Szabó Zoltán Gyula[1]: Adalékok az Európai Unió pártjainak finanszírozásához (JÁP, 2011/4., 95-118. o.)

A magyar EP képviselők pártadója

Az Európai Unió pártjai számára már 2004 óta nyitva áll a lehetőség, hogy a közösség költségvetésből támogatásokhoz juthassanak. Feltéve, hogy megfelelnek az EU által megszabott kritériumoknak. Az EU-ban a pártok finanszírozása az éves költségvetésben elkülönített pénzösszeg szétosztását jelenti. 2007-től egy szabálymódosítás lehetőséget teremtett arra is, hogy a pártok felhasználhassák a központi költségvetésből származó támogatást az EP választási kampányok finanszírozására is. Az előbb elmondottak miatt úgy vélem, hogy megkerülhetetlen az EU központi költségvetéséből finanszírozott párttámogatási rendszer elemzése.

Az Európai Unió pártjainak finanszírozásával e tudományos folyóirat hasábjain már értekeztem,[1] és most is ugyanezt teszem e dolgozatommal. Jelen cikkemben az eddig tett megállapításaim alátámasztásául szolgáló adatok körének bővítésén, valamint az azokból származó következtetések levonásán túl, egy újabb témával tágítom az EU pártjai finanszírozásának vizsgálati látószögét. Arra a kérdésre kívánok választ találni, hogy miképpen alakult az EP képviselők javadalmazási rendszere, különös tekintettel a magyar EP delegáltak pártadóira, adományaira.

Írásom első felében a magyar EP képviselők fizette pártadókra fókuszálok, amely elemzésénél az eddig felhasznált EU-s joganyagon, valamint az EU-s pártbeszámolókon túl, szükséges volt azon magyar pártok beszámolóinak és alapszabályainak vizsgálata is, amelyek hiteles képet szolgáltathatnak a fent említett bevételi forrásról. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a magyar pártfinanszírozást meghatározó jogszabályok hiányosságai miatt nehéz különbséget tenni az adomány és a pártadó között. Az előbbi probléma miatt szükségesnek ítéltem a két bevételi forma definiálását elvégezni, mielőtt a számadatok elemzéséhez hozzáláttam volna. A pártadó vizsgálatakor a következő pártok beszámolóit, alapszabályait vettem górcső alá: Magyar Szocialista Párt, FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség, Magyar Demokrata Fórum, Szabad Demokraták Szövetsége, Jobbik Magyarországért Mozgalom. Cikkem további részében a már

- 95/96 -

meglévő elemzéseket összevetettem a legfrissebb adatokkal, amelyek lehetővé tették számomra, hogy korábbi következtetéseim helyességét igazoljam. Ezeket az újabb következtetéseket volt szerencsém ismertetni Győrben egy konferencián, amelyet a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolája rendezett "Az állam és jog alapvető értékei" címmel. Akkor prezentációm első felében célként tűztem ki, hogy feltárjam az EU általános költségvetésében érvényesülő tendenciákat. A folyamatok feltárása hozzásegített annak megértéséhez, miként vélekedik az Európai Unió a pártokról, és milyen szerepet szán nekik a jövőben, valamint el tudtam dönteni, hogy az EU a képviselőcsoportokat vagy a pártszervezeteket tartja-e fontosabbnak. A második szakaszban a bevételi oldal összetevőinek tekintetében felállítottam egy rangsort, amelyből az egyes összetevők jellemzőinek felhasználásával következtetéseket vontam le arra nézve, hogy a pártok mennyire motiváltak az EU-s állampolgárokkal való kapcsolattartásban, valamint miként viszonyul az európai szintű pártok finanszírozása az Amszterdami Szerződés 191. cikkében foglaltakhoz. A megfelelő következtetések levonásához három párt, a Party of European Socialists (PES), a European People's Party (EPP), valamint a European Liberal Democrat and Reform Party bevételeink retrospektív komparatív vizsgálatát végeztem el.

I. Pártadó vagy adomány

Mielőtt rátérnék a konkrétumok tárgyalására, választ kívánok adni arra a kérdésre, mi a különbség a pártadó és a pártoknak juttatott hozzájárulások vagy adományok között. A pártadó a párt anyagi támogatásának egy speciális formája,[2] amely lehet egyfajta plusz tagdíj, de lehet hozzájárulási kötelezettség is. A pártadót azon pártagoknak kell fizetniük, akik közhivatali pozíciót töltenek be. Az összeg mértékről a párt alapszabálya rendelkezik. A pártadó egyfajta köszönetnyilvánítás a párt felé, mely a pozícióhoz segítette őket. Ezzel szemben az adományról, illetve annak adásáról és elfogadásáról törvény rendelkezik, amely meghatározza azokat a feltételeket, amelyek megléte esetén adni, illetve elfogadni lehet hozzájárulásokat. Ilyen feltétel például a lehetséges adakozók körének meghatározása, illetve az abból kizártak megnevezése; az

- 96/97 -

adható összeg éves felső határának megállapítása; a nyilvánosság érdekében a nevesítési értékhatár megszabása. A hozzájárulások adásában az önkéntesség, míg a pártadónál a kötelezettség érvényesül.

A pártadó jelenlétére a magyar pártok bevételeiben csak következtetni lehet, mert a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény nem rendelkezik annak tételes feltüntetéséről a pártok éves beszámolóiban.[3] A pártadó valószínű meglétéről az adott alapszabály megfogalmazásából lehet leginkább következtetni. Például a Fidesz alapszabálya a pártadót tagdíj-kiegészítésként nevezi meg, ezért feltételezhető, hogy az e jogcímen beszedett összegek az éves beszámoló tagdíj rubrikájában kerülnek feltüntetésre összevonva a mindenkire kiterjedő tagdíjakkal. Ezzel ellentétesen az MSZP alapszabálya a pártadót anyagi támogatásnak tekinti, így logikus, hogy a pártadó az "Egyéb hozzájárulások és adományok" cím alatt a belföldi magánszemélyektől kapott 500 ezer forintot meghaladó adományok rubrikában kerül majd feltüntetésre.[4] Ez utóbbi megoldásnak az az előnye, hogy mindenki számára látható, melyik közhivatali pozíciót betöltő személy mekkora összeggel járult hozzá pártja bevételeihez.

