Megrendelés

Mészáros Anikó: Notar bene! (KK, 2007/12., 23-24. o.)[1]

Vigyázó szemünket Brüsszelre vessük!

Már több mint 3 éve a mindennapi valóság része a magyar állampolgárok számára is az európai uniós tagság. Befolyásolja az életünket, kihat munkánk számos területére, segítségével egyszerre kitágult és leszűkült a világ, a mobilitással pedig megnőtt a határokon átnyúló, jogilag rendezendő kérdések száma.

Az év vége felé közeledve az Európai Unió Bizottsága nemrég már a következő időszak jogalkotási és munkaprogramját[2] mutatta be a nyilvánosság számára, felvázolva a különböző ágazatokban megvalósítandó reformokat. 2008-ban számos olyan új lépésre készül az EU, melyek érintik a közjegyzők helyzetét: aktív szereplőként vagy az adott uniós politika cél- jaihoz megváltoztatandó foglalkozási csoportként (esetleg egyszerű jogkövetőként). Szükség lesz a közjegyzőkre a szakmai kooperáció továbbfejlesztése terén, az elektronikus igazságszolgáltatás elemeinek megvalósítása során, valamint a társasági, fogyasztóvédelmi és öröklési jogi európai jogszabályi keretek megalkotásánál. A verseny viszont a korábbiakhoz hasonlóan próbára teheti akár mind a 21[3] kontinentális közjegyzői szervezetet.

Mit hozhat az elkövetkező időszak az európai és köztük a magyar közjegyzők számára? Történhetnek változások a teljes szakmára nézve?

A közjegyzők, az európai jogi térség továbbfejlesztésében egyre jelentősebb és mindennapos partnerré válnak az EU számára, míg a másik oldalon, a nemzeti hagyományokból eredő szakmai különbözőségek lassítják a közös hang megtalálásának folyamatát. A közjegyzőségek uniós intézmények előtti hivatalos képviseletét ellátó CNUE ma az EU 27 tagállamából, 21 ország közjegyzőségét foglalja magába, erős egységet képviselve, ugyanakkor gyakran küzdve az "europaizációs" jelenségekkel. Elgondolkodtató folyamatoknak lehetünk tanúi az európai színtéren, melyet néhányan a globalizáció hatásaként tudnak be. A közjegyzők által végzett feladatokat néhány országban (pl. portugál cégalapítás) lassan más foglalkozások is ellátnak, míg másutt átalakulnak, vagy éppen gyarapodnak a notárok hatáskörébe utalt tevékenységek (Magyarország, Szlovákia). Az EB világosan kimondja, hogy versenypolitikájában a következességet továbbra is fenntartja és az átalakítást igénylő területeken intézkedéseket foganatosít. A közjegyzők jövője, és nemcsak a latin rendszerhez tartozóké, valószínű, hogy bizonyos szinten eltér majd a jelenlegi küldetésüktől.

A mérleg egyelőre a kontinentális érdekek túlsúlyát mutatja, de talán nem felesleges számba venni a közjegyzőket gyengíteni célzó aktuális intézkedéseket:

1. Az EB nem sokkal azután, hogy Magyarország uniós tagállammá vált, jogsértési eljárást indított a magyar állam ellen - valamint a többi latin közjegyzőségű újonnan csatlakozó tagállam ellen is - a hivatás betöltéséhez szükséges állampolgársági követelmény miatt. Az EB mindezidáig nem elégedett meg a magyar állam állampolgársági követelményének fenntartása mellett felhozott érveivel, és egyre inkább valószínű, hogy a közjegyzők 45. cikk[4] hatálya alá tartozásáról (az EKSZ 45. cikke ad kivételi lehetőséget a letelepedési jog rendelkezései alól a közhatalom gyakorlásának megvalósulása esetére) az Európai Bíróság bírái döntenek majd.

2. Az év végére várható az EB megbízásából készülő ingatlanpiaci tanulmány, a ZERP[5] nyilvánosságra hozatala, mely pesszimista felfogással akár egy újabb közjegyzőség elleni támadásnak is nevezhető. Mindez leginkább a nyugat-európai országokat érintheti fájdalmasan, ahol hagyományosan közokirati kényszerhez kötött az ingatlan-átruházás. Ugyanakkor a tanulmány minden latin közjegyzői rendszer ingatlan-piacára vonatkozóan tartalmaz majd átalakítási javaslatokat, elsősorban a fogyasztók érdekeire hivatkozva.

3. A common law rendszer és a kontinentális jogrend közötti különbségek adta félreértések orvoslása még várat magára. Egyben pozitív, de akár kétségbeejtő jelzővel is illethető a brit common law polgári eljárásjogának[6] pár éves reformja, mely kimondja, hogy a brit "public notary" közokiratát ezentúl a hazai bíróságoknak az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteniük. Hosszú évszázadok után megnyílt az út a public notaryk közokiratai előtt az Egyesült Királyság bizonyítási rendszerében. Egyenrangúvá válhatnak-e ilyen módon a szigetországi közokiratok a római jogi alapokon nyugvó rendszerekben készített közokiratokkal?

És a reményre okot adó intézkedések:

Elkezdte működését az Európai Közjegyzői Hálózat, amelynek távolabbi célja, joggal, az Európai Bizottság kezdeményezésére felállított Európai Igazságügyi Hálózatba történő betagolódás. Az EIH különböző módszerekkel nyújt segítséget a jogi szakma és az állampolgárok számára az európai országok jogrendjei közötti kiigazodásban.

Az örökléssel és végrendeletekkel európai szinten foglalkozó jogi eszköz (rendelet) megalkotásához véleményezőként hívták meg a közjegyzőket.

Az Európai Tanácson belül működő e-justice (e-igazságszolgáltatás) munkacsoport őszi ülése során a közjegyzők bemutathatták két projektjüket, a végrendeletek európai hálózatát és a közjegyzői elektronikus aláírásokat ellenőrző európai platformot. Mindez azt mutatja, az EU-s intézmények számítanak a közjegyzők tapasztalataira.

Hasonlóképpen nem kerüli meg az EU a közjegyzőket a közokiratok kölcsönös elismerése terén tervbe vett európai egyszerűbb mechanizmusok megteremtésénél sem.

A CNUE beindította több évre szóló kommunikációs stratégiáját, tudatában annak, hogy az új uniós kihívások a szakma szerepének újragondolására késztetnek bennünket. Kommunikálni, érvelni kell, szakmai megalapozottságú álláspontunkat két irányba "hirdetni", hogy a közjegyzőség láthatóvá váljon mindenki számára. ■

Lábjegyzetek:

[1] Mészáros Anikó MOKK, Brüsszel

[2] http://ec.europa.eu/atwork/programmes/docs/clwp2008_hu.pdf

[3] Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia.

[4] 45. Cikk Valamely tagállamban a közhatalom gyakorlásához tartósan vagy időlegesen kapcsolódó tevékenységekre e fejezet rendelkezései az adott tagállam vonatkozásában nem alkalmazhatók.

[5] Centre of European Law and Politics, University of Bremen (ZERP) http://ec.europa.eu/comm/competition/sectors/professional_services/conferences/20061230/09_zerp.pdf

[6] 5 Robert Turner előadásszövege alapján: "A Notarial Act or instrument may be received in evidence without further proof as duly authenticated in accordance with the requirements of the law unless the contrary is proved." [Rule 32.20 of the Civil Procedure (Amendment No 3) Rules 2005]

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére