Az állandóan végbemenő, véget nem érő változások kihatnak a világ egészére, az egyes földrészek, egyes országok természeti, gazdasági és társadalmi környezetére, népeinek helyzetére, az egyes emberek életére[2]. Az új technológiák gyökeresen megváltoztatják a társadalmi és ökonómiai környezetet. Az elektronika, a csip- és géntechnika, valamint az internet e fejlődés tartóoszlopai[3].
A múltban végbement és a jelenleg is folyó változások kihatnak a bűnözésre is. A tettesek eszköztárában a fabunkó és a legkorszerűbb elektronikus berendezések egyaránt szerepelnek, a zsákmány elrejtésére, a törvényellenes haszon biztosítására igénybe vehetik az egész világra kiterjedő földi, vízi vagy légi közlekedési hálózatokat, vagy az elektronikus távközlési és bankhálózati eszközöket[4]. A XX. század második felének tudományos, technikai vívmányai - forradalmasítva tehát a tudományt, a termelést, az információátvitelt, megváltoztatva a világ jelentős részén az emberek életmódját - szükségszerűen kihatott a jogszolgáltatásra is. A hatás kétirányú volt: egyrészt negatív következményként olyan veszélyes új fegyvere lett a bűnözésnek, amely lehetőséget nyújtott hatalmas hasznot hozó bűncselekmények elkövetéséhez és az illegális jövedelmek eltüntetéséhez, másrészt pozitív következményként hatékony eszközök jelentek meg a kriminalisztika fegyvertárában[5]. A közterületi bűnözés fontos összetevője a közlekedési, azon belül is elsősorban a közúti közlekedési bűnözés, amelyen belül a súlyos testi sértést (1999: 3615, 2006: 3374, 2009: 2997), illetve halált okozó balesetek száma (1999: 590, 2009: 350) csökkenést mutat. A bizonyítási eszközök alkalmazásának a szabadsága alapján a terhelt bűnösségének bizonyítására bármely bizonyítási eszköz felhasználható a törvényi keretek között. A bűncselekmény jellege határozza meg azt, hogy melyik bizonyítási eszközt kell alkalmazni[6].
A közlekedési bűncselekmények nyomozása[7] során kiemelkedően fontos szerepe van a helyszíni szemlének, a kihallgatásoknak[8], a szakértői bizonyításnak, valamint büntetőeljárásban egyre inkább teret hódít a modern kriminalisztikai eszközök[9] bizonyítékként történő értékelése is.
A közlekedési bűncselekmény súlya indokolja, hogy a helyszíni szemle[10] megtartása minden esetben kötelező, valamint a lefolytatása hosszabb ideig tart, mivel a nyomozó hatóságtól mindenre kiterjedő nyomozás teljesítését követeli meg. "A helyszíni szemle jellemzője, hogy általában halasztást nem tűrő, helyettesíthetetlen és eredeti formájában megismételhetetlen eljárási cselekmény"[11]. Egy múltban lejátszódott esemény tükre. A helyszíni szemlére támaszkodik az egész további eljárás. A szemlén elkövetett bármilyen hiba a későbbiekben nem korrigálható![12] A helyszíni szemle feladatai: 1. a bűncselekmény elkövetési helyének vizsgálata[13] és ezzel az eredményes nyomozás feltételeinek biztosítása; 2. annak megállapítása, hogy történt-e bűncselekmény, s ha igen, milyen bűncselekmény történt; 3. olyan adatok összegyűjtése, amelyekből a bűncselekmény lefolyására és az elkövető személyére következtetni lehet. (A helyszíni szemle fontos feladata továbbá: a tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása, összegyűjtése és rögzítése, valamint állagának megóvása és ezzel az igazságügyi szakértői munka feltételeinek biztosítása)[14]. A helyszíni szemle keretein belül történik meg a halottszemle is.
A helyszíni szemle lefolytatására a közlekedésrendészeti szervek állandó készenléti szolgálatot tartanak fenn. A szolgálat rendelkezik: - megkülönböztető jelzésekkel ellátott speciális helyszínelő gépkocsival, - megfelelő hatótávolságú, kétoldalú hírösszeköttetéssel, - a kriminalisztikai követelményeknek megfelelő (nappal és éjszaka egyaránt alkalmazható) fényképészeti és videófelszereléssel, mérő- és rajzeszközökkel, tárgyi bizonyítási eszközök, nyomok és anyagmaradványok rögzítésére, csomagolására alkalmas eszközökkel, speciális közlekedési ellenőrző műszerekkel.