1. A tagállami hatáskörben megállapított EP képviselői tiszteletdíj

Az Európai Parlamentben tevékenykedő képviselők díjazásának szabályozásában a 2009-es év mérföldkőnek számít, ugyanis ekkor lépett hatályba az Európai Parlamenti képviselők statútuma. Ám a 2004-től kezdődő parlamenti ciklusban az EP képviselők tiszteletdíjának folyósítása még teljes egészében a tagállamok hatáskörébe tartozott. Így Magyarország esetében az Országgyűlés Hivatala folyósította a képviselői tiszteletdíjakat, és bizonyos esetekben teszi ezt ma is. A magyar EP képviselők díjazásáról az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény a következőképpen rendelkezik:

"13. § (1) Az európai parlamenti képviselő megválasztásának időpontjától megbízatásának megszűnéséig havonta tiszteletdíjra jogosult, amelyet számára az Országgyűlés Hivatala folyósít. A tiszteletdíj alapdíjból és pótdíjból áll. A képviselőt megillető tiszteletdíj kifizetése az általa meghatározott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik.

(2) Az alapdíj a mindenkori főtisztviselői alapilletmény 2,5-szerese.

(3) Az európai parlamenti képviselő - az Európai Parlamenttől kapott megbízatása alapján - a főtisztviselői alapilletmény alapulvételével havonta nyelvvizsgánként a következő pótdíjakban részesül:

- 97/98 -

a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetében a főtisztviselői alapilletmény 50%-a, az A vagy B típusú nyelvvizsga esetében 25-25%-a;

b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetében a főtisztviselői alapilletmény 30%-a, az A vagy B típusú nyelvvizsga esetében 15-15%-a.

(4) Az európai parlamenti képviselő a tiszteletdíja (alapdíj és pótdíj) után személyi jövedelemadót fizet. A tiszteletdíj nyugdíjjárulék-alapot képez."

A tagállami hatáskörbe került EP képviselők javadalmazásának meghatározása, nagy különbségeket eredményezett az egyes tagállamok képviselői között, valamint alkalmat adott a nemzeti szintű politikai pártoknak arra, hogy az egységes Európáért tevékenykedő képviselők tiszteletdíjából a pártadót továbbra is levonhassák, amennyiben azt alapszabályuk előírta.

2. A magyar EP képviselők pártadója a 2004-2009-es EP ciklusban

A 2004-es Európai Parlamenti ciklust megvizsgálva megállapítható, hogy a magyar pártoknál - igaz, eltérő mértékben - jelen volt a magyar EP képviselők hozzájárulása a saját nemzeti pártjaik bevételeihez. A hazai pártok sorából kiemelkedik a Magyar Szocialista Párt, amelynek összes EP delegáltja, minden évben jelentős összeggel járult pártja költségeihez. Ezt pártadónak kell tekinteni, mivel erről az MSZP alapszabálya is rendelkezik.[5] Az MSZP esetében a 2006-os év volt a legkiemelkedőbb, amikor a párt EP delegáltjai átlagosan majd 3 millió forinttal járultak hozzá a párt adott évi bevételéhez (Lásd: 1. számú táblázat).

Az MSZP-hez hasonlóan a FIDESZ-nél is létezik a pártadó, amelyet a szervezet alapszabálya tagdíj-kiegészítésként nevez meg.[6] A kiegészítésről csupán annyit

- 98/99 -

tudunk meg, hogy annak mértékéről és felhasználásának módjáról a párt Országos Választmánya dönt. Sajnálatos módon a hazai pártbeszámolók nem nyújtanak arról információt, hogy a tagdíj-kiegészítés mely bevételi formába tartozik. E bevételi forma tagdíj-kiegészítésként való megnevezése valószínűsíti, hogy az ebből származó bevételek a tagdíjak között kerültek feltüntetésre. Ezt támasztja alá az is, hogy a pártadóként befizetett összegek nem látszanak az ötszázezer forintot meghaladó támogatások között az évenkénti pártbeszámolókban. A pártadó ilyen formája lehetővé teszi, hogy a befizetők neve, és legfőképp az általuk befizetett összegek láthatatlanok maradjanak.

A Szabad Demokraták Szövetsége és Magyar Demokrata Fórum esetében a pártadóról az alapszabály nem rendelkezik. A párt éves beszámolói is ezt támasztják alá. Az EP képviselők tekintetében az előbbi párt két képviselője közül az egyik, Dr. Szent-Iványi István Csaba rendszeresen juttatott pártjának hozzájárulásokat, míg a másik képviselő Mohácsi Viktória egyetlen egy alkalommal sem tette meg ezt a 2004-2009-es EP ciklusban, amely alátámasztja a pártadó hiányát. Az MDF egy képviselője hasonlóan cselekedett, mint az SZDSZ-es Mohácsi Viktória (Lásd: 1. számú táblázat).

Érdekes volt megfigyelni, hogy a magyar EP képviselők a 2004-2009-es parlamenti ciklusban egyetlen egy alkalommal sem járultak hozzá európai uniós pártjuk bevételeihez, holott ezt az Európai Parlament és a Tanács 1524/2007/EK rendelete az európai szintű politikai pártokra irányadó előírásaikról és finanszírozásuk szabályairól 2004/2003/EK rendelet módosításáról[7] szóló jogszabály lehetővé teszi. Ugyanakkor az európai uniós pártok beszámolói alapján azt is meg kell jegyezni, hogy ez a megfigyelés nem csak a magyar delegáltakra vonatkozik, hanem az összes EP képviselőre (Lásd: 1. számú táblázat).

- 99/100 -

- 100/101 -

1. sz. táblázat

- 101/102 -

3. Egységes képviselői tiszteletdíjak az Európai Parlamentben

2005-ben az Európai Parlament elfogadta az Európai Parlamenti képviselők statútumát, amivel egy tagállami hatáskörbe tartozó nagyon heterogén javadalmazási rendszer működésének végére tett pontot. A jogszabály hatálybalépésének időpontját a következő, 2009-es EP ciklus megkezdéséhez kötötte. Ez az új jogszabály a következőket mondta ki az Európai Parlamenti képviselők tiszteletdíjáról:

"(9) A képviselő a 9. és 10. cikk értelmében tiszteletdíjban részesül feladata ellátása ellenében. 2000 májusában egy, az Európai Parlament által kijelölt szakértői csoport tanulmányt készített e tiszteletdíj mértékéről, amely alapján az Európai Közösségek Bírósága bírói alapilletménye 38,5 %-ának megfelelő tiszteletdíj indokolt.

(10) Mivel a tiszteletdíjat, az átmeneti ellátást, az öregségi nyugdíjat, a rokkantsági nyugdíjat és a hozzátartozói nyugdíjat az Európai Unió általános költségvetéséből finanszírozzák, ezeket a Közösségeket megillető adónak kell alávetni.

