Az Európai Unió keretében elfogadott, nemzetközi magánjogi vonatkozású rendeletek joghatósági szabályainak alapvető célkitűzése, hogy kizárják a forum shopping lehetőségét, illetve a különböző tagállamok bíróságai előtti párhuzamos jogvitákat. A közösségi formatervezési mintaoltalomról szóló rendelet is ebben a szellemben született. A közelmúltban lezárult, az Apple és a Samsung számítástechnikai óráscégek közötti mintaoltalmi viták azonban rávilágítottak arra, hogy a forum shopping lehetősége nem minden esetben zárható ki, illetve, hogy a joghatósági szabályoknak az egyes tagállami bíróságok általi eltérő értelmezése a párhuzamos eljárásokat sem feltétlenül küszöböli ki. Különös nyomatékot kap ez a kérdés akkor, amikor az érintett bíróságok ugyanazon jogszabály alkalmazásával, ugyanabban a jogkérdésben más-más eredményre jutnak.
2012 júliusában a Düsseldorfi tartományi felsőbíróság (Oberlandesgericht Düsseldorf) az Apple Inc. fellebbezése alapján ideiglenes intézkedéssel az Európai Unió teljes területére kiterjedő forgalmazási tilalmat rendelt el a Samsung Galaxy 7.7. táblagépekre, megváltoztatva ezzel az első fokon eljáró Düsseldorfi Tartományi Bíróság (Landgericht Düsseldorf) döntését, amely nem állapította meg a formatervezési mintaoltalmi rendelet értelmében nemzetközi joghatóságát és a forgalmazási tilalmat csak Németország területére korlátozta. A német tartományi felsőbíróság ítélete nem csak azért váltott ki nagy visszhangot és sajtófigyelmet, mert az ítélet a két számítástechnikai óriáscég közötti számos, különböző országban és kontinensen zajló jogvita egyikében hozott jelentős gazdasági hatásokkal járó döntést és mert rendkívül népszerű, sokak által használt termékeket érintett, hanem azért is, mert a német bírák döntése szöges ellentétben állt a csupán két héttel korábban az angol szabadalmi bíróság (High Court of Justice, Chancery Division Patents Court) által meghozott elsőfokú ítélettel, amely ugyanazon táblagépek vonatkozásában állapította meg, hogy a Samsung Galaxy 7.7. nem sértette meg az Apple Ipad-re bejegyzett közösségi mintaoltalmát.
Hogyan lehetséges, hogy ugyanazon közösségi mintaoltalom kapcsán több közösségi mintaoltalmi bíróság is eljárhatott egy időben, miközben a közösségi formatervezési mintáról szóló 6/2002/EK rendelet[1] (a továbbiakban: mintaoltalmi rendelet) részletes szabályokat tartalmaz a nemzetközi joghatóságra vonatkozóan azzal a céllal, hogy a párhuzamos eljárások, a forum shopping elkerülhető legyen? És hogyan lehetséges az, hogy a két bíróság ugyanannak a mintaoltalomnak és két terméknek a kapcsán ugyanazt az uniós jogi mércét alkalmazva tartalmilag eltérő döntésre jutott?
Az alábbi tanulmány a fenti kérdésekre igyekszik választ találni és alapvetően három témakört vizsgál. Egyrészről bemutatja a mintaoltalmi rendelet nemzetközi joghatóságra vonatkozó előírásait és ezeknek az angol, illetve a német bíróságok általi értelmezését. Másrészről vizsgálja azt, hogy milyen érvek mentén értelmezték eltérően az angol és a német bíróságok a mintaoltalmi rendelet "tájékozott használó" kulcsfogalmát. Harmadrészt pedig kitér arra, hogy miért nem került sor előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére a joghatósági összeütközés tisztázása céljából a német tartományi felsőbíróság részéről
A fenti kérdések elemzése előtt előre kell bocsátani,
- 12/13 -
hogy az ellentétes bírósági döntéseknek a gyakorlatban nem lett feloldhatatlan következménye, mivel az Apple a Németországban benyújtott bitorlási keresetét végül visszavonta. Azt követően pedig, hogy Angliában a másodfokon eljáró Court of Appeal hatályában fenntartotta az elsőfokú szabadalmi bíróság döntését, más közösségi mintaoltalmi bíróságok, amelyek előtt ugyanazon mintaoltalom vonatkozásában eljárás folyt - így a Hágai kerületi bíróság - az előtte fekvő ügyet már az angol ítélet tartalmát elfogadva döntötte el. Vagyis nehézkesen és vargabetűk árán, de végezetül tartalmát tekintve egyetlen döntés érvényesült az EU egész területén.
