A rohamosan fejlődő digitalizáció nemcsak kommunikációs előnyökhöz és gyors ügyintézéshez, hanem számtalan jogi nehézséghez is vezet. A többi között felmerül az a kérdés, hogy mi történik egy internetes fiókkal és annak tartalmával a felhasználó halála után.
2018-ban a Német Szövetségi Bíróság kénytelen volt tisztázni a digitális örökség kérdését, miután egy 14 éves lányt (a perben: örökhagyó) ismeretlen okból halálra gázolt egy metrószerelvény[1]. Az elhunyt lány anyja az eset körülményeinek tisztázása érdekében próbált bejelentkezni a lánya facebook felhasználói oldalára. Az internetes profilt az oldal üzemeltetője emlékállapotba helyezte, ami megakadályozta a régi adatokkal történő belépést. Az anya keresetet indított a közösségi oldal szolgáltatója ellen.
A Német Szövetségi Bíróság a következőképpen döntött: "Egy közösségi internetes oldal a tulajdonosának halála esetén a Német Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: BGB) 1922. §-a alapján mint egész száll annak örökösére. A felhasználói oldalhoz, valamint az azon található kommunikációs tartalomhoz való hozzáférés nem mond ellent sem a posztmortális személyiségi jogoknak, sem pedig a távközlési titoknak, illetve az adatvédelmi jognak."
A Német Szövetségi Bíróság ezzel kimondta: a digitális hagyaték a hozzáférési jogosultságokkal együtt az örökhagyó egyéb vagyonával (pl. egy szokásos naplóval, hétköznapi levéllel, illetve verseskötettel) egy tekintet alá esik a facebook-profil, ami az örökhagyó halálával az örökösökre száll.
Az ítélet elemzése során az elsődlegesen vizsgálandó kérdés, hogy mely esetekben örökölhető a digitális vagyon.
- 23/24 -
A BGB 1922. § (1) bekezdése[2] szerint "[a]z ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre."
A hagyaték tárgyát képező vagyont vagy annak meghatározott hányadát a jogutód, mint egészet szerzi meg. Az egyetemes jogutódlás szabálya szerint az örökhagyó személyes létfenntartáshoz szükséges nem örökölhető jogai és kötelezettségei nem tartoznak ebbe a vagyoni körbe.
A digitális vagyon örökölhetőségi kérdésének tisztázása érdekében a továbbiakban vizsgálandó, hogy a digitális vagyon a hagyaték részét képezi-e.
A Német Szövetségi Bíróság ítélete adós maradt a digitális hagyaték fogalmának meghatározásával. A Német Ügyvédek Egyesületének definíciója szerint: "A digitális hagyaték a digitális vagyon egésze, ide tartoznak a szerzői jogok: weboldalak felett való jogok; domainek feletti jog; valamint az ún. "provider" internetes szolgáltató és az örökhagyó között létrejött, az internet használatára, illetve az internetes ajánlatokra vonatkozó számos szerződéses viszony."[3]
Minden személyes adat és adatgyűjtemény az interneten a digitális vagyon körébe tartozik, függetlenül attól, hogy azok helyi vagy külső adathordozón találhatók, illetve kóddal vannak ellátva vagy kód nélkül kerültek mentésre.[4] Azoknak az adatoknak az örökölhetősége, amelyek az örökhagyó adathordozóján találhatók, kevesebb problémát jelentenek azokkal szemben, amelyek egy másik személy adattároló médiumán lelhetők fel. Az utóbbi adatok körébe sorolhatók az e-mailek és a szociális hálók adatai.
