Dr. Kovács Tímea: Változások a jegyzői hatáskörben a 2020. évben (Jegyző, 2019/6., 7-9. o.)

Új év, változó jogszabályok. Ahogy azt megszokhattuk, a törvényhozók tavaly decemberben sem pihentek és számos olyan jogszabály született, ami közvetlenül érinti a jegyzők hatáskörét, feladatait. Ezek közül a legjelentősebb, a gyorsabb, hatékonyabb és átláthatóbb ügyintézés feltételeinek megteremtését célzó, a fővárosi és megyei kormányhivatalok átszervezéséről szóló törvénycsomag, és az ahhoz szorosan kapcsolódó 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet, amelyek együtt több száz jogszabály módosítását tartalmazzák.

Ezen cikk keretében azokat a módosításokat ismertetem röviden, amelyek a jegyzői hatásköröket, feladatellátást közvetlenül érintik.

Elsőként tekintsük át azokat a hatósági ügyeket, amelyek a 2020. évben más szerv hatáskörébe kerülnek:

1. A jegyzők helyett a kormányhivatalok látják el 2020. március 1. napjától az építéshatósági feladatokat. A 2019. évi CX. törvény indokolása szerint az "átalakítás célja a hatósági szervezetrendszer egyszerűsítése, az adminisztratív terhek csökkentése, a hatásköri átfedések, ütközések kiküszöbölése." A jegyzők általános elsőfokú építéshatósági hatáskörének megszűnésével párhuzamosan a kormányhivatalok másodfokú hatósági szerepe is megszűnik. Mivel egyfokú lesz a hatósági eljárás, 2020 márciusától az építésügyi és az építésfelügyeleti eljárásokban fellebbezésre nem lesz lehetőség, a kormányhivatalok döntéseivel szemben közvetlenül a bírósághoz lehet majd fordulni. A jegyzői építéshatósági feladatok átvételével kapcsolatban már januárban megteendő intézkedéseket a 2019. évi CX. törvény 1. §-a határozza meg. Az átvételről 2020. január 31-ig megállapodást kell kötnie az érintett önkormányzatnak és kormányhivatalnak.

2. 2020. január 1-jétől megszűnt a jegyző óvodai nevelésben való részvétel alóli felmentéssel kapcsolatos hatásköre. A jövőben ezt a hatáskört - a szülő tárgyév május 25. napjáig benyújtott kérelme alapján, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti - a járási hivatal látja el.

3. 2020. január 1. napjával megszűnt a jegyzőknek az állatvédelmi törvényben foglaltak végrehajtásának ellenőrzésével kapcsolatos hatásköre. A feladatot a jövőben a járási hivatalok látják el. [Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 45/A. §-a, illetve a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendeletnek a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelettel módosított 6. §-a.]

4. Az engedély nélküli pénznyerő automaták, illetve játékautomaták ideiglenes bezáratásával kapcsolatos feladatokat 2020. január 1. napjától a megyei és fővárosi kormányhivatalok látják el.

Az alábbiakban azokat a jogszabályi változásokat mutatom be, amelyek új feladatot, ügytípust, terminológiát vezetnek be:

I. A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvényben (a továbbiakban: Módtv. 1.) található változások, céljaikat tekintve négy fő irányvonal köré csoportosulnak, melyek az alábbiak: -> a közigazgatási eljárások egyszerűsítése. (Ennek keretében több, korábban engedélyköteles tevékenységet a továbbiakban bejelentéshez kötnek); -> hatékonyabb feladatellátás. (A törvényben számos feladat- és hatáskörváltozás szabályozására sor került. Ezek közül a két legjelentősebb és legnagyobb nyilvánosságot kapó változás a szabálysértési feladatok rendőrséghez kerülése a járási hivataloktól, illetve az eddig a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjénél, a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél, illetve a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőnél lévő általános építésügyi hatósági hatáskör kormányhivatali szervezetrendszerbe történő integrálása.) -> egyfokú közigazgatási eljárás bevezetése. (Megszűnik a fellebbezési lehetőség a járási hivatalok döntései esetében, az ügyfelek a jogorvoslati jogukat a járási hivatalok esetében is közvetlenül a bíróságnál gyakorolhatják, hasonlóan a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz.)

A Módtv. 1. jegyzői feladatellátást közvetlenül érintő módosításai az alábbiak:

1. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.). A Módtv. 1. a Gyvt. 128. §-ának módosításával az ügyfelek helyzetét kívánja megkönnyíteni azzal, hogy a Gyvt. 128. § (1)-(3) bekezdéseiben szabályozott, korábban csak a gyámhatóság előtt megtehető jognyilatkozatok felvétele érdekében az illetékességi területükön működő jegyzőt is megkereshetik. A jegyző a jognyilatkozatok felvételéről, il-

- 7/8 -

letve a gyámhatóság által előre meghatározott kérdésekre adott válaszokról készült jegyzőkönyvet továbbítja a gyámhatóság felé [Gyvt. 128. § (9) bekezdés].

2. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.). Az At. módosításának célja az anyakönyvi eljárások egyszerűsítése. A módosítások eredményeként bővülnek az anyakönyvvezetők feladatai:

2020. január 1-jétől

- közvetlenül az anyakönyvvezető gondoskodik az elhunyt személy személyazonosító igazolványa és lakcímét igazoló hatósági igazolványa érvénytelenítése tényének a hatósági igazolvány nyilvántartásba való bejegyzéséről [At. 62. § (3) bekezdés];

- az anyakönyvvezető hatáskörébe kerülnek az ismeretlen holttest anyakönyvezésével összefüggő hatáskörök [At. 69/G. § (2) bekezdés];

- az anyakönyvvezető a nem magyar állampolgár anyakönyvi eseményéről közvetlenül értesíti az érintett állampolgársága szerinti állam Magyarországra akkreditált külképviseletét, annak hiányában a külpolitikáért felelős minisztert [At. 89. § (4) bekezdés].

3. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény. A módosítás következtében a törvény új rendelkezéssel egészül ki, amelynek célja, hogy a 100%-nál kisebb önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok tulajdonos önkormányzatai számára is biztonságosabbá váljon az adósságkeletkeztetés. A szabályozás értelmében a tulajdonos önkormányzatot - a Kormány előzetes hozzájárulása hiányában - a részben önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság által kötött adósságot keletkeztető ügylettel összefüggésben nem terhelik fizetési kötelezettségek és ilyen kötelezettséget az önkormányzat önként sem vállalhat. Megnyílik a lehetőség arra, hogy a részben önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság adósságot keletkeztető ügylete kapcsán a tulajdonos önkormányzat - önkéntes alapon - a Kormány előzetes hozzájárulását kérje, és így meggyőződjön arról, hogy az adósságkeletkeztetés megfelel a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény rendelkezéseinek (2011. évi CXCIV. törvény 10/F. §).

4. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.). Nem az idei évben, hanem 2021. január 1. napjától módosul a Ptk. eseti gondnok kirendelésével kapcsolatos szabályozása. Ettől az időponttól eseti gondnok kirendelését a gyámhatóság helyett valamennyi hatóság, így a jegyző is közvetlenül megteheti majd, ha az előtte folyamatban lévő eljárásban szükséges [Ptk. 6:20. § (1) bekezdés].