Új szempontok szerint történik az elzálogosított vagyonból (vagyonrészből) való kielégítés is.
A Ptk. új 266. §-ának (2) bekezdése szerint a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltával a zálogkötelezett vagyonából elsődlegesen a vagyon egységének fenntartása mellett kereshet kielégítést.
Az, hogy miként történhet a kielégítés a vagyon egységének fenntartása mellett, elsősorban anyagi jogi szempontból homályos, különösen az egész vagyont terhelő zálogjog esetén.
Azt jelenti talán a vagyon egységének fenntartása, hogy annak pozitív elemeit (azaz az ingatlanokat, ingó dolgokat, követeléseket és jogokat) együtt kell valamilyen módon értékesíteni? Ezzel az történne, hogy a zálogkötelezett gazdálkodó szervezet fennmarad (hiszen tagjainak részvényeit, üzletrészeit az értékesítés nem érinti), azonban elveszti teljes vagyonát, ami kötelezővé teszi a felszámolást és a hitelezők követeléseiket ennek keretében érvényesíthetik. Vagy pedig a vagyon általánosan elfogadott fogalmából kell kiindulni: a vagyon az adott gazdálkodó szervezet jogainak és kötelezettségeinek összessége, tehát a vagyon értékesítése együtt jár a kötelezettségek átvállalásával is? Ebben az esetben a jogutódlásnak egy speciális (de teljesen szabályozatlan) esetével állunk szemben. Végül: az értékesítés a vagyon működése közben történik-e, tehát a gazdálkodó szervezet úgy érvényesíti jogait és teljesíti kötelezettségeit, mintha mi sem történt volna?
Az önállóan működtethető vagyonrész értékesítése annyival kevesebb problémát vet fel, hogy nem merül fel a jogutódlás kérdése, viszont nehezebb az adott egység működésével kapcsolatos jogviszonyok rendezése, hiszen ezek alanya a gazdálkodó szervezet, nem pedig a róla leválasztott egység.
Ezek a fő problémák. Felmerül azonban sokféle mellékkérdés is. Például: mi történik azokkal a vagyontárgyakicai, amelyeket a vagyont terhelő zálogjogot megelőző ranghelyen jelzálogjoggal terheltek meg? Ezeket vajon ki kell venni a vagyon köréből és külön értékesíteni? Vagy a beszedett vételárért kell az ezekre eső értéket elkülöníteni? A vagyont terhelő zálogjog keletkezése után a vagyonhoz tartozó ingatlanra bejegyzett jelzálogjog ezúttal is a Ptk. új 266. §-a (3) bekezdésének megfelelő elbánásban részesül?
Nem egyszerűek az eljárásjogi problémák sem.
A Ptk. 255. §-ának (1) bekezdése szerint a zálogtárgyból való kielégítés (bírósági határozat vagy végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okirat alapján) végrehajtás útján történik. A Vht. azonban nem tartalmaz rendelkezéseket egy teljes vagyon értékesítésére. Igencsak nehéz lenne az ingók és ingatlanok árverésére vonatkozó szabályokat kombinálni. Leginkább még a Vht.-nek az ingatlan nyilvános pályázat útján való értékesítéséről szóló új 156/A-156/G §-ai kínálnak követhető példát.
A végrehajtás nehézségei csökkenthetők, ha a felek a Ptk. új 257. §-ának (1) bekezdése szerint megállapodnak a vagyon (vagyonrész) közös értékesítésében. Ebben az esetben gondosan szabályozniuk kell az értékesítés módját, ami nem lesz könnyű, mert közben az anyagi jogi kérdések Damoklész-kardja függ a fejük fölött. A kérdéseket feltettük, de választ adni nem tudunk.
Szerencsére másodlagos megoldásként megmaradt az a lehetőség, hogy a zálogjogosult a kielégítési jog megnyíltával, továbbá akkor is, ha az elzálogosított vagyon csökkenésének mértéke veszélyezteti a kielégítést [Ptk. új 266. §-ának (4) bekezdése], a vagyont terhelő zálogjogot egyes vagyontárgyakat terhelő zálogjoggá átalakítsa. Itt már biztosabb talajon mozgunk.
Az eddigi szabályozás szerint is a vagyont terhelő zálogjog a zálogjogosult által a zálogkötelezetthez intézett írásbeli nyilatkozatban meghatározott vagyontárgyakat terhelő zálogjoggá alakul át. E vagyontárgyakra jóhiszeműen, s ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a zálogjogban bekövetkezett változás csak akkor hatályos, ha azt a nyilvántartásba bejegyezték. A törvénynek e rendelkezésével kapcsolatban abban a kérdésben keletkezett igen éles vita, hogy az elzálogosított vagyonhoz tartozó egyes vagyontárgyak kijelölésével keletkező konkrét zálogjogok milyen rangsort kapnak. Az egyik nézet szerint a kijelölt (egyediesített) vagyontárgyakon zálogjog (jelzálogjog) csak a nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, ezért ebben az átalakított állapotában a konkrét dolgon fennálló más zálogjogokkal szemben nem biztosít elsőbbséget: a vagyont terhelő zálogjog közjegyzői nyilvántartásba való bejegyzése rangsort nem biztosít, a záloghitelező követelését majd csak abban a rangsorban elégítheti ki, amellyel a kijelölő nyilatkozat folytán keletkező konkrét zálogjogok létrejönnek. Az ezzel szembenálló vélemény szerint a vagyont terhelő zálogjognak a közjegyzői zálogjogi nyilvántartásba vétele rögzíti a rangsort. Ugyanis a vagyont terhelő zálogjog értelmét vesztené, ha nemcsak az előtte létrejött zálogjogok előznék meg, hanem azok is, amelyeket a zálogkötelezett utóbb létesített. A vagyont terhelő zálogjognak meghatározott vagyontárgyakat terhelő zálogjoggá való átalakulása nem értelmezhető másként, minthogy az átalakulással létrejött zálogjog megtartja a vagyont terhelő zálogjog eredeti ranghelyét.
Jogirodalmi álláspontok vannak, bírósági döntés azonban nem született. A probléma az 1997. május 1-jétől 2000. augusztus 31-ig megkötött szerződések tekintetében fennmarad és megoldása a bírósági gyakorlatra vár.
Egyértelműbb ennél az új szabályozás. A Ptk. új 266. §-ának (2) bekezdése szerint a jogosult kielégítési jogának megnyíltával a vagyont terhelő zálogjogot a zálogkötelezetthez intézett írásbeli nyilatkozatával "az abban meghatározott vagyontárgyakat terhelő zálogjoggá", azaz egyedileg megjelölt vagyontárgyakat érintő zálogjoggá alakíthatja át. Az "egyedi meghatározású zálogjog" fura fogalma aligha jelenthet mást, mint a kézizálogjoggá, jelzálogjoggá, jogot vagy követelést terhelő zálogjoggá való átalakulást. Nem is lehet ez másként, mert a kielégítés módja (a végrehajtás) szempontjából a zálogjog fajtájának több vonatkozásban is jelentősége van. Az átalakító nyilatkozat azonban az általa létesítendő zálogjogok létrejöttéhez a zálogszerződésen felül szükséges további feltételeket nem pótolja. Ezek a következők:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