Tehát a statútum hatályba lépésével megszületett az egységes Európai Parlamenti képviselői javadalmazási rendszer, amelyben a képviselőknek járó valamennyi kifizetésnek az Európai Unió költségvetéséből kell teljesülnie.

23. cikk

(1) Valamennyi kifizetést az Európai Unió költségvetéséből kell teljesíteni.

Számunkra az igazán érdekes a 12. bekezdésben megfogalmazott szabály, amely kimondja, hogy a tiszteletdíjat, és a mandátum megszűnése után járó átmeneti ellátást és a nyugdíjat nem lehet pártok támogatására felhasználni. Az Európai Parlament ezzel az intézkedésével meggátolta az Európai Parlamenti képviselőkre kivetett pártadók beszedését. E korlát beépítése már csak azért is fontos, mert az Európai Unió nem szándékozik semmilyen formában sem pénzelni a nemzeti pártokat.

(12) A 9. cikk (3) bekezdése azért szükséges, mivel a pártok gyakran elvárják, hogy a 9. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt kifizetések egy részét az ő céljaikra fordítsák. A pártfinanszírozás e formáját meg kell tiltani.

9. cikk

(1) A képviselők a függetlenségüket biztosító megfelelő tiszteletdíjra jogosultak.

(2) Mandátumuk lejárta után átmeneti ellátásra és nyugdíjra jogosultak.

(3) Semmis az a megállapodás, amely a tiszteletdíj, a mandátum lejártakor járó átmeneti ellátás és a nyugdíj magánjellegű céloktól eltérő felhasználására vonatkozik.

(4) A képviselők, illetve volt képviselők túlélő hozzátartozói hozzátartozói nyugdíjra jogosultak.

Ugyanakkor a statútum kimondja, hogy a továbbiakban is van lehetőség a tagállami hatáskör érvényesítésére azon EP képviselők esetében, akik már

- 102/103 -

korábban is képviselők voltak az Európai Parlamentben. Számukra így az Európai Parlament megadja a lehetőséget arra, hogy eldönthessék, melyik rendszert tartják saját maguk számára előnyösebbnek. Abban az esetben, ha továbbra is a tagállami szabályozást fogadják el, akkor a statútum rájuk nem vonatkozik, és az ő javadalmazásuk továbbra is tagállami hatáskörbe tartozik, valamint tiszteletdíjuk folyósítása a tagállami költségvetés feladata.

25. cikk

(1) Az e statútum hatálybalépése előtt már a Parlamenthez tartozó és újból megválasztott képviselők a tiszteletdíj, az átmeneti ellátás és a nyugdíjak tekintetében dönthetnek úgy, hogy tevékenységük teljes időtartamára az eddigi nemzeti rendszert választják.

(2) E kifizetéseket a tagállam költségvetéséből kell teljesíteni."

4. A magyar EP képviselők pártadója a 2009-től kezdődő EP ciklusban

A magyar EP képviselők által fizetett pártadó jelenlegi helyzetéről még nem lehet felrajzolni nagy következtetések levonására alkalmas képet, azon egyszerű oknál fogva, hogy a statútum az Európai Parlament 2009-ben kezdődő parlamenti ciklusának első napján lépett hatályba, valamint még nem állnak rendelkezésre azok a hazai pénzügyi beszámolók, amelyek - ha hiányosak is - következtetések levonására adnának lehetőséget.

Az előbb elmondottaktól függetlenül én a 2009-es hazai pártbeszámolók alapján megpróbálkoztam a hasznosítható konklúziók levonásával. Az említett év beszámolói már egy bizonyos fokig átalakult adományozói kört mutatnak, már ami az Európai Parlamenti képviselőket illeti.

A Fidesz esetén 2009-ben egyedül Szájer József adott 1 millió forint hozzájárulást a párt számára. Rajta kívül a többi régi képviselő (Gál Kinga, Schöpflin György, Glattfelder Béla, Őry Csaba és Surján László) nem adott 500 ezer forintot meghaladó támogatást. A Szájer József képviselő által adott adomány esetében felmerült több bizonytalansági tényező nem engedi meg, hogy pártadónak minősítsem az általa adott összeget. Az első ilyen ok a már fentebb említett kiegészítő-tagdíj problémája. Vagyis nem lehet tudni pontosan, hogy a beszámoló mely rubrikájában tüntették fel ezt a bevételt. A második gondot okozó pont, hogy nem lehet tudni, Szájer József mely szabályozás alá esik.[9]

- 103/104 -

A másik fideszes EP képviselő, Deutsch Tamás, szintén 1 millió forinttal támogatta a pártját. Az ő esetében is fennáll a tagdíj-kiegészítés problémája, ám nála a másik gondot az jelenti, hogy Deutsch Tamás új EP képviselőként adta-e a hozzájárulását, vagy sem. Ugyanis, ha az előbbit tette, akkor az adományozás a statútum rendelkezéseibe ütközött. A pártbeszámolók hiányosságai miatt ennek megítélése teljes lehetetlen, mivel a közzétett dokumentum nem tartalmaz arra nézve információt, hogy Deutsch Tamás pontosan mikor adományozta az említett összeget pártja számára. Így fel kell tételeznem, hogy az összeget még a statútum hatálybalépése előtt juttatta pártjának. Továbbá hangsúlyozom, hogy ez a kérdés csak akkor áll fenn, ha a pártadót adomány formájában juttatta pártjának.

Valamivel tisztább képet kaphatunk az MSZP Európai Parlamenti képviselői esetében, mivel az MSZP alapszabály sokkal konkrétabban meghatározza a párt által kiszabott pártadót. Az MSZP négy képviselője közül hárman a régi parlamentben is rendelkeztek mandátummal, és fizették a pártadót is. Ez a kép mit sem változott 2009-ben. A helyzet értelmezését módosítja egy új EP képviselő, Göncz Kinga megjelenése, aki viszont már 2009-ben sem fizetett be hozzájárulást a pártnak. Tehát Göncz Kinga képviselőasszony a statútum hatály alá tartozik, ezért nem fizethet ki semmilyen összeget pártjának. A másik három régi képviselő viszont fizetett pártadót, amely azt feltételezi, hogy ők még mindig a tagállami hatáskörbe tartozó szabályozás alá esnek.

