1. Európai Unióhoz történő csatlakozásunk politikai küzdelmeinek és a lázas jogharmonizációs munkának mostohagyermekeként tartjuk számon az alkotmányozást és az alkotmányjogot - elismerve pedig azt az Alkotmánybíróság által hangsúlyozott igazságot, hogy az alaptörvény a jogrendszer érvényességének alapja, a politikaformálás kerete, és közösségi létezésünk minimális konszenzusa. Az európai integrációs folyamat szempontjából egyfelől azt érdemes vizsgálni, hogy vajon az Unió maga mennyiben alkotmányos rendszer, másfelől azt, hogy a magyar alkotmányjogra nézve milyen következményekkel jár majd az előbb-utóbb bekövetkező EU-tagság. A szakirodalomban egy-egy téma feldolgozása kapcsán többször történt már utalás az átfogó közjogi reformtervezet összeállításának szükségességére - azonban az utóbbi években mindez kevéssé talált visszhangra kormányzati szinten: az uniós csatlakozást előkészítő alkotmánymódosítás lassan halad, és nemigen bukkannak fel alkotmányjogi tárgykörökre vonatkozó, szakmai megvitatásra szánt koncepciók sem.
Ezért méltán nevezhető hiánypótló és úttörő jelentőségű munkának a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Nemzetközi Jogi Tanszékének 2001-ben napvilágot látott "EU-csatlakozás és alkotmányozás" című, Bodnár László tanszékvezető egyetemi tanár által szerkesztett kiadványa. A tanulmánykötet szerzői nagy feladatra vállalkoztak: arra kívántak rámutatni, mely alkotmányjogi problémák nem kerülhetik el jogharmonizátoraink figyelmét, milyen szabályozási területeket rejt az anyajogi jellegű jogágazat az integráció szempontjából. Ez utóbbiak közül részletes feldolgozásra került az alapjogi szabályozás, az Országgyűlés szerepe, a nemzetközi szervezetek szankciós típusú határozatainak érvényesíthetősége, a kisebbségek jogi helyzete, valamint a választójog, a népképviselet és az állampolgárság problematikája. A bevezető tanulmány pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen problémákkal járna a hatályos Alkotmány nemzetközi jogra vonatkozó rendelkezéseinek változatlanul hagyása az uniós csatlakozást követően. A színvonalas elemzéseket gazdag forrásjegyzék és angol nyelvű tartalmi összefoglaló teszi teljessé.
A kötet bevezető tanulmányában Bodnár László egyrészt tematikus áttekintést ad a munkában részt vevő kutatók írásairól, másrészt a választott témák aktualitását kiemelendő, rámutat a közjogi reform központi kérdéseként megjelölhető alkotmánymódosítás szükségességére. Bodnár professzor arra helyezi a hangsúlyt, hogy a meglehetősen általános és sommás alkotmányi szabályok, különösen az alaptörvény 7. §-ában foglalt rendelkezések már jelen pillanatban - tehát az Unión kívül - sem adnak megfelelő támpontot a vállalt nemzetközi kötelességek jogforrási rendszerben elfoglalt helye, alkalmazásuk és elsődlegességük tekintetében, és az alaptörvényt konkretizálni hivatott alacsonyabb szintű jogszabályok sem oszlatják el a kétségeket ebből a szempontból. A szerző véleménye az, hogy az Unióhoz való csatlakozást követően a jelenleg is adott problémák nem csupán felerősödnek, hanem át is értékelődnek, mivel a közösségi jog sajátos elvei az eddigitől különböző, újfajta szemléletet követelnek meg mind a magyar jogalkotó, mind a jogalkalmazó szervektől. Az újfajta szemlélet kialakulását azonban csakis olyan módosított alkotmányi szabályozás orientálhatja, amelyik egyértelműen határozza meg a vállalt nemzetközi kötelezettségek jogforrási rendszerben elfoglalt helyét, valamint rögzíti az állami szuverenitásból eredő felségjogok átruházásának kereteit.
