Mezei Kitti A kiberbűnözés aktuális kihívásai a büntetőjogban című kötete, amely 2021-ben a l'Harmattan Kiadónál jelent meg, ahhoz a tényhez kapcsolható, hogy az utóbbi egy-két évtizedben életünk jelentős változáson ment át. A technológia fejlődésének köszönhetően mindennapjaink legtöbb területén a papíralapú ügyintézést és a személyes találkozásokat felváltotta az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás. Ezek a tendenciák már 2020 előtt is megfigyelhetőek voltak, azonban a világjárvány visszaszorítása érdekében bevezetett korlátozó intézkedések ugrásszerűen tovább növelték e technológiák használatát: azok is elkezdték ezeket alkalmazni, akik korábban idegenkedtek tőle, illetve kevésbé voltak rutinosak az eszközök alkalmazásában.
Ezzel együtt azonban számos pozitív, könnyítő körülményt köszönhetünk a technológiai újításoknak. Felhőben tárolt adatainkhoz bárhol hozzáférhetünk, meg sem kell személyesen jelennünk a munkavégzéshez (akár az országban sem szükséges lennünk), amennyiben a munkáltatónk erre lehetőséget ad, banki ügyeinket - a legtöbb bank esetében akár például kölcsön felvételét - is intézhetjük távolról, nem is beszélve szabadidős tevékenységeinkről, személyes üzenetváltásainkról, amelyek szintén számos területen kapcsolódnak a technológiai újításokhoz mind eszközök, mind pedig különböző szolgáltatások használata során.
Általában is látható, hogy a jogi szabályozás igyekszik lépést tartani ezzel a léptékű technológiai fejlődéssel és a technológiák alkalmazásához kiszámítható, szabályozott környezetet kíván teremteni. Már 2018-ban az általános adatvédelmi rendelet (GDPR)[1] elfogadása kapcsán a figyelem középpontjában voltak az új technológiákkal kapcsolatos adatvédelmi kérdések. Ehhez a törekvéshez kapcsolható az Európai Unió által nemrég elfogadott DSA-DMA rendeletcsomag,[2] valamint a jelenleg még elfogadás előtt álló mesterséges intelligencia rendelet.[3]
A technológia fejlődése azonban nemcsak a jogszerű tevékenységek elvégzését tette gyorsabbá, könnyebbé, hanem a bűncselekmények elkövetésére is új lehetőségeket nyitott meg. Az új elkövetési magatartások és bűncselekmények megjelenése pedig a büntetőjogi szabályozást és a büntetőjog tudományát is új kihívások elé állítja. Ezt a témát járja körül Mezei Kitti jelen monográfiája. A szerző részletes áttekintést ad a témáról, és a technológia fejlődésével párhuzamosan tekinti át a kiberbűnözés fejlődését, meghatározza a kiberbűnözés legfontosabb formáit, kitér azoknak a gazdasági bűncselekményre való hatására, végül pedig áttér a kifejezetten a büntetőeljárást érintő technológiai kihívásokra. A szerző logikusan építi fel kötete szerkezetét, jól érthetően tekinti át az egyes problémákat, egy-egy kérdéskörhöz kapcsolódóan szemléletes példákat választ ki, és ezekhez kötve ismerteti a jogi szabályozást, illetve annak további kérdéseket felvető területeit.