A Jobbik a harmadik magyar párt, amelynek képviselői vannak az Európai Parlamentben. A párt mindegyik EP képviselője először szerzett mandátumot, ezért nekik nem volt lehetőségük választani a tagállami szabályozás és a statútum között. A három képviselő közül egyedül Szegedi Csanád adott pártjának hozzájárulást. Az újdonsült képviselő esetében csak az időtényező érdekes, azaz mikor adományozta ezt a nagyobb összeget pártjának. A helyzet ugyanaz, mint Deutsch Tamás hozzájárulása esetén, vagyis a hozzájárulást az EP ciklus megkezdése előtt vagy után adta-e. A párt alapszabály csak a tagdíj fizetését írja, ezért a Szegedi Csanád által befizetett összegről egyértelműen megállapítható, hogy nem pártadó.

- 104/105 -

3. sz. táblázat

- 105/106 -

II. Az Európai Unió általános költségvetése

Az Európai Unió pártjai 2004 óta kaphatnak támogatást az Unió általános költségvetéséből. A juttatott összeg évről évre növekszik. Az előirányzat összege 2005-ben még csak 8 400 000 € volt. 2010-re ez az összeg 60 százalékkal emelkedett, ami már 14 075 000 €-t jelent. Az előirányzatok összegében 2007-ben és 2010-ben figyelhető meg jelentős emelkedés. 2007-ben az előző évhez képest majd 1 millió euróval nőtt az összeg, 2010-ben az előirányzat összege kicsit több mint 3 millió euróval nőtt a 2009-es évhez képest. A növekedési tendenciát szemlélteti az 1. sz. grafikon és a táblázat.

A pártok számára elkülönített összegek az általános költségvetésből, éves bontásban

3. sz. táblázat

A pártok számára elkülönített összegek az általános költségvetésből, éves bontásban

1. sz. grafikon

- 106/107 -

Az európai politikai alapítványok számára elkülönített összegek esetében ugyancsak a pártoknál már tapasztalt növekedési tendencia érvényesülése látható (lásd: 4. sz. táblázat), annak ellenére, hogy nem áll rendelkezésünkre nagyobb mennyiségű adat. Azon egyszerű oknál fogva alakult ez így, hogy a politikai alapítványok központi költségvetésből való támogatására csak 2007 óta van lehetőség.[12]

Ha figyelembe vesszük, hogy a pártok számára elkülönített összegek miként növekedtek évről évre, arra lehet következtetni, hogy a pártokhoz szorosan kapcsolódó politikai alapítványok esetében a jövőben is e tendencia fog érvényesülni. Ezt a logikát igazolja az a tény is, hogy a pártok esetében az előirányzat összege a 2010-es költségvetésben megközelítőleg 23 százalékkal nagyobb, mint a 2009-es előirányzat összege. Ezzel párhuzamba állítható a politikai alapítványok támogatására fordítható központi költségvetési források emelkedésének a mértéke, amely szintén 23 százalékos emelkedést mutat 2009-ről 2010-re.

A pártok alapítványai számára elkülönített források az általános költségvetésből, éves bontásban

4. sz. táblázat

Az előirányzatok növekedésén túl kérdésként vetődik fel, hogy a pártok és alapítványaik részére elkülönített források mekkora részét képezik az egyes intézményekhez és szervekhez kapcsolódó költségeknek Az Európai Unió általános költségvetése a 4 0. alcím[13] alatt határozza meg a folyó igazgatási költségeket és a képviselőcsoportok, illetve a független képviselők politikai és információs tevékenységével kapcsolatos költségeket, az európai politikai pártoknak, valamint az európai politikai alapítványoknak nyújtott támogatásokat. Az adatokból az derül ki, hogy amióta a pártok alapítványai is költségvetési támogatásban részesülhetnek, a támogatások együttes összege az alcímen belül 25-30 százalékot képvisel. 2007 előtt a támogatásra fordított összeg aránya nem haladta meg a húsz százalékot. (lásd: 5. sz. táblázat) A forrás fennmaradó 70-75 százalékát igazga-

- 107/108 -

tási költségekre és a képviselőcsoportok, illetve a független képviselők politikai és információs tevékenységével kapcsolatos költségeire különíti el a költségvetés.

Az EU egyes intézményekhez és szervekhez kapcsolódó költségei

5. sz. táblázat

Az általános költségvetés és a pártok, valamint alapítványaik számára elkülönített források összegének változása

2. sz. grafikon

Az éves költségvetésekben a pártok és alapítványok támogatására elkülönített összegek folyamatosan, évről évre növekednek. E tendencia szerint az EU számára a pártszervezetek támogatása kiemelkedő jelentőséggel bír. Ezt támasztja alá az is, hogy 2007-től a pártok támogatása közvetett módon, a pártok politikai alapítványainak támogatása révén jelentősen megnövekedett. Ugyan-

- 108/109 -

akkor a növekvő tendencia ellenére azt is elmondhatjuk, ha csak az elkülönített összegeket nézzük, a pártok képviselő csoportjainak költségvetési támogatása többszöröse a pártok és alapítványaik együttes támogatásának. Ebből pedig azt a következtetést lehet levonni, hogy az EU inkább a parlamenti képviselőcsoportok munkájának támogatására helyezi a hangsúlyt.

IV. A pártok bevételei

A következőkben a pártok bevételeit veszem górcső alá, hogy megtudhassuk, mely bevételi elem a legjelentősebb, illetve a legcsekélyebb. Ebből következtethetünk a pártok motiváltságára, az Európai Unió állampolgáraihoz való közelségükre. Ennek fontosságát azért kell hangsúlyozni, mert az EU által deklarált, európai szintű politikai párt definíciója nagy hangsúlyt fektet az európaiságtudat kialakítására és az uniós polgárok politikai akaratának kinyilvánítására.[14]

A pártok bevételeit szemléltető táblázataim apró különbségeket tartalmaznak, mivel a három vizsgált párt beszámolóinak részletezettsége eltérő mértékű. Tehát például, amelyik párt táblázatában nem jelenik meg a tagdíj, ott a beszámoló nem tartalmazott erre vonatkozó adatokat.

A 3. sz. ábra és 6. sz. táblázat szemlélteti a PES bevételeinek elemeit, valamint azok megoszlását. A párt összes bevételéből a legnagyobb részt a költségvetési támogatás képezi, amely a párt honlapján megtalálható beszámolók adatai szerint a párt teljes bevételének 2009 és 2008-ban megközelítőleg 78 százalékát, 2007-ben 74 százalékát, 2006-ban 73 százalékát adta. Érdekesség, hogy míg világszerte csökken a tagdíjak szerepe a pártok bevételeiben, addig az Európai Szocialista Párt esetében az abból származó bevétel a költségvetési támogatás után a második legnagyobb bevételi forrás, amely százalékban kifejezve azt jelenti, hogy a vizsgált három év mindegyikében meghaladta a 15 százalékot.[15]

A párt bevételének fennmaradó részét a pénz- és a természetbeni adományok alkotják. A beszámoló nem szolgáltat adatokat az előbbi nagyságáról, de a természetbeni adományok összegét feltünteti. Az összes bevételen belül ennek az elemnek a jelentősége a legkisebb, például 2008 és 2009-ben a párt természetbeni adományt nem is kapott, 2007-ben és 2006-ban pedig e forrás mértéke nem érte el a teljes bevétel 5 százalékát sem.