2. Blutman László tanulmányában az alkotmányos és európai alapjogok viszonyát tekinti át, felhívva a figyelmet az alapjogi szabályozás hiányosságaira és a módosítás lehetséges irányaira. Kiindulópontja, hogy a vállalt nemzetközi kötelességeknek nem kell szükségképpen az alaptörvényben szerepelniük, azonban az alkotmányi szabályozás azokkal nem állhat ellentétben. Hazánk vállalt nemzetközi kötelességeinek az alapjogi szabályozás módosítása szempontjából kétirányú hatása lehet: egyrészt érinthetik az alkotmányban szabályozott alapjogok körét, másrészt befolyásolhatják az alapjogi rendelkezések szövegét. A szerző három egymásra épülő részre tagolta munkáját. Alapvetésként bemutatja a Magyar Köztársaságra háruló emberi jogi tárgyú nemzetközi kötelezettségek körét és azok forrásait, ezt követően elméleti szempontból vizsgálja meg az emberi jogi nemzetközi szabályok alkotmányi megjelenítésének
- 363/364 -
lehetőségeit, végül néhány általa kiválasztott alapjog - úgy mint az élethez való jog, a kínzás, embertelen és megalázó bánásmód tilalma, a személyi szabadsághoz és biztonsághoz való jog, a tisztességes eljárás - példáján keresztül szemlélteti, hogy a vállalt és vállalandó nemzetközi kötelezettségek szempontjából mennyiben felel meg a hatályos magyar alkotmányi szabályozás az általa megfogalmazott követelményeknek.
A Magyarországot kötelező, emberi jogok védelmére irányuló nemzetközi szerződéseknek háromféle típusát különbözteti meg a szerző. A legáltalánosabbnak azok a két- és többoldalú egyezmények tekinthetők, amelyek nem nevesítenek alapjogokat, csak hivatkoznak azok betartásának követelményére (pl. barátsági és együttműködési szerződések, az ENSZ Alapokmánya, a párizsi békeszerződés). A második csoportot olyan nemzetközi szerződések alkotják, amelyek számos nevesített alapjogot katalógusszerűen és átfogóan szabályoznak, sajátos emberi jogi védelmi rendszerek elemeiként. A tanulmány arra is rámutat, hogy Magyarország két emberi jogi védelmi rendszernek is részese: egyfelől az ENSZ égisze alatt működő rendszernek, amelynek alapjait a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, illetve a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya képezik, másfelől pedig az európai jogvédelmi szisztémának, amelynek pillérei az Európa Tanács, az Európai Unió, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet. Harmadikként pedig azokat a regionális és univerzális egyezményeket kell szem előtt tartani, amelyek egy-egy emberi jog részletes nemzetközi jogi szabályozására és garanciáinak rögzítésére törekszenek (pl. a gyermekek jogaira, a nemi egyenjogúságra, a faji hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó szerződések).
Az alkotmányban rögzített alapjogi katalógusra vonatkozó, nemzetközi kötelezettségekből származó konzekvenciákat a szerző tanulmánya második részében foglalja össze. Leszögezi, hogy a nemzetközi egyezményekben foglalt rendelkezések szövegszerű átvétele több okból is kerülendő, többek között azok részletessége, kompromisszumossága, a különböző szövegek közötti eltérések, továbbá a kapcsolódó, nemzetközi bírói fórumok által kialakított értelmezési gyakorlat összetettsége miatt. Blutman azt is hangsúlyozza, hogy a második generációs gazdasági, szociális és kulturális jogok, illetve a harmadik generációs emberi jogok nemzetközi szabályozása sajátos, ellenőrzésük és kikényszerítésük mechanizmusa különbözik a polgári és politikai jogokétól, mindez azonban kevéssé befolyásolja a nemzeti alkotmányon alapuló belső jogi jellegüket és értelmezési tartományukat. Különösen a harmadik generációs jogok esetére vonatkozik, hogy ezek általában deklaratív módon, célmeghatározásként jelennek meg az alkotmányi szövegben, de ezekből levezethetők bizonyos alapjogi védelmet érdemlő jogosultságok is. A szerző rendkívül értékes elemzést végez az Európai Unióban biztosított alapjogoknak a magyar alapjogi szabályozás vonatkozásában várható hatásairól. Az uniós alapjogok részben a primer közösségi jogból erednek, ezek az alapító szerződésekre vonatkozó szabályok szerint lesznek alkalmazandók a csatlakozást követően. Másfelől az Európai Közösségek Bírósága gyakorlatában számos nevesített alapjogot tett az általános jogelvek közvetítésével a másodlagos közösségi jog részévé, és az Unió tagállamaként a belső jogalkotás során, illetve az alapjogok hazai értelmezésénél ezek sem hagyhatók majd figyelmen kívül. A tanulmány arra is enged következtetni, hogy az Unió alapjogi rendszere maga is fejlődőben lévő rendszer, különös tekintettel az Alapvető Jogok Chartájának megalkotására és jogi jellegére.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
