A döntés: BH 2018.345. (Mfv.I.10.530/2017/6.)
Vezető állású munkavállaló munkaszerződésének azon rendelkezése, miszerint a munkáltató a visszahívást nem köteles indokolni, azonnali hatályú felmondásként értékelendő visszahívásra nem vonatkozhat. Ellenkező értelmezés esetén a visszahívás munkaviszonyt megszüntető intézkedésként történő értékelésekor nem lenne különbség a felmondási idő nélküli - indokolás nélkül kiadható - felmondás és az azonnali hatályú felmondás között. Az ilyen szerződéses kikötés a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 64. § (1) bekezdésébe ütközik, mely rendelkezéstől az Mt. 85. § (1) bekezdés b) pontja alapján nem megengedett a munkaszerződésben sem az eltérés. Ezért e szerződéses kikötés az Mt. 27. § (1) bekezdése alapján semmis (Mt. 210. §, 64. §, 85. §, 27. §).
1. A bíróság által megállapított tényállás
2. A felperes kereseti kérelmének és az alperes ellenkérelmének jogalapja
3. Az első- és másodfokú ítélet
4. A Kúria döntése és annak jogi indokai
5. A releváns jogi kérdések
6. Az ítélettel összefüggő jogértelmezési kérdések elemzése
6.1. A vezető tisztségviselő kettős jogállása és a munkaviszony megszüntetése
6.2. A vezető állású munkavállaló munkaszerződésének eltérési lehetőségei
6.3. Következtetések
7. Összegzés
Az alperes egy megyei önkormányzat tulajdonában álló egyszemélyes gazdasági társaság. Az önkormányzat közgyűlése határozatával határozatlan időre a felperest választotta meg az alperes társaság ügyvezetőjének 2015. február 12. napjától. A felperes az ügyvezetői tevékenységet 2015. március 1-jétől munkaviszony keretében látta el. A felperes munkaszerződése alapján a munkaviszonyára az Mt. 208-211. §-a, vagyis a vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezések az irányadók.
A munkáltatói jogokat az önkormányzat közgyűlése és a közgyűlés elnöke gyakorolta az ügyvezető megválasztását, visszahívását és díjazásának megállapítását kivéve, melyek az önkormányzat kizárólagos hatáskörébe tartoztak. A munkaszerződés alapján a felperes munkaviszonyának megszüntetésére az Mt., a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), valamint a munkaszerződésben rögzített rendelkezések az irányadók.
A közgyűlés 2016. április 28-án zárt ülésen meghozta azt a határozatot, amelyben a felperes munkaviszonyát visszahívással 2016. április 30-ával indokolás nélkül megszüntette. E tényről a közgyűlés elnöke 2016. április 28-án kelt levelében a felperest tájékoztatta, és a határozatot is megküldte. A felperes a közgyűlés határozatát közigazgatási eljárás keretében nem vitatta.
A visszahívási jog gyakorlására vonatkozóan a felperes munkaszerződése két releváns szabályt tartalmazott:
a) A munkáltató a munkavállalót az ügyvezetői tisztségből bármikor azonnali hatállyal visszahívhatja, mely egyben a munkaviszony megszüntetését is eredményezi. A visszahívást a munkáltató nem köteles indokolni.
b) Az azonnali hatályú felmondás joga a munkavállalóval mint vezetővel szemben az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított három éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig gyakorolható.
A munkaszerződés szerint tehát a vezető állású munkavállaló Ptk. szerinti vezető tisztségviselői jogviszonyát és az Mt. szerinti munkaviszonyát is bármikor, azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntetheti a munkáltató jogszerű visszahívása.
A felperes a munkaviszonya megszüntetését egyrészt azért találta jogsértőnek, mert álláspontja szerint a megyei köz-
- 55/56 -
gyűlés zárt ülést kizárólag az ő kérelmére tarthatott volna, a jogsértő módon összehívott zárt ülés pedig ahhoz vezetett, hogy sérült az egyenlő bánásmód és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye, mivel a felperes nem tudta előadni az észrevételeit, és nem tudta kifejteni az aggályait a belső ellenőrzés megállapításaival, valamint az őt ért fenyegetésekkel kapcsolatban. Másrészt a felperes arra hivatkozott, hogy a közgyűlés elnöke az ülésen azzal indokolta a visszahívást, hogy azok a projektek, melyek miatt alkalmazták, már befejeződtek, kifutottak, ez az állítás azonban valótlan, és a közgyűlés tagjait félrevezető volt, mert a visszahívás valós oka a belső ellenőrzés megállapítása, miszerint a felperes nem végezte jól a munkáját.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontja szerint a közgyűlést jogszerűen hívták össze és az új ügyvezető kérelmére tartottak zárt ülést. Az alperes hivatkozott a felperes munkaszerződésére, amely szerint indokolás nélkül szüntethette meg a felperes munkaviszonyát, ezért a belső ellenőrzés és annak megállapításai nem képezhették a per tárgyát. E szempontok miatt az alperes szerint az egyenlő bánásmód követelménye nem sérült, a közgyűlésnek joga van eldöntenie azt, hogy ki vehet részt az ülésén.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a visszahívásról szóló döntést a munkáltatói jogkör gyakorlója hozta és sem a munkaszerződés, sem jogszabály nem ír elő olyan kötelezettséget, hogy a munkáltatónak a munkaviszony megszüntetéséről hozott döntése előtt a munkavállaló véleményét ki kellene kérnie. A bíróság hatáskör hiányában nem vizsgálta azt, hogy a közgyűlés ülésének összehívására és megtartására jogszerűen került-e sor, mert az közigazgatási eljárásban és nem munkaügyi perben vitatható.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletében kiemelte, hogy a közgyűlés tagjai a napirendi pontok ismeretében tisztában voltak azzal, hogy az ügyvezető visszahívásáról, új ügyvezető megválasztásáról döntenek, lehetőségük volt a felperes meghívására, meghallgatására, vagy az ülés elnapolására vonatkozó indítvány előterjesztésére. Ez azonban nem törvényi kötelezettség, ennek elmaradásával nem korlátozták a felperes véleménynyilvánítási jogát, és az egyenlő bánásmód követelménye sem sérült.
Az elsőfokú bíróság szerint azonban kizárólag az vizsgálható, hogy a megszüntetésről hozott határozat tartalmaz-e indokolást, a közgyűlés elnökének és tagjainak a döntés előtt elhangzott kijelentései nem értékelhetők. A felperes azon hivatkozása, hogy őt a belső ellenőrzés megállapításai miatt küldték el, nem került bizonyításra.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
