Az Alkotmánybíróság megváltozott szerepéről, új hatásköreiről szóló szeminárium hatalmas érdeklődés mellett zajlott, a több száz fős termet a hallgatóság csordultig töltötte, pótszékekre volt szükség, hogy mindenkinek helyet biztosítsanak. A rendezvény házigazdája az Alkotmánybíróság volt.
A Kiadó bevezetőjét Paczolay Péter és Darák Péter, az Alkotmánybíróság és Kúria elnökeinek előadása követte. Az Alkotmánybíróság elnöke örömét fejezte ki, hogy nagy érdeklődés övezi az AB új és változó hatásköreit és hangsúlyozta, hogy az alkotmányjogi panasz a jövőben az AB jellegadó jogintézménye lesz. Az elnök utalt rá, hogy álláspontja szerint az Alkotmánybíróság hatáskörei a változások révén nem csorbultak, hanem átalakultak. Mindig is vallotta, hogy valódi alkotmányjogi panasz nélkül a hatáskörök féloldalasak, ugyanakkor sokáig hiányzott a politikai akarat arra, hogy az AB szerepkörét tovább növeljék, akár újabb konfliktusokat vállalva a rendes bírói szervezettel. Másrészt, kétségtelen tény, hogy az absztrakt normakontroll (a jogszabályok utólagos megtámadhatósága) olyan jogosítványa volt az Alkotmánybíróságnak, amellyel az actio popularis miatt gyakran éltek és visszaéltek, de mégiscsak meghatározó jogintézménnyé vált az elmúlt két évtizedben és - ahogy az elnök fogalmazott - mindig kockázatos meglévő jogokat megvonni. Ugyanakkor Paczolay Péter azt is megemlítette, hogy korábban előfordult, hogy az Alkotmánybíróság közpénzen és közintézményben szerkesztett 40-50 beadványt kapott mindössze egy éjszaka leforgása alatt (faxon megküldve). Ez indokolatlanul megterhelte a Bíróság működését. Az elnök beszédét az amerikai jogirodalomból ismert Marbury versus Medison ügy ismertetésével zárta, amely jogeset megalapozta az Egyesült Államokban az alapjogi bíráskodást. Lényege, hogy Marbury főbíró meggyőző érvet hozott az alkotmánybíráskodás mellett: ha a törvény szövege nem egyértelmű, vajon kié a végső szó annak eldöntésében, hogy mi a helyes értelmezés? És ha ez a törvény ellentétes az alaptörvénnyel, kié a végső szó? Marbury álláspontja szerint az értelmezés joga a bíróságot illeti a törvényhozóval szemben. Az Alkotmánybíróság elnökének konklúziója is ugyanez: a végső értelmezést az Alkotmánybíróság adja a jövőben is!
Darák Péter úr, a Kúria elnöke is hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság a jövőben vizsgálhatja rendes bírósági határozatok (ítéletek) alkotmányosságát. Kiemelte, hogy nem tekint az új jogkörre úgy, hogy az Alkotmánybíróság "negyedfok" a bírói döntések fölött. Hasonlóan, nem gondolja azt, hogy az Alkotmánybíróság konkurenciát jelentene a rendes bírósági jogorvoslattal szemben. A Kúria elnöke hangsúlyozta, hogy ahol párhuzamosság lehet az Alkotmánybíróság és a rendes bíróságok jurisdictiója között, ott folyamatosan egyeztetni fog a két testület.
Az elnökök előadását követően az Alkotmánybíróság munkatársai, Balogh Zsolt, Köblös Adél, Kadlót Erzsébet és az Alkotmánybíróság főtitkára, Bitskey Botond összefoglalót tartottak az alkotmányjogi panasz fajtáiról, a különböző panaszbeadványok speciális jellemzőiről, azok "átjárhatóságáról", vagyis arról, hogy bármely jogcímen benyújtott panasz elbírálható más panaszbeadványként is, ha az ügy érdeme ezt megkívánja.
A konferenciát Marosi Ildikó, az Alkotmánybírósági Szemle (HVG-ORAC Kiadó) főszerkesztője moderálta, az előadók között helyet kapott Kozma György, a Kúria Közigazgatási Kollégiumának vezetője is.
Bitskey Botond ismertette az alkotmányjogi panasz benyújtásának legfontosabb tartalmi kellékeit, a hiánypótlás jogkövetkezményeit, az "alkalmas" indítvány legfontosabb jellemzőit. A főtitkár kitért a panaszbeadványok elutasításának módjára, nevezetesen az egyesbírói eljárásra és a bírói tanácsok szerepére. Mint ismeretes, a jövőben az Alkotmánybíróság teljes ülésen azokról az alkotmánybírósági kérdésekről dönt
- 43/44 -
csak, amelyeket a törvény kifejezetten a hatáskörébe utal, illetve azon témákban, amelyekben az AB elnöke (illetve a tanácselnök) ezt kifejezetten kéri. Egyébként öt fős tanácsokban ítélkezik a Alkotmánybíróság oly módon, hogy a tanácsok döntései a teljes ülés előtt nem lesznek megtámadhatóak. Az Alkotmánybíróság határozata ellen továbbra sincs fellebbezésnek helye, ez alól a szabály alól különös eljárásjogi kivétel, hogy az ügyfeleket 50 ezer forintig terjedő bírsággal lehet sújtani, viszont az eljárásjogi bírság ellen fellebbezésre van lehetőség.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
