Az amerikai vállalati pénzügyi csalásokkal kapcsolatos sorozatos botrányok, így különösen a 2000 és 2002 között elhíresült Enron, Tyco és Worldcom ügyek megrendítették a pénzügyi beszámolók hitelességébe vetett befektetői bizalmat a pénzügyi piacokon. A csalásokat a vállalatirányítás átláthatatlansága, a belső ellenőrzés hiányosságai, a könyvvizsgálók függetlenségének hiánya és e bizalmi személyek vállalatvezetőkkel történő összejátszása tette lehetővé. Ezek az esetek megmutatták, hogy a fehérgalléros bűnözés és ezzel összefüggésben a vállalatirányítás elégtelen kontroll-mechanizmusai alkalmasak a nemzetgazdaság stabilitásának komoly veszélyeztetésére. E problémákat felismerve az Egyesült Államok Kongresszusa a befektetők védelme és a fehérgalléros bűnözés felszámolása érdekében 2002-ben fogadta el a Sarbanes-Oxley törvényt (SOX), ami merőben új szemléletet vezetett be a vállalatirányításban, különösen a számvitel és a belső ellenőrzés területén.
A SOX-törvény a hatálya alá tartozó köztulajdonú és az Egyesült Államok tőzsdéin jegyzett vállalkozások részére éves beszámolóval és belső ellenőrzési rendszerrel kapcsolatos fokozott tőkepiaci-nyilvánossági követelményeket fektetett le. Ekként e törvény kötelezővé tette, hogy e vállalkozások az éves mérleggel együtt egy nyilatkozatot is letétbe helyezzenek, amelyben a cég vezetése arról nyilatkozik, miszerint a társaság belső ellenőrzési rendszere auditálásra került, ez a vizsgálat milyen eredménnyel járt, továbbá az alkalmazott rendszer és ellenőrzési módszerek hatékonyan működnek. Ezt a nyilatkozatot független külső könyvvizsgáló által szükséges véleményeztetni, aki megvizsgálja annak valósságát, hogy hamis adatot, lényeges mulasztást tartalmaz-e, és a benne foglalt információ nem megtévesztő-e. Végül a független könyvvizsgáló értékeli a belső ellenőrzési rendszer hatékonyságát. (SOX 404. §) A törvény megfelelő büntetőjogi szankciókat ír elő rendelkezéseinek megsértése és pénzügyi csalás esetére.
A Sarbanes-Oxley törvény elsődleges célja tehát a számviteli fegyelem megerősítése volt. A belső ellenőrzési rendszerre nézve a törvény egyébként konkrét előírásokat nem tartalmaz, így a társaság kellő rugalmassággal maga döntheti el, hogy milyen kontroll-mechanizmusokat alakít ki. Ez alól kivétel a SOX-törvény 301. § (m)(4) bekezdése, ami a jogszabály hatálya alá tartozó vállalkozások audit bizottságai részére előírja, hogy (1) megfelelő eljárásokat dolgozzanak ki számvitellel, belső ellenőrzéssel és könyvvizsgálattal kapcsolatos panaszok fogadására és kezelésére, továbbá (2) munkavállalóik számára titkos, anonim panasztételi eljárás lehetőségét biztosítsák kétes, számvitellel és könyvvizsgálattal kapcsolatos esetek vonatkozásában. Ezen felül a SOX 806. §-a rendelkezik a nyilvánosan jegyzett vállalatok azon alkalmazottainak a jelentéstételi rendszer használatát megtorló intézkedésekkel szembeni védelméről, akik a 301. § m) (4) bekezdésének hatálya alatt kétes számviteli esetre vonatkozó bizonyítékokkal szolgálnak.
A fentiek alapján a SOX-törvény hatálya alá tartozó vállalatoknak egyrészről telefonos panaszvonalat, e-mailes vagy más elérhetőséget kell fenntartaniuk, amelyet számvitellel, belső ellenőrzéssel vagy könyvvizsgálattal kapcsolatos panaszok fogadására és kezelésére biztosítanak, másrészről munkavállalóik részére olyan titkos panasztételi eljárás lehetőségét kell bevezetniük, amelynek használata esetén a bejelentő személy megőrizheti anonimitását.
