und wenn ohne den Widerruf das öffentliche Interesse gefährdet würde;
4. wenn die Behörde auf Grund einer geänderten Rechtsvorschrift berechtigt wäre, den Verwaltungsakt nicht zu erlassen, soweit der Begünstigte von der Vergünstigung noch keinen Gebrauch gemacht oder auf Grund des Verwaltungsaktes noch keine Leistungen empfangen hat, und wenn ohne den Widerruf das öffentliche Interesse gefährdet würde;
5. um schwere Nachteile für das Gemeinwohl zu verhüten oder zu beseitigen."
[62] Lásd ANBest-I 9. és ANBest-P 8. pontjai.
[63] "Verwaltungs-Vollstreckungsgesetz in der im Bundesgesetzblatt Teil III, Gliederungsnummer 201-4, veröffentlichten bereinigten Fassung, das zuletzt durch Artikel 42 der Verordnung vom 19. Juni 2020 (BGBl. I S. 1328) geändert worden ist"
[64] Lásd 13.5 pont.
[65] BGBl. II Nr. 208/2014
[66] https://www.esf.at/wp-content/uploads/2020/05/Sonderrichtlinie_ESF_2014-2020_Version_3.0_clean-1.pdf
[67] BGBl. Nr. 53/1991 (WV).
[68] https://www.esf.at/wp-content/uploads/2020/05/Sonderrichtlinie_ESF_2014-2020_Version_3.0_clean-1.pdf 13-14. p.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző Kutató, Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet, Magánjogi Kutatási Főosztály Adjunktus, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar.
Visszaugrás