Az e-mailek felhasználói fiókja egy digitális archívumot képez, ami az internetes szolgáltató szerverén kerül mentésre. Az e-mailek felhasználása tekintetében az örökösök jogo-
- 24/25 -
sultak az örökhagyó interneten keresztül támasztott igényeinek érvényesítésére.[5] A jogutód kérheti a szolgáltatótól az örökhagyó e-mailjeinek rendelkezésére bocsátását. Ez általában a felhasználói fióknak és az ahhoz tartozó jelszónak a szolgáltató általi kiadásával történik.[6]
Az eddigi joggyakorlat szerint csupán a vagyonjogi és nem a személyes tartalommal rendelkező oldalak voltak örökölhetők.[7] A Német Szövetségi Bíróság ítéletében az e-mail felhasználói fiók és afacebook-oldal kommunikációs tartalmának jogutódlása tekintetében nem tesz különbséget azok vagyoni és nem vagyoni jellege között.[8] Az örökösök igényt támaszthatnak a felhasználói oldalhoz való hozzáférésre és annak kommunikációs tartalmának megszerzésére.[9]
Ez jelentős mértékben megkönnyíti az internetes szolgáltatók helyzetét, hiszen az e-mailek és a Facebook-oldalak tartalmának szétválogatása nagyon sok időt venne igénybe. A Német Szövetségi Bíróság álláspontját a BGB 2047. § (2) bekezdése, illetve a 2373. § 2. mondatának rendelkezéseivel is alátámasztotta, amelyek szerint az örökhagyó személyes kapcsolataira vonatkozó iratok (pl. családi iratok és képek) a hagyaték részét képezik. A bíróság az ítéletében részletesen kiértékeli az idevonatkozó szakirodalmat.[10]
A Facebook-oldal emlékállapotba helyezésének szabályaiból nem következik, hogy az elhunyt hozzátartozói nem örökölhetik a felhasználói oldal tartalmát. Az emlékállapotba helyezés rendelkezései azért nem alkalmazhatók, mert azok nem válnak a használati szerződés részévé a BGB 305. § (2) bekezdése alapján.[11] Az örökhagyó és az alperes közötti szerződés alapjául szolgáló használati feltételek nem tartalmaznak az emlékálla-
- 25/26 -
potra vonatkozó szabályozást. Ezek csupán a szociális hálón való eligazodást segítik elő, anélkül hogy ezen túlmenően a szerződéskötésre utaló rendelkezést tartalmaznának. A meglévő tartalmat alá kell vetni az általános szerződési feltételek tartalmi kontrolljának. A BGB 305. § (2) bekezdés 1. és 2. pontja alapján az általános szerződési feltételek csak akkor válnak a szerződés részévé, ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta, illetve ha a kidolgozójuk a szerződéskötésnél, vagy ha a kifejezett ráutaló magatartás a szerződéskötés módja miatt csak aránytalan nehézségek útján lehetséges, a szerződéskötés helyén egyértelműen látható hirdetmény útján lehetőséget teremt arra, hogy a másik fél észszerű módon tudomást szerezzen azok tartalmáról.
Azok a záradékok, amelyek megakadályozzák az elmentett adatokhoz való hozzáférést, mert azok a használati jogviszonyt a halállal megszüntetik vagy azok örökölhetetlenségét állapítják meg, a BGB 307. § (2) bekezdés 1. és 2. pontja alapján érvénytelenek:[12] "Egy rendelkezés aránytalan sérelemet okoz, ha az a törvényi szabályozás alapelvével nem összeegyeztethető vagy a szerződés természetéből adódó lényegi jogokat és kötelezettségeket olyan mértékben korlátozza, hogy azzal a szerződés céljának elérését veszélyezteti."
Ilyen rendelkezés a Facebook által gyakorolt, az ún. "emlékállapotról" szóló rendelkezés. Eszerint a rendszer az elhunyt felhasználói oldalát a halálról való tudomásszerzést követően olyan állapotba helyezi, hogy ezzel megakadályozza az oldalhoz és annak mentett tartalmához való hozzáférést,[13] meghiúsítva ezzel a szerződés célját. Ez a BGB 307. § (2) bekezdés 1. és 2. pontja alapján aránytalan sérelemnek minősül.[14] Mindez ellentmond a BGB 1922. §-ában foglalt szabálynak.
Az örökölhetőség kizárása a Német Szövetségi Bíróság szerint csak akkor áll fenn, ha a BGB 399. §-ának és 38.§-ának rendelkezéseit figyelembe véve a személyhez kötött jog tartalma olyan mértékben kerül alkalmazásra a kötelezett személyére nézve, hogy az alanyváltozás a teljesítés lényegében is változást idézne elő.[15] Itt kell megjegyezni, hogy az internetes szolgáltató és a felhasználó között nem áll fenn különleges bizalmi viszony, mivel azok a szerződő fél identitásának közelebbi vizsgálata nélkül létesítenek kötelmi jogi felhasználói jogviszonyt.[16] A szolgáltatónak gyakran nincs ismerete arról, hogy ki áll az álnév alatt futó e-mail felhasználói fiók névviselője mögött.[17]
- 26/27 -
A digitális hagyaték korlátlan örökölhetőségének jóváhagyása megkerülhetetlen konfliktusban áll a személyiségi jog halál utáni alkalmazásának kérdésével.[18] A német Alaptörvény (a továbbiakban GG) 1. cikk (1) bekezdése Magyarország Alaptörvénye I. cikk (1) bekezdésével azonos tartalommal védi a minden embert megillető erkölcsi, személyes és szociális érvényesülés értékét: "Az emberi méltóság sérthetetlen, amelynek védelme az állami hatalom kötelezettsége."
