• Melyek a legfontosabb változások az új önkormányzati törvényben?
Hoffman István: A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) támaszkodott a korábbi önkormányzati szabályozásra. Az új Alaptörvény által meghatározott, a korábbiaktól jelentősen eltérő államszervezeti felépítés átalakította az önkormányzatok és az államigazgatás egymáshoz való viszonyát. Csak a legfontosabbakat kiemelve: a kormányhivatal szerepe megerősödött, a korábbi törvényességi ellenőrzést egy erős beavatkozási lehetőségeket biztosító törvényességi felügyelet váltotta fel. Ezzel párhuzamosan az önkormányzatok gazdálkodási önállósága is erős államigazgatási korlátok közé került. A finanszírozás kötöttsége szintén erősödött, és főszabály szerint az önkormányzati hitelviszonyok létesítéséhez is államigazgatási engedélyre van szükség. A Mötv. átalakította az önkormányzati feladatok rendszerét, az új törvényben hangsúlyosabbá válik a kötelező feladat ellátása. Az új törvény feltételekhez köti az önként vállalt és átvállalt feladatok biztosítását. Mindezeken túl, az új szabályozás megnyitja a széles körű államosítás lehetőségét, nemcsak a feladatok rendszerének átalakításával, hanem azzal is, hogy az önkormányzati vagyont a nemzeti vagyon részeként határozza meg - egyébként az Alaptörvénnyel összhangban. Az új önkormányzati törvény az önkormányzaton belüli viszonyrendszert is átalakította: a polgármestereket erősítette a képviselő-testülettel és a jegyzővel szemben is.
• Mi indokolta a változtatásokat?
Nagy Marianna: Az önkormányzati rendszer átalakítása már az ezredforduló óta a közigazgatási reformelképzelések egyik központi eleme volt. Az 1990-ben elfogadott önkormányzati törvény - amelyre a rendszerváltás folyamatában annak alkotói is egyfajta alapozó, és továbbfejlesztendő joganyagként tekintettek - számos problémát vetett fel. A töredezett magyar településszerkezethez kapcsolódó széles hatáskörű, településközpontú magyar önkormányzati rendszer sok esetben csak akadozva és nehézkesen tudta a feladatait ellátni. A hatékonysági problémák mellett ráadásul az önkormányzatok gazdálkodása sem volt minden esetben kiszámítható és alapos, amivel szemben csak korlátozott módon tudtak fellépni az állami szervek. A szolgáltatási rendszer hatékonyabbá tétele, a helyi demokrácia további erősítése és a közpénzek megfelelő felhasználása mentén számos reformterv fogalmazódott meg, azonban azok nem vagy csak részben valósultak meg - sokszor a törvény módosításához szükséges minősített (kétharmados) országgyűlési többség hiánya miatt.
• Hogyan alakult át az állam és az önkormányzatok viszonya, változott-e az önkormányzatok önállósága?
Nagy Marianna: Az új Alaptörvény szakított az önkormányzatiság autonomista, alapjogias, településközpontú felfogásával. Szemben a korábbi Alkotmány szabályaival, az új szabályozás hangsúlyozza az önkormányzatoknak a közigazgatáson belüli, az államigazgatással szorosan együttműködő jellegét. Az Alaptörvény immár nem határozza meg a helyi önkormányzáshoz való jog alanyát és részletes tartalmát, ezek a szabályok egy szinttel "lejjebb", a Mötv. sarkalatos törvényi rendelkezései közé kerültek. Az önkormányzati vagyon beleolvadt a nemzeti vagyonba, így megszűnt annak az államigazgatással szembeni alkotmányos védelme. Mindezeken túl az államigazgatási kontroll erősödött. Összességében, az önkormányzati önállóság a korábbiakhoz képest visszaszorult, az államigazgatás befolyása is erősödött. Ezt tükrözi a feladatellátás átalakítása: korábban egyértelműen helyi közügyek váltak állam(igazgatás)i feladattá.
• Melyek az önkormányzatok kötelező feladatai az új törvény alapján?
Hoffman István: A Mötv. - ellentétben az Ötv.-vel - nem tartalmaz tételes felsorolást a valamennyi települési önkormányzat által kötelezően ellátandó feladatokról, csak egyfajta feladati "étlapot" ad meg, amelynek keretét az ágazati törvények töltik ki tartalommal. Az új szabályozás szerint az önkormányzatok kötelező feladatai jelentősen szűkültek: jellemzően az alapfokú közszolgáltatásokért felelnek (kivéve a kulturális területet, valamint egyes szociális ellátások esetében a középfokú ellátásokat is), valamint több, korábban kötelező feladatot - így például az óvodák kivételével a köznevelési intézmények, valamint a kórházak fenntartását - az állam(igazgatás) kifejezetten el is vont.
- 6/7 -
• Hogyan vállalhat az önkormányzat önként feladatokat?
Hoffman István: Újdonság, hogy erre csak saját bevételből, valamint az Országgyűlés által támogatott körben költségvetési támogatásból nyílik lehetőség. Természetesen továbbra sem veszélyeztetheti a feladatellátás a kötelező feladatok biztosítását. Így jelentősen megnehezedtek az önkéntes feladatvállalás lehetőségei.
A más önkormányzattól történő feladatátvállalásnak is szigorúbb feltételei vannak a Mötv.-ben.
Újdonság viszont, hogy immáron népszavazást is lehet tartani feladat önkéntes elvállalásáról.
• Mennyiben működik majd másként egy önkormányzat a mindennapokban?
Nagy Marianna: Az önkormányzat működése nagyjából a korábbiakat követi, azonban az új törvény jelentős változtatása, hogy megerősítette az egyszemélyi, politikus vezetőt, a polgármestert, akinek mind a testülettel, mind az igazgatási szervezettel szemben megnőtt a befolyása. Így várhatóan erősödni fog az önkormányzati működésben e vezető szerepe és jelentősége is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
