1. A felperes a Választottbírósághoz 2003. május 3-án benyújtott keresetében 718 383,90 EUR tőke és a tőkének a Ptk.-ban meghatározott mértékű késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetében előadta, hogy az alperessel 2000. november 21-én szerződést kötött szoftver felhasználási jogának átadására, a szoftver beüzemelésére, karbantartására és a szükséges tanácsadásra, valamint oktatásra. A szerződés teljesítését megkezdte, a szoftvert leszállította, és az alperes a teljesítéseket kifogás nélkül átvette. 2001. október 16-án azonban az alperes kérte a szerződés teljesítésének felfüggesztését. Ennek a felperes eleget tett, de - mivel az alperes eddig csak a tanácsadás, oktatás díját fizette meg - kérte a további, már teljesített szolgáltatásokért járó díjként 718 383,90 EUR megfizetését. Az alperes fizetési kötelezettségét megszegve nem teljesített, ezért terjesztette elő a felperes keresetét a Választottbírósághoz. A kereset utalt arra is, hogy a szerződés értelmében a késedelmes fizetés esetén járó késedelmi kamat mértékére a Ptk. az irányadó.
Az alperes 2003. május 5-én benyújtott válasziratában a kereset elutasítását kérte, és viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben kérte a felperest a már kifizetett 177 554 114 Ft összegű vállalkozói díj visszafizetésére kötelezni, az összegnek a Ptk.-ban meghatározott mértékű késedelmi kamatával együtt. Hangsúlyozta, hogy a felek a szerződés tárgyát az alperes által kiírt pályázat alapján határozták meg. Az alperes a felperes pályázatát találta a legkedvezőbbnek, mert a felperes alvállalkozóként széles körű tapasztalatokkal rendelkező céget vont be a szerződés teljesítésébe. Az alperes hangsúlyozta, hogy a teljesítés során a felperes kezdettől fogva és ismételten késedelembe esett. A szerződés teljesítésének felfüggesztésére azért került sor, mert a késedelmek miatt lehetetlenné vált a szerződésnek az eredetileg meghatározott ütemterv szerint történő teljesítése.
Az alperes - előadása szerint - a szerződés teljesítésének felfüggesztését követően értesült arról, hogy az általa kizárólagosan elfogadott alvállalkozó ellen felszámolási eljárás indult. Erről harmadik személy értesítése alapján szerzett tudomást, mert az alvállalkozó ellen indult felszámolási eljárásról a felperes - együttműködési kötelezettségét megszegve - nem tájékoztatta. Az alperes kifejtette azt az álláspontját, hogy a szerződés teljesítése az alvállalkozó felszámolásával lehetetlenné vált. Bár ez olyan okból következett be, amiért egyik fél felelőssége sem állapítható meg, a lehetetlenné válás a vállalkozó érdekkörében merült fel, ezért a felperes további vállalkozói díjra nem tarthat igényt, és az alperes által részére már kifizetett vállalkozói díjat köteles visszafizetni. A szerződés teljesítésének lehetetlenné válása szempontjából nincs jelentősége a felperes 2002. július 30-án kelt, az alpereshez intézett levelében tett nyilatkozatának, amely szerint továbbra is készen áll a szerződés teljesítésének folytatására.
2. A felperes 2003. szeptember 4-én benyújtott előkészítő iratában vitatta, hogy a szerződés teljesítésével késedelembe esett. A szoftvert - annak leszállításán túlmenően - beüzemelte és negyedévenként karbantartotta, továbbá tanácsadási és oktatási tevékenységet is végzett, ezekkel kapcsolatban a felperesnek semmiféle kifogása nem merült fel. Tény, hogy az alperes 2001. október hó 16. napján kelt levelében foglaltak alapján a felperes felfüggesztette a szerződés teljesítését, ez azonban nem mentesíti az alperest a már elvégzett munkákért járó vállalkozói díj megfizetése alól.
A szerződéskötést megelőző pályázattal kapcsolatban a felperes hangsúlyozta, hogy a pályázatot az alvállalkozóval együtt nyújtotta be, de a pályázatban nincs utalás arra, hogy a szerződést csak az alvállalkozó közreműködésével lehet teljesíteni. A pályázat alapján egyértelmű, hogy a felperes a vállalkozó, és az alvállalkozó a felperessel áll szerződéses viszonyban. A 2000. november 21-i szerződést is félként csak a felperes és az alperes írta alá. A szerződés kimondta ugyan, hogy a felperes alvállalkozóként kizárólag a szerződésben meghatározott céget veheti igénybe, és azt is csak a szerződés 1. sz. mellékletében meghatározott munkák elvégzésére, de a szerződés 3.3.1. pontja értelmében az 1. sz. mellékletben kellett volna megjelölni, milyen munkákat végez el a felperes, és melyeket végzi el az alvállalkozó. A munkák ilyen elkülönítését pedig a szerződés 1. sz. melléklete nem tartalmazza. Ez azt mutatja, hogy a szerződéskötés során az alvállalkozó közreműködését csak lehetőségként vették figyelembe, a felperes az alvállalkozó közreműködésének igénybevételére nem köteles, hanem maga is jogosult - és köteles - a szerződés tárgyát képező minden munkát elvégezni.
A felperes kifejtette azt az álláspontját, hogy a szerződés nem szűnt meg, hatályban van, az alperes pedig a teljesített szolgáltatásokért járó vállalkozói díjjal tartozik a felperesnek, és tartozását köteles a kamatokkal együtt megfizetni.
3. A Választottbíróság a kereset és a viszontkereset elbírálása érdekében tárgyalást, majd folytatólagos tárgyalást tartott. A tárgyalásokon a felperes keresetét és az alperes viszontkeresetét fenntartotta, és mindkét fél megismételte, továbbá részletesen kifejtette korábbi álláspontját.
Az alperes hangsúlyozta, hogy a szerződés tárgya sem a felperes és az alvállalkozó, sem a projekt tartalma tekintetében nem osztható; a szerződés megkötésére a felperes és az alvállalkozó közös pályázata alapján került sor. Mivel egyes munkák elvégzése tapasztalatai, hozzáértése alapján kifejezetten az alvállalkozó kötelezettsége volt, és ezt a céget felszámolták, az oszthatatlan tárgyú szerződés teljesítése lehetetlenné vált. Ennek megfelelően a felperes, akinek érdekkörében a lehetetlenné válás felmerült, a Ptk. 399. §-ának b) pontja folytán vállalkozói díjra nem tarthat igényt.
A felperes kiemelte, hogy a szerződés teljesítése nem vált lehetetlenné, a szerződést a maga egészében teljesíteni tudja. Kifejtette azt az álláspontját is, hogy a szerződés tárgya osztható.
A Választottbíróság ítéletében az alperest 718 383,90 EUR tőke és a tőke után járó évi 3%-os késedelmi kamat megfizetésére kötelezte. A felperes keresetét ezt meghaladóan, továbbá az alperes viszontkeresetét elutasította. Ítéletét a következőkkel indokolta.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
