A fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban a fizetésképtelenségi jog (csődjog) a nemzetgazdaságok egészében megfelelően szabályozott és kiemelt jelentőséggel bír. A fizetésképtelenségi jog a folyamatosan fejlődő dinamikus társadalmakban szerves, kellően integrált része a szélesebb, átfogó, alapvető (nemzet)gazdasági jogi kereteknek, hatással van a résztvevőkre és az érintettekre egyaránt, a társadalom és a gazdaság minden szintjén, igen változatos formában, szövevényesen és többnyire indirekt módon. Mindezekből következően szükségszerűen és elkerülhetetlenül nem tud statikus maradni, éppen ezért halaszthatatlan a rendszeres időszakonként a fizetésképtelenségi jog egészének és kapcsolatrendszerének újra értékelése, körültekintően biztosítva azt, hogy a reformok révén ezen jogterület maradjon egyértelmű kölcsönhatásban és direkt kapcsolatban a társadalmi, nemzetgazdasági szükségletekkel és igényekkel.
A jogelméleti felülvizsgálatoknak és a csődjogi reformok végrehajtóinak, jogalkotóinak, törvényelőkészítőinek azonban folyamatosan ügyelniük kell(ene) a fizetésképtelenségi jogterület aktualitásaira, azok visszajelzéseire. Napjainkban nem lehet figyelmen kívül hagyni az egyre szélesedő globális környezetet, számításba kell venni azokat az erős nemzetközi hatásokat, amelyek irányítják a globális piacot és versenyt, megfelelően és körültekintően kell kezelni azokat a gazdaságot érintő jelenségeket, amelyek manapság felmerülnek az (ország)határokon is átnyúló fizetésképtelenségi ügyekben, csődjogi esetekben.
Az adott időszakokban hatályos gazdaságjogi, civilisztikai, csődjogi (fizetésképtelenségi jogi) szabályoknak logikusan direkt kapcsolatrendszerben és állandó hatással kell lenniük a vállalkozások biztonságára, a piac általános "tisztaságára", a vállalkozások megbízhatóságára, az adós-hitelezői kapcsolatok és kockázatok megfelelően kiegyensúlyozott menedzselésére, s mindezek mellett kellő figyelmet fordítva a társadalmi (munkaügyi, foglalkoztatási, társadalombiztosítási stb.) és környezetvédelmi kérdésekre, következményekre.
A fejlett és a fejlődő társadalmakban, nemzetgazdaságokban, alapvetően a vállalkozások (gazdasági társaságok, egyéni cégek, vállalatok, gazdálkodó szervezetek, stb.) vonatkozásában, de manapság egyre kiterjedtebben a (személyes) fogyasztási szférában, a természetes személyeknél (családoknál) is, a fizetésképtelenségi jog valós, direkt preventív és fegyelmező szerepet játszik, átfogóan érvényesülő eszköz azon pénzügyi kockázatok kezelésére, amelyek az üzleti vállalkozásokkal, a mindennapi életünkkel együtt járnak.
A reformok során szükségszerű és elkerülhetetlen a világgazdasági (Európai Unió) egészében fellelhető legkorszerűbb jogelméleti, és alkalmazásában ténylegesen is bevált joggyakorlati ismeretek és módszerek megismerése, azokat kell körültekintő harmonizációt biztosítva áthelyezni, megfelelően integrálni az adott korszak nemzetgazdaságának a jogi, gazdasági, kereskedelmi és szociálpolitikai környezetébe.
Egy hatékony fizetésképtelenségi jogrendszernek alapvetően meg kell felelnie azon irányelveknek és követelményeknek, hogy körültekintően integrálódjon, és kellően harmonizáljon a globalizált világgazdaság (továbbá esetünkben az Európai Unió), valamint a saját nemzetgazdaságunk szélesebb jogi rendszerébe és gazdasági keretébe. Az előzőekben kifejtettek értelmében a fizetésképtelenségi jognak egyértelműen koherensnek és kompatibilisnek kell lennie annak a társadalomnak és gazdaságnak a jogi rendszerével, amelyben gyökerezik, és amelynek az értékrendszerét a nemzetgazdaság gazdaságpolitikájának keretében fenn kell tartania.
A csődjog(ok) reformja világszerte napirenden van, így az Európai Unió többi tagállamában és az USA-ban is. Spanyolországban 2003-ban fogadták el az új csődtörvényt (Ley concursal), amely 2004. szeptember 1-jén lépett hatályba. Franciaországban 2004 májusában nyújtotta be a kormány a parlamenthez a kereskedelmi törvénykönyv (Code de commerce) csődjogi könyvének reformját célzó törvény javaslatot, a javaslatot jelenleg tárgyalja a francia parlament. Az Egyesült Királyságban 2002-ben fogadták el azt a törvényt (Enterprise Act), amely a társasági jog mellett a csődtörvényt is felülvizsgálta. Olaszországban 2002. márciusában fogadta el a kormány az 1942. évi csődtörvény reformját megvalósítani hivatott tervezetet, jelenleg folyamatban van az új csődtörvény kidolgozása. Németországban 1999-ben lépett hatályba az új csődtörvény (Insolvenzordnung, amelyet időközben már módosítottak). Belgiumban 1997-ben fogadták el az új csődtörvényt, amely az 1851. évi törvényt váltotta fel. Hollandiában 1998-ban egészítették ki a csődtörvényt a természetes személyek eladósodásának rendezésére vonatkozó szabályozással, és 2003-ban a holland igazságügy-miniszter felállított egy szakértői munkacsoportot a csődtörvény reformjának kidolgozására.
Közép- és Kelet-Európa országaiban is sor került - a kilencvenes évek első, rendszerváltozást követő csődjogi reformjai után - a csődjog "második generációs" reformjára: 2003-ban lépett hatályba az új lengyel csődtörvény, 2001-ben fogadták el a felszámolási eljárásról és a reorganizációs eljárásról szóló új törvényeket Litvániában, 2004. január 1-jén lépett hatályba az új észt csődtörvény, Oroszországban 2002-ben fogadták el az új csődtörvényt. A román, a szerb és a bolgár új csődtörvény 2006. évben lépett hatályba. Csehországban 2008. január 1-jén vezették be az új csődtörvényt. A csődjegyzék nagyobb és gyors nyilvánossága mellett bevezetnek egy reorganizációs eljárást, melynek az a lényege, hogy ha egy kisvállalat fel kívánja magát számolni, ezt csak a hitelezők felének hozzájárulásával teheti meg.
Az USA-ban 2005. októberében lépett hatályba az amerikai csődjog reformja, a "Bankruptcy Abuse Prevention & Consumer Protectrion Act", ami a csődjogot összességében megszigorította és a következő évben a csődök jelentős csökkenéséhez vezetett.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