A gyakorlati következmények hiánya ellenére az ügyek tanulmányozása számos érdekes aspektusra világít rá. Részben arra, hogy azokban az esetekben, amikor egy harmadik országbeli anyavállalat több tagállamban rendelkezik leányvállalattal, a mintaoltalmi rendelet joghatósági rendelkezései nem tudják kizárni a fórum shoppingot, hiszen bitorlási vagy nemleges megállapítási eljárás gyakorlatilag bármelyik olyan tagállamban megindítható, ahol ilyen leányvállalat található és az "elsőként" megkeresett bíróság döntése az EU egész területén joghatással fog bírni. Az eljárást kezdeményező tehát ésszerűen abban a tagállamban fogja benyújtani keresetét, amelyiknek a bírósági joggyakorlata számára kedvezőbb döntést sejtet. Az is látható lesz, hogy olyan esetekben, amikor egy, az Európai Bíróságnál kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárás egyértelműen rendezne egy bizonytalan kérdést, mint jelen esetben a joghatósági összeütközés kérdését, gyakran azért nem kerül sor az ilyen kérdések tisztázására, mert az alapeljárás "sürgőssége" nem teszi lehetővé az eljárás több mint egy évre történő felfüggesztését. Végül pedig a tanulmány igyekszik körbejárni azt, hogy mi az az elhatárolási tényező, ami alapján az eljáró bíróságok szerint másképpen észlel és értékel egy azonos terméket egy angol és egy német fogyasztó.
Mindenek előtt azonban a jogi probléma pontos megértéséhez szükséges ismertetni a mintaoltalmi rendelet joghatósági szabályait, illetve áttekinteni, hogy az egyes ügyek hol és mikor indultak és milyen kapcsolatban álltak egymással.
Az Apple 2004. május 24-én közösségi mintaoltalmat lajstromoztatott be táblagépeire.[2] Az oltalom 6 pontból állt.[3] Az első Ipad hat évvel a mintaoltalom lajstromoztatása után, 2010 májusában került piacra, míg a Samsung ugyanezen év szeptemberében jelent meg első táblagépével. A Samsung által gyártott táblagépek megjelenését, majd elterjedését követően az Apple világszerte több bitorlási eljárást indított annak megállapítását kérve, hogy a Samsung megsértette lajstromozott közösségi mintaoltalmát. Ezekben az országokban az Apple egyúttal - az ott irányadó szabályok szerint - ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, kérve a bitorlási perben való ítélethozatalig az érintett táblagépek forgalmazásának felfüggesztését. Ezzel párhuzamosan a Samsung más országokban nemleges megállapítási keresetet terjesztett elő annak megállapítása végett, hogy táblagépei nem sértették meg az Apple mintaoltalmát.
Tekintettel arra, hogy a közösségi mintaoltalom egy uniós rendeleten alapul, mind a mintaoltalom megsértésének zsinórmértékét, elsősorban pedig a megsértés megállapítására jogosult bíróságok kijelölését ez az uniós rendelet határozza meg. Az alábbiakban tehát elsőként a mintaoltalmi rendelet célját, logikáját, joghatósági szabályait fogjuk vizsgálni és az érintett eljárásokat ezek fényében mutatjuk be.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