A szemlebizottság tagjai[15]: a bizottságvezető, a balesethelyszínelő és -vizsgáló(k), kiemelten súlyos közlekedési bűncselekmény esetén megyei közlekedési fővizsgáló, valamint szakértők (döntően igazságügyi orvos és közlekedési balesetelemző szakértő[16] kerül bevonásra halálos kimenetelű közlekedési baleset esetén), hatósági tanú[17].
A szemlebizottság vezetője felelős a Be. szemlével kapcsolatos előírásainak, a vonatkozó utasítások és a kriminalisztikai elvek érvényesüléséért. Feladata a szemle tervszerű irányítása (nyomok felkutatása és rögzítése, bűnjelek lefoglalása, a szakértői vizsgálatra kerülő anyagok szakszerű csomagolása, a helyszíni szemlejegyzőkönyv hiteles és pontos elkészítése), a helyszínen megjelent egyéb szervekkel pl. mentők, tűzoltók, áramszolgáltató, ill. gázszolgáltató művek szakembereivel való együttműködés. Amennyiben a gyanúsított személyére vonatkozóan ittasságra utaló klinikai tünetek merülnek fel (vagy más hátrányosan ható szer befolyása alatt állhat) - és az ittasságra a helyszínbiztosítás során még nem intézkedtek -, a bizottságvezető megteszi a szükséges intézkedéseket.
-308/309-
A baleseti helyszínelő és vizsgáló feladata a fényképfelvételek készítése és az 1:200 méretarányú helyszínrajz elkészítése (a helyszínen csak helyszínvázlat-készítés; majd bevonulás után kell elkészíteni a kidolgozott helyszínrajzot, és azt ki is színezik). Súlyos közlekedési bűncselekmények helyszínén részt vesz a megyei kiemelt közlekedési fővizsgáló is. Szakmai tanácsokkal segíti a bizottság munkáját, de szükség esetén részt vesz az adatgyűjtésben és más nyomozási cselekményekben is. Ismeretlenes ügyekben előfordul, hogy bűnügyi technikus segíti a bizottság munkáját. Feladata a helyszíni nyomkutatás, a talált nyomok rögzítése, a tárgyi bizonyítékok megfelelő biztosítása, csomagolása. Szükség esetén elkészíti a video- és fényképfelvételeket is.
A helyszíni szemle[18] a kiérkezés utáni tájékozódást követően veszi kezdetét, amikor a rendelkezésekre álló adatokból bűncselekmény elkövetésére lehet, illetve kell következtetni. Sor kerülhet nyomozási cselekmény elvégzésére határozat nélkül halasztást nem tűrő esetben. A szemle általában ilyen formában kerül foganatosításra. Az eljárási cselekményekről készült jegyzőkönyvben[19] a halaszhatatlanság tényét és az ezt megalapozó körülményeket fel kell tüntetni[20].
A helyszíni szemle végrehajtása[21]: Tájékozódni kell: hol, mikor, hogyan, miért történt a baleset, kik a résztvevői és milyen minőségben (járművezető, utas, gyalogos), mely járművekkel vettek részt az eseményben. Tisztázni kell, hogy a helyszínen történt-e valamilyen változás, változtatás; amennyiben történt, rögzíteni kell, mi változott, mit változtattak meg, azt ki tette és milyen okból. A közlekedési balesetek vonatkozásában alapvető feladat a ténymegállapítás (helyzetmegállapítás), az összképi rögzítés[22]. Tájékozódni kell a szemtanúk vonatkozásában is. Őket számba kell venni, és tartózkodási helyüket, valamint a baleset láthatóságát velük tisztázni kell. A balesettel kapcsolatos tájékozódás végett röviden meg kell őket hallgatni, s fel kell kérni arra, hogy a helyszínről ne távozzanak el, míg részletes kihallgatásuk meg nem történt. Fel kell kutatni és lehetőleg képileg is rögzíteni kell a helyszínen lévő nyomokat, anyagmaradványokat, tárgyi bizonyítási eszközöket[23], elváltozásokat, amelyeknek az ott történt eseménnyel kapcsolatban jelentőségük van vagy lehet, adott esetben elősegíthetik a bűncselekmény vagy az ismeretlen elkövető felderítését. A legtöbb közúti közlekedési balesetben különleges szakértelemre van szükség, ezért nélkülözhetetlen ez esetekben az igazságügyi gépjármű és közlekedési (balesetelemző) szakértő véleménye.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
