Romániában az előző évben végrehajtott csődreform után továbbra is jelentősen csökkent a csődök száma (mínusz 50,4 százalék). Mivel elsősorban az 1 millió euró feletti évi forgalmat jegyző nagyvállalatok választják a csődeljárás intézményét, így nagy valószínűséggel a hitelezőket ért csődkárok nem csökkentek akkora nagyságrendben, mint a csődök száma. A javuló csődhelyzet a határozott gazdasági fejlődésnek és a növekvő beruházási kedvnek köszönhető. Ezzel Románia, Lettország és Csehország mellett egyike azon kelet-európai országoknak, amelyikek hosszú időn keresztül 2010 óta a legnagyobb mértékben csökkent a csődök száma.
A Cseh Köztársaságban (mínusz 15,7 százalék) és Szlovákiában (mínusz 14,0 százalék) közel azonos mértékben csökkent a csődesetek száma. Szlovákiában később indult és lassúbb volt a fejlődés üteme, ezzel szemben Csehországban már a korábbi években is nagymértékben visszaesett a csődbe jutott cégek aránya. Mivel a csődök által érintett munkahelyek száma is erősen visszaesett, arra lehet következtetni, hogy kevesebb nagyvállalat került csődbe és inkább a kisvállalkozások voltak érintve. Ezen túlmenően Csehországban már 2013 óta lehetősége van a magánvállalkozásoknak, hogy a privátcsődeljárást válasszák. Ezt nagyon sokan kihasználják. A csökkenő csődszámok háttere: a Cseh Köztársaság 2015-ben Európa egyik legjobban fejlődő nemzetgazdasága volt (GDP: plusz 4,5 százalék). Szlovákiában szintén komoly gazdasági növekedést eredményeztek a nekilendülő beruházások.
2015-ben Magyarországon is enyhült a csődhelyzet (mínusz 22,2 százalék). A megelőző évben még a regisztrált csődöknél nagymértékű növekedés volt (plusz 30,6 százalék). Akkor a krízist követő néhány konjunkturális év után újra egy csődhullám érkezett.
A BISNODE Magyarország Kft. Cégjegyzék adatbankja szerint 2016. január 1-jén a reorganizáció jellegű csődeljárás az előző évekhez hasonlóan csak kevesebb mint száz cégnél volt. Felszámolási eljárást több mint 30 000 cégnél folytattak le, míg a jogutód nélküli megszüntetését, a végelszámolást mintegy 14 000 vállalkozás határozta el ezen időszak folyamán. Mindezeken túl a gazdasági társaságokra vonatkozó cégeljárási törvény szerint több mint huszonötezer cégnél foganatosítottak cégbíróságok kényszer-végelszámolási és kényszertörlési eljárásokat.
Az utóbbi két év folyamán Magyarország érzékelhetően sokat profitálhatott az EU-fejlesztési alapból, ami erőteljesen felgyorsította az ország egészében a közbeszerzési beruházásokat. A megelőző évek csődhullámait sikerült ledolgozni, mindezek előtt erőre kapott az export üzletág is. Mindezek révén 2015-ben a gazdasági növekedés Magyarországon az európai átlag felett helyezkedett el.
A 2014. és 2015. év folyamán a közép- és kelet-európai régió egészében a főbb gazdasági ágazatok csődjeinek megoszlási arányait az egymást követő évek folyamán realizált változások dinamikáját mutatják a 9. számú táblázat adatai.
9. táblázat: Csődök aránya a fő gazdasági ágazatokban Közép- és Kelet-Európában
| 2014 | 2015 | |
| Feldolgozó ipar | 10,7 | 10,5 |
| Építőipar | 13,7 | 13,0 |
| Kereskedelem | 38,1 | 36,0 |
| Szolgáltatók | 37,5 | 40,6 |
- 5/6 -
A csődök súlypontját a régióban továbbra is a szolgáltató ágazat jelenti, amelynek a részesedése az előző évhez képest 37,5%-ról 40,6%-ra tovább növekedett. Ezt követi a kereskedelem (benne a vendéglátó üzletág) némi csökkenéssel (38,1%-ról 36%-ra). Az éves összehasonlításban csökkent az építőipari cégeknek (13,7%-ról 13%-ra) és a feldolgozóipari vállalkozásoknak az összes csődökből való részaránya (10,7%-ról 10,5%-ra).
A zuhanó nyersanyagárak, továbbá a kereskedelmi embargókkal sújtott tranzakciók következtében tartós recesszió tovább folytatódott 2015-ben Oroszország és Ukrajna nemzetgazdaságaiban egyaránt, az előző évben kialakult politikai feszültségek és sajnálatos katonai beavatkozások nyomán. Ezen országok mellett a 10. számú táblázat révén nyomon követhetjük Törökország és az USA nemzetgazdaságaiban is a cégcsődök 2011-2015 közötti alakulását.
10. táblázat: Cégcsődök Oroszországban, Törökországban, Ukrajnában és az USA-ban
| 2015 | 2014 | 2013 | 2012 | 2011 | Változás 2014/15 %-ban | |
| Oroszország | 14 624 | 14 508 | 13 144 | 11 279 | 12 794 | +0,8 |
| Törökország | 13 701 | 15 822 | 17 400 | 16 063 | 21 849 | –13,4 |
| Ukrajna | 13 696 | 13 198 | 8 811 | 12 016 | 17 178 | +3,8 |
| USA | 29 897 | 34 588 | 44 122 | 57 768 | 74 254 | –13,6 |
Az előzőekben részletezett politikai és katonai viszonyok mellett a nyersanyagok árának tartósan alacsony volta miatt az orosz gazdaság 2015-ben jelentősen visszaesett. Ennek megfelelően a vállalati csődök száma továbbra is relatíve magas értéket mutat, a 2014. évben az előző évhez képesti ugrásszerű 10,4%-os csődszám növekedés tovább folytatódott és a 14 508 esettel szemben 14 624 csődöt regisztráltak a tárgyév során.
Az év folyamán mégis némiképp a stabilizálódás halvány jeleit lehetett érzékelni. Ezen túlmenően a csődjog megváltoztatása után 2015 októberét követően lehetőséget teremtettek az egyéni vállalkozóknak is a privát csődeljárások alkalmazására. Ez láthatóan befolyásolta, mérsékelte a vállalati csődök számát. A csődjogi törvények újra szabályozása révén megerősödtek a hitelezők jogainak érvényesíthetősége is, ez pedig újra megnövelheti a csődeljárások iránti általános érdeklődést. A nemzetgazdaság ágazatai közül a turisztikai ágazat került jelentős krízishelyzetbe, a gépjárműipar továbbra is tartós recesszióban leledzik. Az embargók miatt sok kereskedelmi cég került csőd közeli helyzetbe, tovább folytatódott a piac szelektív letisztulása.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