Mezei Kitti már a kiberbűnözés fogalmának tisztázásakor a teljességre törekszik, számos szerző kategorizálási szempontjait ismerteti. Tekintettel arra, hogy az informatikai megoldások, technológiai újítások az életünk minden területén megjelentek, a bűncselekmények elkövetése során is széles a skála azzal kapcsolatban, hogy az elkövetők milyen módon támaszkodnak a technológia adta lehetőségekre.[4]
A szabályozás történetének ismertetését és a fogalmi áttekintést követően a szerző áttér az egyes kibertámadások, illetve az azokra vonatkozó szabályozási kérdések bemutatására, valamint az információs rendszer felhasz-
- 572/573 -
nálásával elkövetett bűncselekményekre. Ezen területek ismertetése során kitér olyan kategóriákra is, mint az "etikus hacker" fogalmának kérdése, amely fogalom használata a köznyelvben meglehetősen következetlen, tekintve, hogy ebben a kérdésben morális benyomásaink és a büntetőjogi szabályozás mutatnak eltéréseket. A köznyelvben az etikus hacker sok esetben jelenti azt a személyt is, aki úgy fedezi fel egy vállalat rendszerének sérülékenységét, hogy - bár nem a károkozás, információk ellopásának célja vezérli, de - valójában jogosulatlanul lép be a rendszerbe. Példaként említhető a szerző által említett hazai eset is, amelyben egy egyetemi hallgató fedezett fel sérülékenységet a T-System rendszerében.
A szerző egyértelműen tisztázza az etikus hackelés kérdését, rögzítve, hogy etikus hackelésnek ténylegesen csak az a helyzet tekinthető, amelyben a hacker erre a tevékenységre kifejezett felkéréssel rendelkezik az adott vállalattól, hiszen a többi esetben a cselekménye bűncselekményt valósíthat meg, és csak a társadalomra veszélyesség keretében értékelhető az a szándék, hogy ezt nem károkozó céllal tette. Ebben az esetben a bíróság azt vizsgálja, "hogy mihez fűződik nagyobb társadalmi érdek: jelentős mennyiségű személyes adat biztonságához vagy a biztonsági rések fenntartásához".[5]
A szerző megadja a bűncselekmények elkövetéséhez szükséges eszközök folyamatok, technológiai hátteréhez szükséges ismereteket az olvasó számára (például zsarolóvírusok, DDos támadások, botnet hálózatok, hackelés stb.). Ezeknek a fogalmaknak az ismertetése álláspontom szerint nélkülözhetetlen a téma bemutatásához, mivel a kiberbűnözés körébe sorolható bűncselekmények elkövetése esetében az elkövető részéről is kulcsfontosságú ezeknek a folyamatoknak, technológiának a magas fokú ismerete, illetve hiányosságaik feltárása, kihasználása. Ezek tehát alapvetően intellektuális cselekményeknek tekinthetők és jelentős felkészültséget, kreativitás igényelnek az elkövetőtől.[6]
A monográfia második átfogó részében a szerző áttér az új technológiák gazdasági bűncselekményekre gyakorolt hatására. Az eddig ismertetett új bűncselekménytípusok mellett - amelyek esetében az informatikai rendszerek használata valamilyen módon az elkövetési magatartás szükségszerű része - e második részben az új technológiák nélkül is létező gazdasági bűncselekmények vizsgálatára kerül sor, amelyek elkövetése során valamilyen módon megjelenik a technológia szerepe is.
Hasonlóan ahhoz, ahogyan életünk egyéb területén is arra használjuk fel a technológiát, hogy egyébként is végzett tevékenységeinket könnyebbé, gyorsabbá tegyük, úgy az informatikai környezetben vagy azok felhasználásával elkövetett bűncselekmények célja is megegyezik a hagyományos módon elkövetett bűncselekmények céljaival: itt is jellemzően jogtalan haszonszerzés, adatok, információk jogtalan megszerzése vagy a károkozás az elkövetők célja.[7]
Ezeknek a céloknak az elérését segítheti többféle módon a technológia fejlődése; a szerző a gazdasági bűncselekményekre és pénzügyi innovációkra, valamint a szervezett bűnözésre fókuszál. A bevezetőben kifejtettekkel összhangban a könnyebb, gyorsabb kapcsolattartás, határokon átívelő hálózatok, távoli fizetések, interneten, informatikai rendszerekben tárolt adatok nem csak a jogszerű tevékenységek szervezését könnyítették meg.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