- 109/110 -

Táblázat a PES bevételeiről, és azok megoszlásáról

6. sz. táblázat

A PES bevételeinek megoszlása

(halmozott sáv diagram)

3. sz. grafikon

A szocialista pártnál tapasztaltakhoz igazodik az EPP bevételeinek összetétele. Az Európai Néppárt esetében is a teljes bevétel több mint felét az általános költségvetésből kapott támogatás adja, amely 2009-ben 58, 2008-ban 59, 2007-ben

- 110/111 -

61, 2006-ban 58 százalék volt. A tagdíjak szerepe kiemelkedő, és a költségvetési támogatás után a második legnagyobb bevételi forrása a pártnak. A tagdíjak összege mindhárom vizsgált évben a teljes bevétel 26-27 százalékát tette ki. A bevételi források nagyság szerinti rangsorában a tagdíjakat követik az adományok, amelyek mértéke egyik vizsgált évben sem haladja meg az összes bevétel 15 százalékát. Az 7. számú táblázat és 4. számú diagramm mutatja az EPP bevételeit, valamint azok százalékos megoszlását.

Táblázat a EPP bevételeiről, és azok megoszlásáról

7. sz. táblázat

A EPP bevételeinek megoszlása

(halmozott sáv diagram)

4. sz. grafikon

A továbbiakban egy olyan párt bevételeit vizsgálom meg, amelynek beszámolói lehetőséget adnak annak megállapítására, hogy a pártok finanszírozását meghatározó jogszabály hatálybalépésének évétől az Európai Unió pártjainak mely bevételi elemeire helyeződik a legnagyobb hangsúly.

- 111/112 -

A két nagy párt a PES és az EPP esetében érvényesülő bevételi összetevők hierarchiája a European Liberal Democrat and Reform Party-nál is kimutatható. Tehát a költségvetési támogatás mértéke a legnagyobb, amelyet a tagdíjakból és az adományokból származó források követnek. A European Liberal Democrat and Reform Party beszámolóiban nincs külön tagolva a tagdíjakból származó bevétel éves összege, ennek ellenére az elemek közötti sorrend itt is tartható. (Lásd 8. sz. táblázat és 5. sz. ábra.)

Táblázat a European Liberal Democrat and Reform Party bevételeiről és azok megoszlásáról

8. sz. táblázat

A European Liberal Democrat and Reform Party bevételeinek megoszlása

(halmozott sáv diagram)

5. sz. grafikon

- 112/113 -

V. Következtetések

Az európai szintű politikai pártszervezetek számára elkülönített összegek minden évben növekedtek, amely azt mutatja, hogy az EU egyre nagyobb szerepet szán a pártoknak. Az Európai Unió fontosnak tartja, hogy az általa juttatott támogatások révén biztosítsa működésüket. A pártok növekvő jelentősége olvasható ki a politikai alapítványok költségvetési támogatásának megjelenéséből, valamint abból, hogy a pártoknak adott költségvetési támogatás az EP választási kampányra is elkölthető lett. Ugyanakkor nem lehet megkerülni annak a jelentőségét sem, hogy az EU a pártszervezetek és a parlamenti képviselőcsoportok közül inkább az utóbbit preferálja a költségvetési adatok szerint.

Egyes pártok bevételeinek összehasonlító vizsgálatából különösen érdekes következtetéseket lehet levonni. Itt nem csupán arról van szó, hogy a pártok beszámolóiban is tükröződik az EU általános költségvetésében is megfigyelhető növekedési tendencia, hanem a vizsgált pártok mindegyikénél kimutatható, hogy a költségvetési támogatás játssza a legnagyobb szerepet a pártok büdzséjének bevételi oldalán, amely minden esetben messze meghaladja az éves költségvetésük 50 százalékát.

A másik említésre méltó megfigyelés, hogy a tagdíjakból származó bevételek kiemelkednek a bevételi elemek közül. Pontosabban ez azt jelenti, hogy a költségvetési támogatás után a második legjelentősebb forrása a pártoknak a tagdíj. E tény jelentősége abban rejlik, hogy míg a nemzeti szinten működő pártoknál a tagdíjak szerepe nagyon alacsony és folyamatosan visszaszorulóban van, addig az Európai Unió pártjainál éppen fordított tendencia érvényesül. A vizsgált pártoknál - ha csekély mértékben is - évről évre növekszik a tagdíjakból befolyó összeg nagysága.

Az adományok összege a bevételek között csak a tagdíjak után következik, mértéke az esetek többségében nem haladja meg a 10 százalékot sem. A kivételt az EPP jelenti, ahol a beszámolók alapján az adományok összege minden évben meghaladta a teljes bevétel egytizedét. Ugyanakkor az adományok kisebb jelentőségére vonatkozó megállapításomat ki kell egészítenem azzal, hogy a vizsgált pártok által megjelentetett beszámolókban - egy esetet leszámítva[18] - nem lehet olyan adományt találni, amely meghaladta volna a jogszabály által előírt nevesítési értékhatárt.[19] Tehát, ha az értékhatár feletti összegeket jelentősnek tekintjük, akkor mindenképpen pozitívumként kell megjegyezni, hogy az adományozók sokszori alacsonyabb önkéntes hozzájárulásaiból épül fel a pártok

- 113/114 -

e bevételi eleme, amelyek jobban odaköthetik az EU állampolgáraihoz ezeket a pártokat, mint az egyszeri nagyobb összegek.

A három fő bevételi forrás sorrendje és mértéke sokat elárul a pártok uniós állampolgárokhoz való viszonyáról is. Az a tény, hogy az Európai Unió pártjai bevételeinek domináns részét - sok esetben akár 70 százalékát is - a költségvetési támogatás adja, már önmagában is megkérdőjelezi az Amszterdami Szerződés 191. cikk alapvetésének érvényesülését, miszerint "az európai szintű politikai pártok az Unión belüli integráció fontos tényezői. Hozzájárulnak az európaiság tudat kialakításához és az uniós polgárok politikai akaratának kinyilvánításához." Azok a pártok, amelyek anyagi erőforrásaikat tekintve egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben függnek a társadalomtól, elszakadhatnak attól, és számukra láthatatlanná válhatnak a társadalomban jelentkező problémagócok.

