A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskolájában 2023. október 2. napján zajlott le Bokor-Szőcs Izabella (Kolozsvár) PhD-értekezésének nyilvános vitája. A dolgozat műhelyvitájára 2022-ben került sor, és ennek nyomán a jelölt jelentősen átdolgozta az értekezés szövegét.
"A munkavállalók védelme a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a 2001/23/EK irányelv és a romániai szabályozás tükrében" című értekezést a bírálóbizottság summa cum laude minősítéssel fogadta el. Az online formában megvalósult vitát több mint húsz érdeklődő követte, ideértve a Magyarországon, illetve Romániában a munkajogtudomány területén aktívan tevékenykedő oktatók, kutatók körét. A dolgozat opponensei Vallasek Magdolna (Sapientia Tudományegyetem) és Petrovics Zoltán (ELTE, NKE) voltak.
Az értekezés célja a tárgykörre vonatkozó romániai szabályozás, valamint a 2001/23/EK irányelv[1] romániai átültetésével kapcsolatos jogalkotási és jogalkalmazási problémák feltárásával egyidejűleg arra irányult, hogy az Európai Unió Bírósága előtt felmerült ügyek tartalmára, jelentőségére hálózatvizualizációs módszer segítségével hívja fel a figyelmet.
A dolgozat bevezetése a szerző kutatási célkitűzéseit foglalja össze, s e körben az irányelv (tárgyi) hatálya alá tartozó ügyletek számának alakulásáról is beszámol, egyúttal megfogalmazza a kutatás hipotéziseit is.
Az első rész a tárgykör európai munkajogi vonatkozásait tárgyalja. Elsőként feldolgozza az irányelv keletkezésének (és 1998. évi módosításának, valamint 2001. évi konszolidációjának) előzményeit, körülményeit. A dolgozat egyik legrészletesebben kidolgozott fejezete az irányelv hatályával, s különösen tárgyi hatályával foglalkozó. Ez utóbbi részletesen tárgyalja a tárgyi hatály meghatározására vonatkozó rendelkezés (az identitását őrző gazdasági egység jogügyleten alapuló átadása-átvétele) egyes fogalmi elemeivel kapcsolatos kérdéseket, figyelemmel az Európai Unió Bíróságának napjainkra kialakult gyakorlatára is, amelyet lényegében teljeskörűen feldolgoz. Ennek a feldolgozásnak fokozott jelentősége van (lehet) a tárgybani nemzeti jogszabályok (akár a Munka törvénykönyve) alkalmazása és értelmezése körében is. Rendkívül részletesen tárgyalja a szerző az irányelvben meghatározott individuális és kollektív munkajogi joghatásokat (jogkövetkezményeket), valamint a fizetésképtelenségi eljárásokban való alkalmazás sajátos és jelentős bírói gyakorlattal rendelkező problémakörét. A dolgozat első rész hatodik fejezetében a szerző különös - legalábbis a hazai jogtudományi dolgozatokban szokatlan, és módszertanilag minden bizonnyal alapvetően újszerű - ún. hálózatvizualizációs módszert alkalmaz (a módszertan bemutatásával). A módszer az Európai Bíróság egyes döntéseinek súlyát, jelentőségét, presztízsét igyekszik demonstrálni, és rendkívül szemléletes eredményeket képes bemutatni. A szöveg második része a román munkajog megoldását mutatja be a gazdasági egységek átruházásának munkajogi szabályozása vonatkozásában, széleskörűen bemutatva a tételes jogot, a jogalkalmazást és a szakirodalmi álláspontokat is. Ez a szövegrész a magyar munkajogászok számára is figyelemre méltó, mert a román munkajogot bemutató hasonló mélységű magyar nyelvű elemzéssel ez ideig nem találkozhattunk, de ez a román munkajogtudományban sem ismert. A dolgozat rámutat a problémakör sajátos privatizációs összefüggéseire is.
A dolgozat egyes fejezeteit (alfejezeteit) tárgyszerű összegzés zárja. Az értekezés végén - a felhasznált szakirodalom mellett - feltünteti a szerző az Európai Unió Bíróságának feldolgozott ítéleteit (hatvanhárom ítéletet), valamint a romániai joggyakorlatban megjelent eseteket (huszonhárom jogesetet) is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