Öröklési jogi szempontból semmi nem indokolja a digitális tartalmakkal való megkülönböztető bánásmódot, mivel az analóg és digitális tartalmak ugyanolyan mértékben érintik a felhasználó személyiségi jogát.[19] A halál utáni személyiségi jog nem jelenti akadályát a digitális hagyaték örökölhetőségének, csupán annak terjedelmét korlátozhatja.[20]
Az örökhagyó adatainak megszerzésével az örökösnek lehetősége nyílik az örökhagyó felhasználói fiókjának kommunikációs tartalmához, illetve a vele és általa megosztott képekhez és egyéb tartalmakhoz való hozzáféréshez. Az elhunyt adatainak az örökösök részére történő továbbítása nem esik az adatvédelem szabálya alá, hiszen az adatvédelmi jog élő személyek személyhez kötött adataira vonatkozik.[21]
Az adatfeldolgozás a német Adatvédelmi Alaprendelet (a továbbiakban: DS-GVO) VI. cikk (1) bekezdés b) pontja szerint akkor jogszerű, ha az érintett személy hozzájárulását adta az őt érintő személyes adatok egy vagy több cél érdekében történő feldolgozásához vagy az a GG XIV. cikk (1) bekezdés 1. mondata alapján a tulajdon és az öröklés védelme szempontjából nélkülözhetetlen.[22] A Német Szövetségi Bíróság az örökhagyó személyhez kötött adatainak az örökösök rendelkezésre bocsátása útján való feldolgozását a DS- GVO VI. cikk (1) bekezdés b) és f) pontja alapján jóváhagyhatónak ítélte meg.
- 27/28 -
Okfejtése szerint a Facebook-profil adatainak ismeretén keresztül nemcsak az örökhagyó vagyonjogi igényei érvényesülhetnek,[23] de további érdekek is igazolhatják az adatfeldolgozást, így például. "az elgázolt lány" öngyilkossági gondolatainak felderítése a Facebook-oldalára való belépés útján.[24]
Az örökös hozzáférésének nem képezi akadályát a távközlési titok a német Telekommunikációs törvény (TKG) 88. § (1) és (3) bekezdése, valamint a GG10. cikk (1) bekezdése alapján.[25] A telekommunikáció védelme az állam, illetve az internetes szolgáltatók és e-mail providerek feladata,[26] az örökös pedig a felhasználói oldal jogosultjának helyébe lépve szerződő félé és egy már meglévő mentett kommunikációs tartalomhoz való hozzáférés jogosultjává válik.[27]
A fentiekben ismertetett ítélet alapján a felperes anya és az örökhagyó apja az elhunyt gyermekük helyébe lépve felhasználói szerződő felekké váltak, továbbá rendelkeznek az örköhagyó vagyonjogi igényeivel is, valamint annak kötelezettségeiért is felelnek. Az ilyen irányú igényekre és kötelezettségekre vonatkozó információkat a felhasználói fiók adatai is tartalmazhatják. A felhasználói fiókhoz való hozzáférés és a tartalmának vizsgálata során az is kiderülhet, hogy az örökhagyónak keletkeztek-e harmadik személlyel szemben támasztható igényei.[28]
A Német Szövetségi Bíróság a sokévi bizonytalanság után végre jogbiztonságot teremtett a digitális vagyon öröklésének kérdésében. Ítélete mérföldkőnek tekinthető a digitális örökség kérdésének tisztázásában. Az ítélet nemcsak eredményében meggyőző, részletes indokolásának minden pontja iránymutatásul szolgál a digitális örökséggel kapcsolatos hasonló esetekre való alkalmazásához, választ adva az eddig tisztázatlan jogkérdésekre. ■
JEGYZETEK
[1] Német Szövetségi Bíróság 2018. július 12-én hozott ítélete - III. 2R183/17.
[2] Vö. Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 7:1. §.
[3] Peter Bräutigam: DAV Empfehlung (A Német Ügyvédek Egyesületének ajánlása) 34/2013., 93. o.
[4] Thomas Hoeren: "Der Tod und das Internet - Rechtliche Fragen zur Verwendung von E-Mail- und www-Accounts nach dem Tode des Inhabers" Neue Juristische Wochenschrift (NJW) 2005., 2116. o.
[5] Stephanie Herzog: "Der digitale Nachlass - ein bisher kaum gesehenes und häufig missverstandenes Problem"
Neue Juristische Wochenschrift (NJW) 2013., 3745. o.; Mario Martini: "Der Digitale Nachlass und die Herausforderung postmortalen Persönlichkeitsschutzes im Internet" Juristenzeitung (JZ) 2012., 1147. o.
[6] Wolfgang Burandt/Dieter Rojahn: in Digitális örökség melléklet, 1922. §, 8. bek., Erbrecht, 3. kiadás, C.H. Beck Kiadó, München 2019.; Karin Raude: "Der digitale Nachlass in der notariellen Praxis" Rheinische Notar-Zeitschrift (RNotZ) 2017., 19. o.; Thomas Hoeren: "Der Tod und das Internet - Rechtliche Fragen zur Verwendung von E-Mail- und WWW-Accounts nach dem Tode des Inhabers" Neue Juristische Wochenschrift (NJW) 2005., 2114. o.
[7] Maike Binkert/Michael Stolze/Joerg Heidrich: "Der Tod und das soziale Netzwerk - Digitaler Nachlass in Theorie und Praxis" Zeitschrift für Datenschutz (ZD) 2013., 155. o.
[8] Hannes Ludyga: "Digitales Update für das Erbrecht im BGB?" Zeitschrift für Erbrecht und Vermögensnachfolge (ZEV) 2018., 4. o.
[9] Német Szövetségi Bíróság 2018. július 12-én hozott ítélete - III. ZR 183/17., 17. bek.
[10] Német Szövetségi Bíróság 2018. július 12-én hozott ítélete - III. ZR 183/17., 4. bek.
[11] Ludyga (lj.6.), 3. o.
[12] Raude (lj. 4.), 2. o.; Stefan Gloser: "Die sich aus einem Vertrag mit einem sozialen Netzwerk ergebenden Rechte gehen im Wege der Gesamtrechtsnachfolge auf die Erben des Nutzers über" Deutsche Notar-Zeitschrift (NotZ) 2016., 548 o.
[13] Német Szövetségi Bíróság 2018. július 12-én hozott ítélete - III. ZR 183/17., 4. bek.
[14] Német Szövetségi Bíróság 2018. július 12-én hozott ítélete - III. ZR 183/17., 30. bek.
[15] Német Szövetségi Bíróság 2018. július 12-én hozott ítélete - III. ZR 183/17., 34. bek.
[16] Maike Brinkert / Michael Stolze / Joerg Heidrich: "Der Tod und das soziale Netzwerk - Digitaler Nachlass in Theorie und Praxis Zeitschrift für Datenschutz (ZD) 2013., 153.; Mario Martini, in Hermann Hill / Mario Martini / Edgar Wagner: Facebook, Google & Co., 1. kiadás, Nomos Kiadó, Baden-Baden 2013., 86. o.
[17] Herzog (lj. 3.), 3746.
[18] Christian Solmecke / Thomas Köbrich/Robin Schmitt: "Der digitale Nachlass - haben Erben einen Auskunftsanspruch? Überblick über den rechtssicheren Umgang mit den Daten von Verstorbenen" MultiMedia und Recht (MMR) 2015., 292. o.; Brinkert / Stolze / Heidrich (lj.14.), 155. o.
[19] Stephanie Herzog / Matthias Pruns: in Der digitale Nachlass in der Vorsorge- und Erbrechtspraxis, 2. §, 43. bek., 1. kiadás, NWB Kiadó, 2017.; Anton Steiner / Anna Holzer:" Praktische Empfehlungen zum digitalen Nachlass" Zeitschrift für Erbrecht und Vermögensnachfolge (ZEV) 2015, 263. o.
[20] Német Szövetségi Bíróság 2018. július 12-én hozott ítélete - III. ZR 183/17., 53. bek.
[21] Hermann Schild: in BeckOK, Datenschutzrecht, 25. kiad., 2018. 2. 1., DS-GVO 4. cikk, 9. bek.
[22] Német Szövetségi Bíróság 2018. július 12-én hozott ítélete - III. ZR 183/17., 78. bek.
[23] Német Szövetségi Bíróság 2018. július 12-én hozott ítélete - III. ZR 183/17., 79. bek.
[24] Német Szövetségi Bíróság 2018. július 12-én hozott ítélete - III. ZR 183/17., 81. bek.
[25] Német Szövetségi Bíróság 2018. július 12-én hozott ítélete - III. ZR 183/17., 58. bek.
[26] Ludyga (lj. 6.), 5. o.; Benedikt Klas/Christine Möhrke-Sobolewski: "Digitaler Nachlass - Erbenschutz trotz Datenschutz" Neue Juristische Wochenschrift (NJW) 2015, 3477.o.; Solmecke/Köbrich/Schmitt (lj. 16.), 292. o.
[27] Német Szövetségi Bíróság 2018. július 12-én hozott ítélete - III. ZR 183/17., 60. bek.
[28] Német Szövetségi Bíróság 2018. július 12-én hozott ítélete - III. ZR 183/17., 79. bek.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző ügyvéd, Németország.
Visszaugrás