Bírálatként kell megjegyezni, hogy az Európai Unió pártfinanszírozási szabályozása nem segíti elő a 191. cikk megvalósítását, mert a költségvetési támogatás mértékét semmilyen módon nem köti a pártnak adott adományokhoz. A szabályozásnak a pártokat ösztönöznie kellene, hogy minél közelebb kerüljenek az uniós állampolgárokhoz. Véleményem szerint szintén a pártok önmagukba zárulását vonhatja maga után a tagdíjak kiemelkedő szerepe a pártok költségvetésében. A tagdíjjal mint forrással jól lehet előre tervezni, kiszámítható, de ösztönző ereje alacsony. Tehát a pártok költségvetésének körülbelül egynegyedét alkotó tagdíjak inkább a jelenlegi állapotot konzerválják, és nem segítik elő az uniós állampolgárokhoz való közelebb kerülést.

Végül el kell azt is mondanom, hogy az uniós polgárok akaratának kinyilvánításban és az európaiság-tudat kialakításában a pártokra vonatkozó finanszírozási szabályok csak kiegészítő mechanizmusok lehetnek. Önmagában bármilyen párfinanszírozási szabályozás hatástalan, de egy olyan finanszírozási rendszer megalkotása, amelynek egyik centrumában a pártok és az uniós állampolgárok közötti folyamatos és hatékony kommunikáció, információáramlás áll, nagyban segítheti az Amszterdami Szerződés 191. cikkében megfogalmazott célok megvalósulását.

1. számú melléklet

A "Service and miscellaneous goods" összetevői:

611300 PROFESSIONAL TRAINING

611400 STAFF MISSION EXPENSES

611499 PRESIDENT MISSION EXPENSES

611500 SOCIAL SECRETARIAT

611501 RENTING & LEASING

611530 ABO TRAIN

611543 INSURANCES

612100 OFFICE RENT

612110 MAINTENANCE COSTS OFFICE (CLEANING)

- 114/115 -

612120 GENERAL COSTS (ELEC, WATER, GAS)

612130 GARAGE RENT

612200 MAINTENACE MACHINES + INSURANCE ALL RISK

612210 IT HONORARIA

612220 IMPRVMNT & DECORTN OF BUILD NON DEPRECIA

612240 OTHER GDS AND SERV RELATD TO OPER BUIL

612400 STATIONERY

612501 TELECOM & INTERNET

612540 POSTAL + DHL COSTS

612600 TRANSLATIONS

612610 RENT COPIER & OTHER OFFICE MATERIALS

612700 CAFETARIA + SANITAIR

612710 FIRE INSURANCE

613100 SUBSCRIPT. & PURCHASE OF NEWSPAPER,BOOKS

613210 ACADEMIC JOURNAL RESEARCH

613300 HONORARY FEES LAYWERS

613330 LEGAL PUBLICATIONS

613400 ACCOUNTANCY

613410 AUDITOR

613420 BANKCOST

613500 MISCELLANEOUS

613511 ADMINISTRATION GENERAL

614101 MEETINGS

614301 COSTS OF RECEPTION & REPRESENTATION

614399 REPRESENTATION PRESIDENT

615100 PUBLICATIONS/EVP BROCHURE/DTV

615200 DEVELOPMENT AND OPERATION INTERNETSITE

615210 HOSTING SITE

615300 COMMUNICATION AGENCY

615588 EUROPEAN MOVEMENT (3.000,00)

615590 SUPPORT ASSOCIATIONS (294.889,43)

615700 OPERATING COSTS PRESS SERVICE (9.550,35)

615710 INFORMATION COSTS

Forrásjegyzék

• TREATY OF AMSTERDAM AMENDING THE TREATY ON EUROPEAN UNION, THE TREATIES ESTABLISHING THE EUROPEAN COMMUNITIES AND RELATED ACTS

• Az Európai Parlament határozata az európai parlamenti képviselők statútumának elfogadásáról (2005/684/EK, Euratom)

• Európai Parlament és a Tanács rendelete az európai szintű politikai pártokra irányadó előírásaikról és finanszírozásuk szabályairól 2004/2003/EK rendelet módosításáról (1524/2007/EK)

• A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény

• Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény

- 115/116 -

• Grants from the European Parliament to political parties at European level 2004-2009

• Grants from the European Parliament to political foundations at European level 20082009

• Bihari Mihály - Pokol Béla (1998): Politológia, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Az Európai Unió éves általános költségvetései:

• 2010 General budget, honlap: http://eur-lex.europa.eu/budget/www/index-en.htm

• 2009 General budget, honlap: http://eur-lex.europa.eu/budget/www/index-en.htm

• 2008 General budget, honlap: http://eur-lex.europa.eu/budget/www/index-en.htm

• 2007 General budget, honlap: http://eur-lex.europa.eu/budget/www/index-en.htm

• 2006 General budget, honlap: http://eur-lex.europa.eu/budget/www/index-en.htm

• 2005 General budget, honlap: http://eur-lex.europa.eu/budget/www/index-en.htm

• 2004 General budget, honlap: http://eur-lex.europa.eu/budget/www/index-en.htm

The Party of European Socialists beszámolói:

• 2009 Accounts, a PES honlapja: http://www.pes.org/en/pes-action/pes-documents/functioning-pes

• 2008 Accounts, a PES honlapja: http://www.pes.org/en/pes-action/pes-documents/functioning-pes

• 2007 Accounts, a PES honlapja: http://www.pes.org/en/pes-action/pes-documents/functioning-pes

• 2006 Accounts, a PES honlapja: http://www.pes.org/en/pes-action/pes-documents/functioning-pes

European Peoples Party beszámolói:

• Balance Boekjaar 2009, az EPP honlapja: http://www.epp.eu/party.asp?z=57

• Interne Balans Boekjaar 2008, az EPP honlapja: http://www.epp.eu/party.asp?z=57

• Balance 2007, az EPP honlapja: http://www.epp.eu/party.asp?z=57

• Balance 2006, az EPP honlapja: http://www.epp.eu/party.asp?z=57

European Liberal Democrat and Reform Party beszámolói:

• Balance sheet and income and expenditure statement per december 31st 2009, az ELDR honlapja: http://www.eldr.org/en/about-eldr/index.php

• Balance sheet and income and expenditure statement per december 31st 2008, az ELDR honlapja: http://www.eldr.org/en/about-eldr/index.php

• Financial statement 2007, az ELDR honlapja: http://www.eldr.org/en/about-eldr/index.php

• Financial statement 2006, az ELDR honlapja: http://www.eldr.org/en/about-eldr/index.php

• Financial statement 2005, az ELDR honlapja: http://www.eldr.org/en/about-eldr/index.php

• Financial statement 2004, az ELDR honlapja: http://www.eldr.org/en/about-eldr/index.php

Magyar Szocialista Párt:

• A Magyar Szocialista Párt Alapszabálya (forrás: http://mszp.hu/public/downloads/pdf/mszp_alapszabaly.pdf; letöltés ideje: 2011.04.11.)

