A következőkben beszámolunk arról, hogy Nagy-Britanniában a Kormány a köz-szektor finanszírozásánál alkalmazott ún. kiszervezéssel (a továbbiakban: átszervezés) megkísérli összekapcsolni és megtartani az érintett munkavállalók érdekeinek addigi védelmét. Minderről Davies, Robert: Contracting out and the Retention of Employment Model in the National Health Service című cikke ad tájékoztatást az Industrial Law Journal 2004/2/95-120. oldalán.
Ennek egyik formája az ún. foglalkoztatási modell megtartása úgy, amint azt a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat magán-finanszírozási kezdeményezéseinél alkalmazzák.
A Munkáspárt 2001. évi manifesztuma már magában foglalta azt a követelményt, hogy a magánfinanszírozási kezdeményezésnek (PFI) nem az e szervezeteknél foglalkoztatott személyek bér- és egyéb munkafeltételei rovására kell megvalósulnia. A nyilatkozat szerint keresni kell annak útját-módját, hogy a magánfinanszírozási kezdeményezések keretében a személyzet a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat csapatának része maradjon.
Az egészségügyi miniszter és a pénzügyminiszter ugyanezen évben nyilvánosságra hozott nyilatkozata szerint ez az új kezdeményezés azt jelentené, hogy az élelmezés, takarítás, mosás, és portaszolgálat terén foglalkoztatott kisegítő személyzet a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat alkalmazásában maradna, akiket azonban a magán-szektorba tartozó magán-finanszírozási kezdeményezési partner foglalkoztatna, menedzselne.
A Miniszterelnöki Hivatalnak az átszervezéssel foglalkozó tájékoztatása már 2000 januárban irányelveket állapított meg a közszektor szervezetei számára a személyzet átadását illetően olyan esetekben, amikor az átszervezésnél a közszektor a munkáltató, illetve későbbi újabb tender-helyzetben szerződő fél. Ennek alapvető elvei a következők:
Az átszervezés legtöbb esetében a személyzet tekintetében az üzem átruházására megállapított, 1981. évi - a magyar Mt. 94/A. § és következő §-ainak megfelelő - (rövidítve: ún. TUPE) rendelkezéseket kell alkalmazni. A foglalkoztatást megszakítás nélkülinek kell tekinteni, és a foglalkoztatás feltételeit az üzem átruházása miatt nem, legfeljebb más indok alapján megállapodással lehet módosítani.
Csak meghatározott kivételes körülmények esetében lehet e rendelkezések alkalmazását mellőzni, és az irányelvnek meg nem felelő ajánlatokat is figyelemre méltatni; az erre nézve felhozott példák azonban valójában nem kivételekre utalnak, hanem inkább olyan eseteket jelölnek meg, amelyekben az irányelv egyébként sem alkalmazható, mert például gazdasági egység eleve nem állt fenn, illetve nem maradt fenn. Ilyen esetben is kívánatos azonban az irányelv, illetve azon alapuló rendelkezés elveinek alkalmazása és az említett szabályok szerintinél hátrányosabb bánásmód ilyenkor sem alkalmazható.
Az előbbieknek megfelelően a jogok, illetve várományok fennmaradása kiterjed a nyugdíjra, illetve a nyugdíjvárományra is.
E nyugdíj-követelmény arra a személyzetre korlátozódik, akiket eredetileg a szerződő hatóságtól, intézettől helyeztek át, bár a munkáltatók kívánatosnak találhatják a személyzet munka-, és egyéb foglalkoztatási feltételeinek összhangba hozatalát is.
Ezt követően hozta nyilvánosságra a Kormánya magánpartner vállalkozásokat érintő politikáját.
Ebben a Kormány nemleges választ ad arra a nyíltan feltett kérdésre, hogy lehet-e a személyzet, a munkavállalók kizsákmányolásából eredő előnyre törekedni?
Az erre adott nemleges válasz egyébként abból is következik, hogy annak a személyzetnek a foglalkoztatási feltételeit, amelyet magánszektorban történő foglalkoztatásra adtak át, az esetek döntő többségében védik a jogutódlási szabályok.
Ezek kiegészítéseként a Kormány külön intézkedéseket tett, egyebek között a nyugdíj-jogosultság védelme érdekében. Ezek az intézkedések kiterjednek a jogutódlással történt átvételt követően arra is, hogy ha a szolgáltatást nyújtó fél nemcsak átvett, hanem új munkavállalókat is foglalkoztat. Az utóbbiakkal fair és ésszerű munkafeltételekben állapodjon meg, amelyek összességükben nem kedvezőtlenebbek, mint a jogutódlással átvett alkalmazottak munkafeltételei.
Azok a személyek, akiket magán-üzemeltetők vesznek át, az előbbieken túlmenően élvezik a Kormány foglalkoztatási törvényhozást érintő általános reformjaiból adódó előnyöket, így a bérrel és munkaidővel kapcsolatosakat is.
Ezt minden további nélkül nem tették magukévá a szakszervezetek, és sztrájk-kezdeményezésre is sor került [VCL Hospitals NHS Trust v UNISON (1999 IRLR 31)].
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
