Napjainkban minden régebbi hagyományos közlekedési eszköznek van egy vagy több újabb változata, amit a technológiai fejlődésnek köszönhetünk. A technika folyamatos haladásával és a digitalizáció forradalmának előretörésével a büntetőjognak is lépést kell tartania; fel kell vennie a versenyt az újonnan megjelenő - és még nem szabályozott - jogi problémákkal. Ilyen joghézagnak tekinthető a közlekedésben az újonnan megjelenő közlekedési eszköz, az elektromos roller pontos jogi szabályozásának a hiánya is.
A közlekedés, illetve különösen annak nagyvárosi formái napjainkban jelentős átalakuláson mentek keresztül. Ma is elfogadható az a tétel, hogy " a közlekedés célja az emberek és tárgyak biztonságos és gyors továbbítása, egyik helyről a másikra". Azonban ezen általános elvből kiindulva, az urbanizáció[1] következtében - valamint a fenntarthatósági, környezet-, illetve klímavédelmi, továbbá turisztikai és rekreációs okoknak is köszönhetően - az elérhető közlekedési eszközök köre az utóbbi két évtizedben lényegesen bővült.[2]
A 21. század technológiai fejlesztései - reagálva a társadalmi igényekre is - új közlekedési eszközöket hoztak létre, amelyek a nagyvárosi környezet adta közlekedési nehézségeket (mint: forgalmi torlódás, szűk, egyirányú vagy sétálóutcák) igyekeznek jobban közlekedhetővé tenni. Emellett a klasszikus járműveket (személygépkocsikat, motorkerékpárokat) is helyettesíthetik, továbbá gazdasági szempontból is több előny fűződik használatukhoz; hiszen fenntartásuk, a velük való közlekedés jóval inkább gazdaságosabb, mint a klasszikus járművek fenntartása.[3] Végül nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy a működtetésük elektromos alapú, így a környezetre lényegesen kisebb szennyezést jelentenek, mint a robbanómotorok. Ezen elvárásoknak megfelelve, újonnan megjelenő közlekedési eszköznek tekinthető tipikusan - egyebek mellett - az elektromos roller.
Általános elvként rögzíthető, hogy minél szélesebb körben válik bevetté egy innováció, annál inkább elengedhetetlen feltétel, valamint egyben állami-és jogalkotási kötelezettség a közlekedés biztonságának elősegítése.[4] A biztonságos közlekedés elősegítése érdekében az újonnan megjelenő közlekedési eszköz által teremtett új helyzetre a jogalkotásnak és jogalkalmazásnak is haladéktalanul reagálnia indokolt.[5] Szükséges, hogy a döntéshozó megfelelő választ adjon az újonnan felmerülő (jogi) problémákra azáltal, hogy a kapcsolódó jogszabályi hátteret pontosítja, kiegészíti, illetve ha szükséges, érdemben is eltérő szabályokat dolgoz ki. E kodifikációs igény mindenekelőtt a szorosabb értelemben vett közlekedési jogot érinti. A járműforgalom körében bekövetkező nem várt események (balesetek[6]), illetve más kriminális cselekmények megelőzése és kezelése érdekében ugyanakkor a szabálysértési jog, illetve a büntetőjog területén is felmerülhet a kapcsolódó szabályozás újragondolásának szükségessége. Az e-rollervezetők száma nap mint nap nő, s ezzel egyenes arányban nő azoknak a közúti baleseteknek a kialakulása is, melyeknek elektromos rollerek vezetői az okozói vagy a sértettjei.
Helyesen írta annak idején a közlekedési büntetőjog legnagyobb hatású hazai kutatója, Viski László, hogy "nem azt kell tehát keresnünk, hogy mely szabályszegéseket milyen ismérvek segítségével tudunk beilleszteni a hagyományos büntetőjog keretei közé". Nézete szerint " a szankcionálás rendszerét (...) az élet igényeihez alakítva lehet kimunkálni".[7]
Az új közlekedési eszköz(ök) kialakulása miatt fennálló jogi, közlekedési probléma kétoldalú, egyrészt az elektromos rollert használók nem tudják, hogy közlekedésükkor milyen szabályok vonatkoznak rájuk, míg a közlekedés többi résztvevője, a gépjárművezetők sincsenek tisztában vele, hogy hogyan kell az e-rolleresekre tekinteni például egy alá-fölérendeltségi viszonyban, ahol a gyengébb közlekedőnek lenne elsőbbsége.[8] Talán a gyalogosra irányadó szabályok vonatkoznak rájuk? Vagy esetleg járművezetőnek tekinthetőek?
A jogbiztonság és a legalitás alapelveinek maximális érvényesülése érdekében elengedhetetlen az érthető, mindenki számára elérhető szabályozási környezet megteremtése, amelynek tudatában az új közlekedési eszközök használói is megismerhetik a jogszerű használat feltételeit, szabályait, valamint az esetleges jogszerűtlen felhasználás következményeit is.
- 705/706 -
A büntető jogalkotás és a jogalkalmazás területén álláspontom szerint az alapvető probléma abban rejlik, hogy a büntetőjog, ezen belül a közlekedési bűncselekmények törvényi tényállásai alapvető, konkrét, és egzakt fogalomkészlettel rendelkeznek. E fogalomkészletbe nehezen beilleszthetőek a társadalmi és gazdasági változások által létrehozott, technikai fejlődés eredményeként megjelenő új fogalmak. Tehát igen nehezen ítélhető meg jelen jogszabályi környezetben az új közlekedési eszközként megjelenő elektromos roller büntetőjogi helye, szerepe.
Felmerülhet bennünk kérdésként, hogy az elektromos roller egyáltalán járműnek minősül-e? Hiszen a közlekedési büntetőjogi rendelkezések kapcsán igen releváns, és kizárólag akkor tényállásszerű a bűncselekmény, ha a meghatározott közlekedési bűncselekmény elkövetési magatartásának kifejtése esetén jármű vezetéséről beszélhetünk. Amennyiben ez tisztázott, magától értetődő - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) Közlekedési bűncselekmények fejezetében lévő közúti közlekedési cselekményeket megvizsgálva - az ezt követő kérdés, miszerint gépi meghajtású járművekről beszélhetünk-e az esetében? Az elektromos rollerek vegyes gépi meghajtásának léte hogyan értékelhető a büntetőjog talaján? Hiszen tudjuk, hogy ezen közlekedési eszközt emberi erő és elektromos motor is képes hajtani. Hogyan értelmezhető ezen közlekedési eszközök vonatkozásában a vezetésre vonatkozó engedélyhez kötöttség? Ezen kérdések megválaszolása összességében elvezet oda, hogy elektromos rollerrel mint elkövetési tárggyal elkövetett közlekedési bűncselekmény tényállásszerű legyen, és adott esetben büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására kerüljön sor. De vajon a büntetőjog az ultima ratio jellegével szolgálhat érdemben ezen kérdések, joghézagok tartalommal történő megtöltésében, vagy esetleg a közlekedésigazgatási szabályok módosításában, létrehozásában lehet megtalálni a megoldás kulcsát?
A tanulmányomban a büntetőjogban értékelendő jármű, valamint gépi meghajtású jármű fogalmának kialakulását veszem górcső alá, megvilágítva a 21. században megjelent közlekedési eszközzel, az elektromos rollerrel összefüggésben felmerült jogalkotási és jogalkalmazási problémákat. Végül a tanulmányom záró gondolataihoz közeledve lehetőség nyílik arra, hogy a megfelelő következtetések levonásával a jelen részben feltett kérdések megválaszolhatóvá váljanak.
A modern élet különösen nagy kockázattal járó és igen komoly veszélyforrást jelentő területe a közlekedés. Ezen tényező az oka annak, hogy különböző államok[9] büntetőjogi eszközökkel is törekednek a kockázatok csökkentésére[10], a közlekedés biztonságának a garantálására[11], egyúttal a közlekedő emberek életének, testi épségének védelmére.[12]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