- 116/117 -

• 0561. Jelentés a Magyar Szocialista Párt 2003-2004. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről (forrás: http://www.asz.hu/ASZ/www.nsf/jelentesek.html)

• 0747. Jelentés a Magyar Szocialista Párt 2005-2006. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről (forrás: http://www.asz.hu/ASZ/www.nsf/jelentesek.html)

• 0950. Jelentés a Magyar Szocialista Párt 2007-2008. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről (forrás: http://www.asz.hu/ASZ/www.nsf/jelentesek.html)

• Magyar Szocialista Párt 2009. évi pénzügyi zárómérlege (forrás: http://mszp.hu/magunkrol/zaromerleg09; letöltés ideje: 2011.04.05.)

FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség:

• A FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség Alapszabálya (forrás: http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=44108; letöltés ideje: 2011.04.11.)

• 0653. Jelentés a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség 2004-2005. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről (forrás: http://www.asz.hu/ASZ/www.nsf/jelentesek.html)

• 0846. Jelentés a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség 2006-2007. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről (forrás: http://www.asz.hu/ASZ/www.nsf/jelentesek.html)

• 1101. Jelentés a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség 2008-2009. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről (forrás: http://www.asz.hu/ASZ/www.nsf/jelentesek.html)

Magyar Demokrata Fórum:

• A Magyar Demokrata Fórum Alapszabálya (forrás: http://mdf.hu/media/statikuskepek/MDF_Alapszab_110305.pdf; letöltés ideje: 2011.04.11.)

• 0703. Jelentés a Magyar Demokrata Fórum 2004-2005. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről (forrás: http://www.asz.hu/ASZ/www.nsf/jelentesek.html)

• 0847. Jelentés a Magyar Demokrata Fórum 2006-2007. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről (forrás http://www.asz.hu/ASZ/www.nsf/jelentesek.html)

• 1040. Jelentés a Magyar Demokrata Fórum 2008-2009. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről (forrás: http://www.asz.hu/ASZ/www.nsf/jelentesek.html)

Szabad Demokraták Szövetségének:

• A Szabad Demokraták Szövetsége a Magyar Liberális Párt Alapszabálya (forrás: http://www.szdsz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=127:alapszabaly&catid=2:dokumentumok&Itemid=8; letöltés ideje: 2011.04.11.)

• 0558. Jelentés a Szabad Demokraták Szövetsége - Magyar Liberális Párt 2003-2004. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről (forrás: http://www.asz.hu/ASZ/www.nsf/jelentesek.html)

• 0748. Jelentés a Szabad Demokraták Szövetsége - a Magyar Liberális Párt 2005-2006. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről (forrás: http://www.asz.hu/ASZ/www.nsf/jelentesek.html)

• 0951. Jelentés a Szabad Demokraták Szövetsége - a Magyar Liberális Párt 2007-2008. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről (forrás: http://www.asz.hu/ASZ/www.nsf/jelentesek.html)

Jobbik Magyarországért Mozgalom:

• Jobbik Magyarországért Mozgalom Alapszabálya - 2010. júniusában módosítva

• A Jobbik Magyarországért Mozgalom 2009. évi beszámolója

(forrás: http://jobbik.hu/rovatok/eves_beszamolok/2009_evi_beszamolo; letöltés ideje: 2011.04.05)

- 117/118 -

Ábrák és táblázatok jegyzéke

1. sz. grafikon A pártok számára elkülönített összegek az általános költségvetésből éves bontásban

2. sz. grafikon Az általános költségvetés és a pártok és alapítványaik számára elkülönített források összegének változása

3. sz. grafikon A PES bevételeinek megoszlása

4. sz. grafikon Az EPP bevételeinek megoszlása

5. sz. grafikon A European Liberal Democrat and Reform Party bevételeinek megoszlása

1. sz. táblázat: Táblázat a magyar EP delegáltak által adott 500 ezer forintot meghaladó hozzájárulásokról a 2004-es EP ciklus ideje alatt

2. sz. táblázat: Táblázat a magyar EP delegáltak által adott 500 ezer forintot meghaladó hozzájárulásokról a 2009-es EP ciklus első évében

3. sz. táblázat: A pártok számára elkülönített összegek az általános költségvetésből éves bontásban

4. sz. táblázat: A pártok alapítványai számára elkülönített források az általános költségvetésből éves bontásban

5. sz. táblázat: Az EU egyes intézményekhez és szervekhez kapcsolódó költségei

6. sz. táblázat: Táblázat a PES bevételeiről, és azok megoszlásáról

7. sz. táblázat: Táblázat az EPP bevételeiről, és azok megoszlásáról

8. sz. táblázat: Táblázat a European Liberal Democrat and Reform Party bevételeiről és azok megoszlásáról ■

JEGYZETEK

[1] A témáról bővebben írtam a "Tendenciák az EU pártok bevételeiben és kiadásaiban" című írásomban, amely megjelent a Jog Állam Politika folyóirat 2010. 4-es számában. Jelen dolgozat az ott leírtakat tartalmazza a legfrissebb adatokkal kiegészítve.

[2] Az általam használt pártadó fogalomban a speciális bevételi forma kifejezést használom, mert megítélésem szerint ez sokkal inkább kitágítja a pártadóba sorolható bevételek körét. Másrészről nem tekintem a definíció meghatározó elemének azt, hogy a közhivatali pozíciót elnyertek a fizetésük meghatározott százalékát adják le, ellentétben Pokol Bélával, aki következőképpen definiálja a pártadó fogalmát Politológia című könyvében: "Mint a párttagdíjat kiegészítő formára ki kell térni az ún. pártadó kategóriájára, amelyet a legtöbb nyugati pártnál fizetnek az általuk mandátumhoz juttatott képviselők a pártjuk kasszájába. Az érv ebben az esetben úgy szól, hogy ha valaki egy párt támogatásával jut mandátumhoz vagy más megbízáshoz, akkor az ebből származó fizetése, tiszteletdíja egy részével hozzá kell járulnia a párt kiadásaihoz." (Bihari - Pokol, 1998, 392.)

