A z Internet rohamosan növekvő fontosságú és hal-latlan dinamizmussal fejlődő rendszer, amelyet egyre több célból és a társadalmi élet egyre több területére kiterjedő módon használnak fel. Az Internet a megtestesítője olyan divatos fogalmaknak, szinonimája olyan felkapott kifejezéseknek, mint
- " információs társadalom ",
- "kibernetikus tér",
- "globális informatikai infrastruktúra",
- "információs autópálya ".
Az Internet adattovábbító hálózatra kapcsolt számítógépekből áll, amelyek legtöbbször a TCP/IP adatátviteli szabványt támogatják. Az IP=Internet Protocol címmel rendelkező gazdagépekről (host) a forgalomirányítók (router)ek csatolásával juttatják el információt a célgépeken. Az információ - transfer controll protocol formában, azaz csomagokra bontva továbbítódik. Például egy csomag (packet), amely a célgép IP címét és a tartalom egy-egy részét tartalmazza - különböző útvonalakon érhet célba. (IP cím, cím.) Ez a szint, az információ felhasználóbarát terjedése, a két gép fizikai összehuzalozásából kiindulva fejlődött ki.
Itt a műszaki fejlődés egyik döntő láncszeme, eleme a megnövekedett tárolókapacitású számítógép, amely ma már teljes szövegű irodalmi, valamint egész zenei és audiovizuális művek ezreinek tárolására képes. Az írott szövegek, képek automatikus bevitele az ún. grafikus scanning módszerrel történhet.
A másik elem az adattovábbító hálózat, távadatátviteli hordozó eszközök sebességnövekedése. Pl. a koaxális vagy a széles sávú üvegszálkábel, amely hihetetlen mennyiségű adat jó minőségű, gyors továbbítására képes egy új fény terjedésen alapuló adattovábbítási technológia révén, vagy gondoljunk a műholdas mikrohullámú adatátvitelre.
A harmadik elem a nagy adattárral és az új típusú vezetékkel összekapcsolódó fejlett számítógéphálózat kezelő programok. Ezekkel ma már egyszerűen elérhető egy távoli központi elektronikus adattárnak használható számítógép, az úgynevezett gazdagép. A gazdagép programjaival lehetséges az együttműködés interaktív, lehívásos vagy "on demand" üzemmódok révén.
Az Internet elterjedtségét jelzi, hogy 2000-ben a világon 260 millió, Magyarországon 600 000 internethasználót tartottak nyilván.
Az új szerzői jogi szabályozás előkészítésével már létező realitásként vették figyelembe az Internetes felhasználási módokat.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. (Szjt.) kidolgozásánál az alapkoncepció az volt, hogy ne dolgozzanak ki külön jogi szabályozást a digitális technika, az internetes felhasználás problémáira, hanem hogy az Szjt. rendelkezéseit olyan tág és széles körben értelmezhető módon fogalmazzák meg, amely alkalmas legyen a technikai fejlődés által felvetett problémák megválaszolására, ugyanakkor az Szjt. szövege egyaránt vonatkoztatható legyen a hagyományos (könyvkiadás), a modern (hangfelvétel előállítás, sugárzás) és a legújabb (interaktív, számítógépes hálózati szolgáltatások) után történő felhasználások követelményeire.
A változásra, megújulásra kényszerítő technikai fejleményekre az új szerzői jogi törvény nem a szerzői jog rendszerének - tematikájának és terminológiájának felforgatásával, ötletszerű újításokkal válaszol, hanem a hagyományos kategóriák felhasználásával, tartalmuk gazdagításával.
Az Internetes felhasználás legfontosabb kapcsolódási lehetőségét a szerzői jogi törvény 26. § (8) bekezdése teremti meg a szerzői mű nyilvánossághoz való közvetítése szabályozásának az Internetre történő specializálásával.
A mű nyilvánossághoz közvetítésének, illetve ennek engedélyezési joga kiterjed különösen arra az esetre, amikor a művet vezeték útján, vagy bármely más eszközzel és módon úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választják meg.
Az Szjt. itt jelentős újdonságként megfogalmazza az interaktív, ún. lehívásos mű terjesztésnek azt a módját, amelynél a nyilvánosság tagjai az általuk élvezni kívánt művet a kínálatból egyénileg választják ki tetszőleges időben és sorrendben. Ilyennek tekinthető a mű Internet útján való nyilvánossághoz közvetítése is. A törvény nem a nyilvánosság fogalmát értelmezi újra ehhez a felhasználási módhoz, hanem megállapítja, hogy az a közönség, amelyhez ezen módon jut el a mű, ugyanúgy nyilvánosságnak (tehát nem magánszférának) tekinthető, mint akár a nyilvános előadás, akár a sugárzás közönsége. Ekként tehát az internetes nyilvánossághoz való közvetítés is a szerző kizárólagos engedélyezési joga körébe tartozik.
A magánháztartásban levő személyi számítógép képernyőjére és memóriájába a távoli gazdagépről vagy központból "lehívható" az adat, azaz a mű, amely még más műhordozón is reprodukálható.
Az Interneten történő felhasználás a szerzői jog valamennyi részterületet érint, így:
- a szerző személyiségi és vagyoni jogait,
- a felhasználást,
- a szabad felhasználást,
- a szomszédos jogokat,
- a közös jogkezelést,
- a szerzői jog megsértését.
A legtöbb problémát az új felhasználási módra tekintettel a felhasználás veti fel, különös tekintettel a szabad felhasználásra és a szerző engedélye nélkül történő felhasználásra (bitorlásra). Ezért ez a tematika kiemelt figyelmet érdemel.
A szerzői jog felhasználási kategóriái közül elsősorban a többszörözésnek van gyakorlati jelentősége, azonban az előadás és a nyilvánossághoz közvetítés is számításba jön.
Az Interneten való, jogi értelemben vett "felhasználás" számos minősítési kérdést vet fel, amelyekben az Szjt. csak részben foglalt állást, a továbbiakban ismertetett törvényi rendelkezéseiben.
Az Internetes felhasználások egyes szakaszai úgy egymásba fonódnak, hogy nehéz megállapítani, amelyek legfeljebb technikailag önállóak, és amelyek jelentenek már külön műélvezetet (annak lehetőségét), tehát amelyek önálló felhasználások.
Az Interneten való felhasználás több technikai szakaszból áll, azonban a szakaszok mind a felhasználást segítik elő:
- a mű betöltése a kiszolgáló fizikai háttértárolójából a memóriájába;
- a memóriából áttöltés a hálózatra csatoló adóberendezésbe. A hálózatra csatolt adóeszköz a művet packetekre (csomagokra) bontja és elküldi a hálózatra. (Egyik csomag a célszámítógép címe, másik a tartalom.);
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
