I. A több mint egy évtizedes - többségi - bírósági gyakorlat szerint a felszámolás elrendeléséről szóló jogerős végzés Cégközlönyben való közzétételéig, illetve az erről való rendelkezésig a felszámolási eljárás az azt kezdeményezők elállása, avagy a felek [hitelező(k) és az adós] közös kérelme alapján megszüntetésre kerül. A Legfelsőbb Bíróság számos eseti döntésében - így például az Fpkf. II. 31. 907/1993/2. számú határozatában is - ekként foglalt állást.
Az ítélőtáblák 2003. július 1-jei felállítása után két bírótársunk, dr. Juhász László (a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának vezetője) és dr. Mándi Zoltán (a Tolna Megyei Bíróság Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumának helyettes vezetője) felvetették, hogy a kialakult bírói gyakorlat megváltoztatása szükséges.
Ez a vitaanyag arra keresi a választ, hogy valóban szükséges-e, indokolt-e - jogszabályi változás hiányában is - a gyakorlat megreformálása.
II. A kérdés felmerülését a kétségtelenül hiányos, nem egyértelmű jogi szabályozás okozta.
1. A Legfelsőbb Bíróság korábban sok esetben észlelte, hogy az adós a másodfokú eljárás tartama alatt megfizette a hitelezőnek a tartozását, az azonban - a felek megállapodása ellenére - elmulasztotta ezt bejelenteni a másodfokú bíróságnak, nem állt el a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmétől. A másodfokú bíróság ezért az adós fizetésképtelenségét megállapító, s felszámolását elrendelő elsőfokú végzést helybenhagyta. E határozat kézhezvétele után, de még a Cégközlönyben való közzététel előtt fordult a hitelező, illetve az adós és a hitelező az elsőfokú bírósághoz, kérve a felszámolási eljárás megszüntetését.
Ilyen tapasztalatokra is figyelemmel alakította ki a Legfelsőbb Bíróság - az eseti döntéseiben is tükröződő - következő álláspontját:
A felszámolási eljárás lényegében három, különböző célú, rendeltetésű szakaszra tagolható.
Az eljárás első szakaszában, amely a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelemnek a bírósághoz való érkezésével indul, a bíróság e kérelem felől határoz. Ha a kérelmet alaposnak találja, akkor megállapítja az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét, és emiatt elrendeli a felszámolását. [Cstv. 27. § (1) bekezdés].
Amennyiben a bizonyítási eljárás alapján arra a következtetésre jut, hogy az adós vonatkozásában a fizetésképtelenségnek a kérelemben állított feltétele nem következett be, úgy a fizetésképtelenség hiánya miatt soron kívül megszünteti a felszámolási eljárást [Cstv. 27. § (9) bekezdés].
A felszámolás elrendelésével, annak a Cégközlönyben való közzétételével induló második eljárási szakaszban a bíróság felszámolást elrendelő jogerős végzésének a végrehajtása, az adós tényleges felszámolása folyik.
Az eljárás a felszámolásnak a felszámoló általi befejezése, a felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat, valamint az egyéb záróiratok előterjesztése után kerül a harmadik szakaszába, amely a záró periódus.
Az eltérő rendeltetésű, célú eljárási szakaszokban más-más a felek köre [Cstv. 6. § (9) bekezdés], A felszámolási eljárás első szakaszában az eljárást kezdeményező és az adós gazdálkodó szervezet (az adós által kezdeményezett eljárás esetén csak az adós) minősülnek félnek.
A második és harmadik szakaszban az eljárást kezdeményező(k) és az adós mellett az eljárás alanyává válik az adós valamennyi hitelezője, aki a felszámolás elrendelésének közzététele után bejelenti az igényét és az nyilvántartásba vételre is kerül, valamint a felszámoló.
A Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket a törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartás előírásai - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel -megfelelően irányadóak. A Pp. 157. §-ának e) és f) pontjai értelmében a bíróság a pert (eljárást) megszünteti, ha a felperes (kérelmező) a keresetétől (kérelmétől) elállt, illetve ha a felek a per (eljárás) megszüntetését közösen kérték.
A felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelem tárgyában döntő első eljárási szakasz szabályozása során a Cstv. csak az érdemi döntés következtében történő eljárás megszüntetésről rendelkezik. Ennek az eljárási szakasznak a céljára, továbbá alanyai körére figyelemmel, eltérő korlátozó rendelkezés hiányában megfelelően alkalmazandóak a Pp.-nek az eljárás megszüntetésére vonatkozó szabályai.
Tekintettel arra, hogy a per (eljárás) megszüntetésére a másodfokú eljárásban is sor kerülhet (Pp. 251. §), mind a fizetésképtelenséget vizsgáló első-, mind a másodfokú bíróság megszüntetheti az eljárást. A megszüntetést kimondó határozat mindaddig meghozható, ameddig a felszámolás elrendeléséről szóló jogerős végzés nem kerül közzétételre a Cégközlönyben. A felszámolás elrendeléséről szóló végzés jogerőre emelkedése után is megszüntetheti (megszünteti) tehát a bíróság az eljárást az említett időpontig.
A felszámolás elrendeléséről szóló jogerős végzés közzététele után azonban - hangsúlyozta a Legfelsőbb Bíróság pl. a Bírósági Határozatok c. lap 1995. évi 9. számában 542. sz. alatt közzétett eseti döntésében -, már nem szüntethető meg az eljárás a Pp. hivatkozott szabályainak a megfelelő alkalmazásával. A közzététel napjával - amely a hitelezői igények bejelentése tekintetében kezdő időpontnak minősül [Cstv. 27. § (1) bekezdés] -, a felszámolási eljárásnak az első szakasztól eltérő célú és alanyi körű periódusa, illetve periódusai kezdődnek. A fizetésképtelenség tényét megállapító, s emiatt az adós felszámolását elrendelő jogerős végzés végrehajtására irányuló eljárási szakaszban az adós jogutód nélküli megszüntetésének mellőzésével - főszabályként - csak akkor fejezhető be az eljárás, ha az adós fizetésképtelensége megszűnik. A kibővült alanyi körre is figyelemmel, a Cstv. speciálisan szabályozza az eljárás ilyen módon való befejezését. Akkor kerülheti el az adós a felszámolási eljárás lefolytatását, s annak végén a jogutód nélküli megszüntetését, ha a törvényben megszabott módon egyezséget köt valamennyi, az egyezség megkötésére jogosult (s nem csupán a felszámolási eljárást kezdeményező) hitelezőjével. Ha az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik és az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság az egyezséget jóváhagyja, s dönt a felszámolási eljárás befejezéséről, a felszámoló díjazásáról, a költségek viseléséről, valamint az egyezségi megállapodásból kizárt hitelezők követeléseinek kielégítéséről [Cstv. 91-45. §, 60. § (2) bekezdés].
2. Dr. Juhász László véleményének lényege szerint a felszámolási eljárás első szakaszát lezáró bírói végzés érdemi végzésnek tekintendő, amelyhez a bíróság kötve van, azt a Pp. 227. §-a (1) bekezdésének előírására figyelemmel még a jogerőre emelkedés előtt sem változtathatja meg, nem vonhatja vissza, és nem helyezheti hatályon kívül. Kivételt az igazolási kérelemnek történő helytadás jelent.
A végzés jogerőre emelkedése után, a felszámolás kezdő időpontjától az adós képviselője elveszti rendelkezési jogát az adós vagyonával kapcsolatban [Cstv. 39. § (2) bekezdés], így a felszámolási eljárás megszüntetését nem kérheti, illetve nem járulhat hozzá ahhoz, hogy a hitelező kérelmére a bíróság az eljárást megszüntesse. Az erre vonatkozó nyilatkozata, mint nem jogosulttól származó, hatálytalan. Amennyiben a bíróság ennek ellenére a hitelező, vagy a hitelező és az adós együttes kérelmére megszünteti az eljárást a Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 157. §-ának e), illetve f) pontja alapján, úgy végzését a felszámolási eljárás ezen szakaszában már félnek tekintendő felszámolónak meg kell küldenie, aki a végzés ellen fellebbezést nyújthat be.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