[3] Megjegyzem, hogy a pártok alapszabályai sem mondanak semmit arról, hogy a pártadót miképpen kell kezelni a beszámolás során.

[4] Megjegyzés: Alaphelyzetben a pártadó feltűntetésének helye a "Egyéb hozzájárulások és adományok" cím alatt van.

[5] A köztisztséget betöltő párttagok tagdíjukon túl a tiszteletdíjuk tíz-tizenöt százaléka közötti mértékben kötelesek - a tisztségük fennállásáig rendszeresen - a pártot anyagilag támogatni. Ha a köztisztséget betöltő több tisztség után kap tiszteletdíjat, akkor a támogatás mértékét az összevont tiszteletdíj alapján kell megállapítani. A támogatás konkrét összegét a köztisztséget betöltő párttag és az őt jelölő pártszervezet közös megállapodása tartalmazza. A támogatás a jelölő pártszervezetet illeti meg. A köztisztséget főállásban betöltő párttagok (alpolgármester, polgármester, megyei közgyűlés alelnöke, elnöke, főpolgármester-helyettes, főpolgármester) - amennyiben az őt jelölő szervezettel kötött politikai megállapodás ezt tartalmazza - szintén a megállapodásban szereplő mértékig kötelesek a pártot anyagilag támogatni. Forrás: http://mszp.hu/public/downloads/pdf/mszp_alapszabaly.pdf (letöltés ideje: 2011. április 6.)

[6] Magyar Polgári Szövetség Alapszabálya: 52. § 1) Az Országos Választmány:

s) dönt a tagdíjak, illetve a tagdíj-kiegészítés mértékéről, ezek befizetésének és felhasználásának szabályairól, a kedvezményre és mentességre jogosultak köréről;

115. § A Szövetség tagjai közül kötelesek tagdíj-kiegészítést fizetni:

1) a Kormány tagjai,

2) a politikai államtitkárok,

3) az országgyűlési és Európai Parlamenti képviselők,

4) a megyei közgyűlési elnökök, a főpolgármester, polgármesterek,

5) a megyei közgyűlési alelnökök, főpolgármester-helyettesek, alpolgármesterek,

6) helyi önkormányzati képviselők,

7) a helyi önkormányzatok - Szövetség által jelölt - külső bizottsági tagjai. Forrás: http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=44108 A FIDESZ (A Szövetség XXI. Kongresszusán, 2006. november 25-én elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben) Letöltés ideje: 2011. április 6.

[7] "6. cikk (3) Az európai szintű politikai párt tagjának minősülő nemzeti politikai pártoktól vagy európai szintű politikai párt természetes személy tagjától származó hozzájárulásokat az európai szintű politikai párt elfogadhat."

[8] 2006-ban Dr. Szent-Iványi István Csaba nem fizetett pártja számára 500 ezer forintot meghaladó összeget az SZDSZ 2006. évi beszámolója tanúsága szerint.

[9] Itt felmerül egy érdekes kérdés: Lehetséges-e az EP képviselőkről szóló statútum megkerülése oly formán, hogy az adott párt nem a közhivatali pozíciót betöltő személy fizetésének adott százalékában határozza meg a fizetendő pártadó összegét? - Véleményem szerint igen. Ugyanis, ha az adott párt alapszabályában a fizetendő plusz tagdíj összegét jelöli meg, vagy csak az összeg meghatározására jogosultak körét határozza meg, akkor lehetséges az új EP képviselőktől is beszedni a pártadó. Ezt a kiskaput valójában a statútum teremti meg azzal, hogy az EP képviselők fizetésének csak a pártok finanszírozására fordítását tiltja meg.

[10] Azon képviselők neve szerepel dőlt betűvel a táblázatban, akik az Európai Parlament 2004-2009-es ciklusában nem voltak EP képviselők. Az új képviselőkre már a 2005-ben elfogadott EP képviselői statútum érvényes, amelynek értelmében egységes díjazásban részesül minden EP képviselő, amelyet EU központi költségvetése finanszíroz.

[11] A Jobbik képviselői egyetlen Európai Uniós párthoz és képviselőcsoporthoz sem tartoznak, az EP-ben, mint független képviselők vannak jelen.

[12] Erről bővebb információ: Az európai pártok és alapítványaik finanszírozására vonatkozó jogszabályok. Jog Állam Politika 2010/3. szám, 139-152.

[13] Az Európai Unió általános költségvetése: 2. könyv (1. szakasz) Parlament - Kiadások - 4. cím Az intézmény különleges feladatainak gyakorlása során felmerülő költségek - 4 0. alcím Egyes intézményekhez és szervekhez kapcsolódó költségek

[14] Amszterdami szerződés 191. cikk: "...az európai szintű politikai pártok az Unión belüli integráció fontos tényezői. Hozzájárulnak az európaiság tudat kialakításához és az uniós polgárok politikai akaratának kinyilvánításához."

[15] A tagdíjak mértéke az összes bevételhez 2008-ban 18,51%, 2007-ben 17,35%, 2006-ban 18,75% volt.

[16] A PES 2008-as, 2007-es és 2006-os beszámolója nem tartalmaz adatokat a pénzbeni hozzájárulás mértékről. Ám a saját bevételek összegéből, és az abból levonható tételekből következtetni lehet a pénzadományok arányára. A 2008-as adatokat figyelembe véve a saját bevételek összege (859 853 €) nem tartalmazza az általános költségvetési támogatást - az látható, hogy a saját bevételek több mint 80%-a tagdíjakból folyik be. A maradék kevesebb, mint húsz százalék oszlik meg az olyan tételek között, mint a természetbeni hozzájárulások, kapott kamatok, egyéb bevételek.

[17] Csak az operating income kategóriában feltüntetett bevételeket tartalmazza. Nem számolok a pénzügyi műveletek, valamint a rendkívüli műveletek bevételeivel. E két utóbbi kategória összegei nem számottevőek az "operating" bevételekhez képest.

[18] European Liberal Democrat and Reform Party 2008. évi beszámolója szerint a BASF Aktitengesellschaft 5000 € adománnyal járult hozzá a párt bevételeihez.

[19] "Az európai szintű politikai párt... megnevezi a finanszírozási forrásait, egy olyan lista elkészítésével, amely feltünteti adományozóit és az egyes adományozóktól kapott adományokat, kivéve az évente és adományozónként 500 EUR összeget meg nem haladó adományokat." - AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2004/2003/EK RENDELETE az európai szintű politikai pártokra irányadó előírásokról és finanszírozásuk szabályairól - 6.cikk (1) b)