Az Európai Unió televíziós irányelvének régóta napirenden lévő módosítása döntő szakaszba jutott, legalábbis erről tanúskodik az Európai Bizottságnak a tárgyban 2005. december 15-én nyilvánosságra hozott javaslata.
Visszaidézve az Európai Parlament és az Európai Tanács által 1989-ben kiadott 89/552/EGK irányelvet, abban a hivatalos elnevezés szerint a tagállamok televíziós műsorszolgáltatási tevékenységekre vonatkozó egyes törvényi, rendeleti, közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról van szó, ami azt érzékelteti - bármennyire is nyakatekert az elnevezés -, hogy távolról sem a televíziózás egészét, hanem csak annak egyes elveit és területeit érinti a közösségi szabályozás. A nevezett televíziós irányelvet a Parlament és a Tanács az 1997-ben kiadott 97/36/EK irányelvvel módosította és/vagy kiegészítette ugyan, egyrészt pontosítva és újraértelmezve egyes fogalmakat, másrészt némileg kiterjesztve a szabályozás hatókörét, de továbbra is önmérsékletet gyakorolt, megmaradva a szabályozás egyfajta minimumánál, ami - de nem több - kötelező a tagállamok részére.
A hosszas előkészítés után a Bizottság által előterjesztett mostani módosítási javaslat szintén ezen a pályán halad, amit a magam részéről helyénvalónak is tartok. Ugyanakkor az infokommunikációs technológiákban az elmúlt években bekövetkezett forradalmi változások, s az ennek következtében változóban lévő televíziózás most már elodázhatatlanná teszi, mondhatni kikényszeríti a fogalmi tisztázást, s ezen túlmenően újra kell gondolni a szabályozás tárgykörét is.
Kezdve az utóbbival azt mondhatjuk, hogy a javaslat koncepcionális változásokat tükröz: a 89/552/EGK televíziós irányelvet módosító, az Európai Parlament és a Tanács által kiadandó irányelv legelső rendelkezése [1. cikk (1)] már az irányelv címét is megváltoztatja, az abban szereplő televisori broadcasting services kifejezést az audiovisual media services kifejezéssel cseréli föl, s a televíziós műsorszolgáltatások helyett immár az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó egyes törvényi, rendeleti, közigazgatási rendelkezéseinek összehangolását tűzi ki célul az irányelv. Egyúttal az irányelv "beceneve" is változnék: míg az eredetit kimondhatatlan neve helyett csak televíziós irányelvként emlegették, a módosított majd az audiovizuális média szolgáltatások névre fog hallgatni.
A magamfajta nem gyanútlan olvasó, aki már átrágta magát a preambulum és az indoklás műfaját elegyítő, a módosítási javaslat elé szerkesztett, 47 számozott szakasznyi magyarázó szövegen, ekkor találkozik végre úgymond hivatalosan azzal a meghatározással, amit a bevezető (16) szakaszában ugyan már lényegében olvasott, de akkor még átsiklott rajta: az audiovizuális média szolgáltatások fogalma azokat a mozgókép (moving images) szolgáltatásokat is magába foglalja, amelyeket hanghatás nem kísér [1. cikk (2) (a)]. Miután szerintem elvi kérdés még a jogalkotásban is, hogy az egyes jogszabályokban meghatározott fogalmak ne jelentsenek mást, mint amit a maguk köznapi jelentése hordoz - amennyiben persze az audiovizuális szót egyáltalán köznapinak lehet tekinteni - tanácstalanul állok e javaslat előtt. Szerény megítélésem szerint a video services (videó-szolgáltatások) kifejezéssel helyettesítve az inkriminált szóösszetételt is használható fogalomhoz jutnánk (hadd utaljak arra, hogy a médiagazdaságtani szakirodalom a video economics kifejezést a kilencvenes évek eleje óta használja), ráadásul képzavar mentesen!
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
