A 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) hatályba lépésével, 2011. január 1-jétől a helyi önkormányzatok jogalkotása is új kihívásokkal bővül. Ez a jelenség már a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (Jszr.) 2010. március 1-jei hatálybalépésével megindult, az újdonságok azonban folyamatosan érkeznek, többek között az új Alaptörvény jövő év elejétől történő hatályba lépésével. Felsorolni sem lehet azokat a jelentős változásokat, amiket az új jogszabályok eredményeztek. Az alábbiakban az önkormányzatunk életében legfontosabb változásokat jelzem.
Komoly odafigyelést és az apparátus felkészültségét igényli a rendeleteink Jszr.-rel való összhangjának biztosítása. Az a kettősség, amit e jogszabály keletkeztet, azaz, hogy az új rendeleteknek ez alapján kell elkészülniük, de a korábbiak módosítása esetén a módosított rendelet egészét is a Jszr. előírásaihoz kell igazítani, egy ideig még fokozott terhet ró az előkészítőkre. Mindezt erősíti, hogy önkormányzati választás évében és az utána következő évben a közgyűlésre és az apparátusra is komoly jogalkotási teher hárul, aminek csak egy eleme az SzMSz felülvizsgálata. Veszprém Városa 2011-ben új SzMSz-t fogadott el, ami a korszerű jogalkotásnak is a korábbinál hatékonyabb keretet biztosít.
A Jszr. a korábbi háttérjoghoz képest igen aprólékos, összetett rendszert vezetett be, ami már a 2010-es (tehát alig egy éve történt) hatálybalépését követően több alkalommal módosult (2010 végén több KIM rendelet is érintette a Jszr.-t). Az önkormányzatoknak a korábbihoz képest teljesen új szemléletet kell követniük, magasabb szintre helyezve a rendeletalkotás folyamatát. Számos újítást kellett megtanulnunk és a gyakorlatba átültetnünk. Furcsa volt szembesülni azzal, hogy rendeleteink nem tartalmazhatnak preambulumot. Alapos odafigyelést érdemel a rendeleteink - a Jszr. sztrikt szabályai alapján történő - megjelölésének kialakítása, a hivatkozási megoldások alkalmazása, a formai és a logikai tagolás szabályainak való megfelelés kényszere. Több újdonság is megjelent a hatállyal kapcsolatos előírások között, főként a hatályba lépéssel és a hatályvesztés eseteivel, a végrehajtottá válás intézményével kapcsolatban. Erre - főként a megfelelő felkészülési idő biztosítása és a visszaható hatály elkerülése miatt - különös figyelmet kell fordítani. Nem hagyható említés nélkül a Jszr.-rel kapcsolatban a főszabályok alóli, esetenként bonyolult rendszert alkotó kivételek köre, illetve a Jszr. helyenként igen komoly értelmezési igényt hordozó mondatai, melyek némelyike - tapasztalataink szerint - a normavilágosság követelményével csak távoli rokonságban áll.
Pozitív hatásúnak tartom, hogy a Jat. az önkormányzati rendeletek tekintetében is kötelezővé teszi a hatásvizsgálat elvégzését, amit a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességgel kell kidolgozni. Ehhez a Jat. ad ugyan szempontokat, a tervezetet kidolgozó kollégáknak azonban így is ügyelniük kell, hogy a hatásvizsgálat ne váljon formálissá és ne silányuljon kötelezően letudandó feladattá. A különböző figyelembe veendő szempontok - társadalmi, gazdasági, költségvetési hatások, környezeti és egészségi következmények, az adminisztratív terheket befolyásoló hatások, a megalkotás szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei, a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek köre - egyre nagyobb felkészültséget igényel.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
