Néhány kivételtől eltekintve valamely cég cégjegyzékből való jogutód nélküli törlésére, felszámolási eljárás, hivatalbóli törlési eljárás, valamint végelszámolási eljárás eredményeképp kerülhet sor. Az első két esetben a cégbíróság a cég törlését hivatalból rendeli el, míg végelszámolás esetén a cég törlésére kérelemre kerül sor.
A cég törlése iránti kérelem alapján a cégbíróság kétféle döntést hozhat:
a) Ha a törlés feltételei nem állnak fenn, vagy a kérelem egyébként nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, elutasítja a kérelmet. E végzés ellen a Cégtörvény (Ct.) 45. §-ának (1) bekezdése szerinti fellebbezésnek van helye, figyelemmel a Ct. 30. §-ának (1) bekezdésére.
b) A jogszabályi feltételek fennállása esetén a cégbíróság a kérelemnek helyt adó törlő végzést hoz, egyúttal a törlés időpontja mellett a törlés módját is feltünteti a cégjegyzékben, "a cég kérelemre törölve" megjegyzéssel [Ct. 32. § (2) bekezdés].
A kérelemnek helyt adó törlő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, e végzés a Ct. 20. §-ának (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 228. §-ának (1) bekezdésében, továbbá a Ct. 28. §-ában foglaltakra tekintettel meghozatalának időpontjában jogerős. A cég a törléssel, a törlés időpontjával megszűnik.
A kérelemnek helyt adó törlő végzés felülvizsgálati kérelemmel nem támadható [lásd Pp. 271. § (1) bekezdés a) pont]. Ez teljes mértékben szinkronban van azzal, hogy a felülvizsgálat lehetősége mind a felszámolási eljárás jogerős befejezését követően hivatalból meghozott jogerős törlést elrendelő végzés, mind a hi-vatalbóli törlési eljárásban meghozott jogerős törlést elrendelő végzéssel szemben kizárt. Elvi és gyakorlati szempontból egyaránt nagyon izgalmas és súlyos kérdés, hogy a kérelemnek helyt adó törlő végzést illetően van-e mód a Ct. 46. §-a szerinti per jogorvoslati eszközként történő igénybevételére?
A gyakorlatban a végelszámolás befejezésekor előterjesztett kérelemnek helyt adó, a cég törlését elrendelő cégbírósági végzések a Ct. 46. §-ának (1) bekezdése szerinti perindításra vonatkozó tájékoztatást tartalmazzák, és a szakirodalomban is találkozhatunk olyan állásponttal, amely szerint "...a bejegyzési eljárásban hozott törlést elrendelő »bejegyző végzések-kel<< ...szemben csakis a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben kezdeményezhető jogorvoslat". (V. ö.: Gyakorlati útmutató az új cégtörvény alkalmazásához - Agrocent Kiadó, 1998. 180. oldal.)
Első lépésként vizsgáljuk meg azt, hogy vajon a Ct. rendszerében a 46. § szerinti perindítás tekintetében a cégbíróságnak mely végzései tartozhatnak "a kérelemnek helyt adó bejegyző végzések" körébe?
A Ct. 30. §-ának (1) bekezdése szerint a változásbejegyzési eljárásra - ideértve a cég kérelemre történő törlése iránti eljárást is - a cégbejegyzési eljárás rendelkezései megfelelően irányadóak, E rendelkezés alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy cégbejegyzési, illetve változásbejegyzési (eljárásban hozott) végzésnek minősül:
a) a cégbejegyzési kérelem alapján hozott végzés,
b) a változásbejegyzési kérelem alapján hozott végzés,
c) a cég törlése iránti kérelem alapján hozott végzés.
E gondolatmenetből, továbbá abból, hogy a kérelemnek helyt adó bejegyző végzéssel kapcsolatos perindítási lehetőséget biztosító 46. § a Ct.-n belül
"A cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés; jogorvoslatok" fejezetcím alatt helyezkedik el, az a következtetés adódik, hogy a Ct. 46. §-ának (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából a kérelemnek helyt adó bejegyző végzés alatt
a) a cégbejegyzési kérelemnek helyt adó,
b) a változásbejegyzési kérelemnek helyt adó, valamint
c) a törlés iránti kérelemnek helyt adó, végzéseket egyaránt érteni kell.
A Ct. 46. §-ának (1) bekezdése értelmében a kérelemnek helyt adó bejegyző végzés elleni pert a cég ellen, a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt kell megindítani.
A céget, illetve a cég adataiban bekövetkezett változásokat a kérelemmel egyezően bejegyző végzések esetén tiszta, egyértelmű a helyzet: van bejegyzett cég, amely ellen a per megindítható, továbbá a cégnek van bejegyzett székhelye, amely alapján az eljárásra illetékes megyei bíróság megállapítható. Kérdés azonban, hogy "ki" ellen és hol indítható a kérelemnek helyt adó törlő végzés elleni per?
A perben fél az lehet (perbeli jogképesség), akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek (Pp. 48. §). A felek perbeli jogképességét a bíróság az eljárás bármely szakaszában hivatalból vizsgálja [Pp. 50. § (1) bekezdés].
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
