A felperes magyar vállalat, mint eladó által a külföldi vállalattal, mint vevővel kötött adásvételi szerződésnek a jogviszony konkrét feltételeit tartalmazó előoldalát csak a felperes írta alá, az alperes nem. A blankettáris jellegű általános szerződési feltételeket -köztük a választottbírósági kikötést - magában foglaló hátoldalon a felek aláírása nem szerepelt.
A vételárhátralék behajtása, illetve a viszontkeresetként kártérítés iránt indított perben az alperes a fentismertetett körülményre hivatkozással hatásköri kifogást terjesztett elő.
A felperes azzal kérte a hatásköri kifogás figyelmen kívül hagyását, hogy - a becsatolt másolatból kitűnően - a szerződés aláírása telefax útján történt és az alperes a szerződést azon a helyen írta alá, ahol hivatkozás történik a túloldalon található "Általános feltételek"-re. Egyéb szerződésmódosításokkal is igazolta a felperes, hogy az alperes ismerte és mindig elfogadta a felperes "Általános szerződési feltételei"-t és - ezek között - a választottbírósági kikötést. Utalt a felperes ezen felül arra is, hogy az alperes jelölt választottbírót és érdemben is perbe bocsátkozott.
A Választottbíróság észlelte, hogy az alperes válasziratában nem kifogásolta a Választottbíróság hatáskörét, ilyen észrevétellel viszontkeresetében sem élt, a viszontkereset alapján a választottbírósági díj előlegét befizette és csupán mindezeket követően terjesztett elő hatásköri kifogást.
A Választottbíróság mindezeken felül utal az Eljárási Szabályzat 1. §-a (4) bekezdésének negyedik mondatában foglaltakra, amelyek szerint: "Írásban létrejött szerződésnek kell tekinteni azt is, ha az egyik fél keresetlevelében állítja, a másik fél pedig válasziratában nem tagadja, hogy köztük választottbírósági szerződés jött létre".
A kifejtettek alapján a Választottbíróság külön végzésben megállapította hatáskörének fennállását mind a kereset, mind pedig a viszontkereset [Elj. Szab. 34. §-ának (1) bekezdése] elbírálása tekintetében. ■
Visszaugrás