A SOX 301. §-ának alkalmazásáról, az annak végrehajtásáért felelős Securities and Exchange Commision (SEC), az Egyesült Államok tőzsde- és értékpapír-felügyelete 2003 áprilisában kötelező szabályzatot bocsátott ki. [Rule on the Standards Relating to Listed Company Audit Committees, [Release Nos. 33-8220; 34-47654; IC-26001; File No. S7-02-03] RIN 3235-AI75] E szabályzat a panaszeljárásokkal kapcsolatban rögzíti, hogy az audit bizottságok függetlenségének biztosítása érdekében a bizottság számára szükséges bizonyos, menedzsmenttől független információs csatornák kialakítása is, ugyanis a vezetés nem minden esetben rendelkezik kellő ösztönzéssel a vállalaton belüli visszaélések megfelelő feltárására. A SEC szerint egyes munkavállalók éppen a vezetés megtorlásától tartva nem tesznek jelentést szolgálati úton az általuk tapasztalt visszaélésről. E jelentéstétel célja a vállalatirányítás átláthatóságának biztosítása, hogy a társaság audit bizottsága esetleges súlyos következményeket megelőzően értesüljön a problémáról. A SEC a szabályzatában nem kívánt külön, részletes eljárási rendet rögzíteni a jelentések fogadásával és kezelésével kapcsolatban annak érdekében, hogy minden vállalkozás audit bizottsága rugalmasan, a társaság igényének és méretének leginkább megfelelő eljárást alakíthassa ki. A SEC megjegyezte továbbá, hogy a jelentéstételi rendszer létrehozására vonatkozó törvényi követelményt általánosan és nem csupán a pénzügyi területen dolgozó munkavállalókkal kapcsolatban tartja szükségesnek érvényesíteni. Azon értékpapír-kibocsátó társaságok esetében, amelyek nem felelnek meg a fenti vagy a SOX-törvényben szabályozott bármely más kötelezettségnek, az amerikai értékpapír-kereskedelmi törvény szigorú szankciót tartalmaz és megtiltja az ilyen társaság értékpapírjainak tőzsdei jegyzését. A fentiek következtében a SOX-törvény rendelkezéseinek való legteljesebb megfelelés alapvető követelmény az egyesült államokbeli tőzsdéken jegyzett társaságok és vállalatcsoportok részére.
Az amerikai tőzsdén jegyzett társaságoknak az Egyesült Államokban és globálisan bevezetett belső visszaélés-jelentési rendszerükkel kapcsolatban azzal kellett szembesülniük, hogy a SOX 301. §-a szerinti jelentéstétel Európában adatvédelmi és munkajogi követelményekkel egyáltalán nem, vagy csak komoly nehézségek árán egyeztethető össze. Ez pedig közvetlenül annak a veszélyét hordozza, hogy e vállalatok az egyesült államokbeli értékpapírjogi előírásoknak nem képesek megfelelni, vagy pedig éppen az európai jogszabályi követelményeket nem tudják követni, és ezért szigorú, nem egyszer büntetőjogi szankciókkal kell szembenézniük.
A SOX-típusú anonim jelentéstétel lehetőségének munkavállalók részére történő biztosítása tehát több jelentős kérdést vet föl. Ezek egy része elsősorban kulturális és szociális, míg más részük alapjogi és nemzetközi jogi jellegű. Míg az anonim jelentéstétel intézményesítésével Európában a totalitárius diktatúrák és a második világháború alatti titkosrendőrséget és az azzal összefonódó besúgó-rendszereket idézik fel, addig az ilyen történelmi teherrel nem rendelkező Egyesült Államokban a visszásságokat feltáró és fehérgalléros bűnözést leleplező munkavállalókra nemzeti hősként tekintenek [lásd Time magazin 2002-s év embere választását], és magatartásukat példaként állítják minden alkalmazott elé. Megjegyzendő továbbá, hogy a visszaélés-jelentés tárgyát szükségszerűen személyes adatok, illetőleg esetenként különleges adatok képezik, így e rendszerek működtetésének meg kell felelnie a magánélet védelmével és adatvédelemmel kapcsolatos követelményeknek, amelyek európai szintű szigorú védelme az Egyesült Államokban nem ismert. Végül kérdésesnek tekinthető, hogy az államok közötti nemzetközi udvariasság szabályai mennyiben teszik lehetővé a SOX-törvény előírásainak Egyesült Államok határain túli kiterjesztését és annak kikényszerítését, hogy európai vállalatok e rendelkezéseknek megfeleljenek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
