Néhány hónap megint eltelt a legutóbbi összeállítás óta, a szemlézésre kerülő anyag azonban nem túlságosan gazdag. A cikkek változatlanul inkább csak egy-egy vonatkozásban érintenek bennünket, és az egyoldalúságok, tévedések továbbra is jellemzőek. Természetesen vannak üdítő kivételek is.
A MAGYAR HÍRLAP április 30-i számában megjelent "Adásvételi szerződések ingatlanokra" című cikk a Jogász a családban című sorozatban napvilágot látott "Kössünk ingatlan-adásvételi szerződést!" című kiadványt mutatja be, s ennek során arányosan és tárgyilagosan taglalja az ingatlanközvetítők, ügyvédek, közjegyzők szerepét. Utóbbival kapcsolatban kitér arra, hogy a közjegyző mindig pártatlan, az általa készített szerződés közokirat, mely közvetlenül végrehajtható.
A TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG április 16-i számában megjelent "Mikor és mennyi illetéket fizetünk?" című interjú a megyei illetékhivatal vezetőjének segítségével tekinti át a hazánkban 134 éves múltra visszatekintő illeték aktuális kérdéseit. Ismerve az illetékek emelésére irányuló kormányzati szándékot, könnyen lehet, hogy a hivatalvezető által elmondottak már sokat vesztenek érvényességükből, mire összeállításom megjelenik.
Külföldi (főleg olasz) vadászok gyakran keltenek megbotránkozást azzal, hogy védett fajokhoz tartozó madarakat lőnek ki Magyarországon. A MAGYAR NEMZET május 31-i száma hírt ad arról, hogy a rendőrség által ilyen cselekmény elkövetésével gyanúsított olasz vadászok a saját hazájukban tettek "közjegyző előtt hitelesített vallomást", amelyben elismerik, hogy ők lőtték ki a tavaly novemberben lefoglalt tizenkétezer védett madarat, ám azok védett fajokhoz tartozásáról nem volt tudomásuk.
Időnként hazánkban is előfordul, hogy valaki, vagy valakik ellenállhatatlan vágyat éreznek arra, hogy a Guinness rekordok közé kerülhessenek valamilyen ötletes (vagy kevésbé ötletes) és nagy kitartást, ügyességet igénylő produkcióval. Ez történt a Csongrád megyei Deszken, ahol a VII. Szerb Folklór Európa-fesztiválon 492 táncos ropta összefogózva öt percen át a kólót. Magától értetődő, hogy ez az összeállítás nem foglalkozna ezzel a dologgal, ha ebben nem működött volna közre közjegyző is. Kollégánk nem táncolt (legalábbis erről nem számol be sem a DÉLVILÁG, sem a MAGYAR HÍRLAP), hanem a rekordgyanús esemény megtörténtét tanúsította.
A kissé extrém stílusáról ismertté vált televíziós személyiség, Anettka médiaiskolát nyit. Minderről a VASÁRNAP REGGEL május 24-i száma ad hírt, arra is kitérve, hogy az iskola hivatalos diplomát nem adhat, de év végén a tanári kar közjegyzői okiratban fogja tanúsítani, hogy a részvevő elsajátította azokat az alapfokú ismereteket, amelyek ma a médiában szükségesek. Ez is mutatja, hogy szinte beláthatatlanul széles a közjegyzői okiratok alkalmazásának spektruma, csak győzzük ellátni a különlegesnél különlegesebb kéréseket...
Az újságok időről időre szívesen foglalkoznak az egyéni vállalkozók bevallott jövedelmével, s ilyenkor mindig szóba kerülnek a közjegyzők, akik általában előkelő helyet foglalnak el az efféle toplistákon. Legutóbb a MAGYAR NEMZET július 1-jei száma "Csúcsjövedelmek az adóbevallásokban" címmel közölt összeállítást erről a kérdésről. Mint tudjuk, a tények makacs dolgok, nem is akarunk hát vitatkozni a napvilágot látott adatokkal, de az is igaz, hogy nap mint nap tapasztaljuk, hogy más foglalkozási ágak gyakorlói olykor mintha nem is akarnának felkerülni az efféle listák előkelő helyeire, hiszen jelét sem mutatják, annak, hogy bevételüket, mondjuk készpénzfizetési számlával kívánnák dokumentálni...
A VILÁGGAZDASÁG augusztus 12-i száma "Viták a végrendeletekről" címen rövid, de annál érdekesebb cikket közöl az új Ptk. koncepciótervezet vitája során napirendre került öröklési jogi kérdésekről. A viták eredményeképpen elvetették azokat a jelentős változtatási javaslatokat, amelyek elsősorban a közjegyzői gyakorlat alapján vetődtek fel. A közjegyzői kar képviselői a holográf végrendelet és a közvégrendelet kizárólagossága mellett érveltek. Külföldi tapasztalatokra is hivatkozva úgy vélték, hogy mellőzni kellene az allográf magánvégrendeletet és a szóbeli végrendeletet. Valamennyien tudjuk, hogy e két végrendelet-típus valóban sok jogvita forrása a gyakorlatban. A lényeg azonban az, hogy a közjegyzők által szorgalmazott változtatások nem kerültek bele a koncepció tervezetébe, az öröklési jog hagyományőrző jellege erősebb volt.
A MAGYAR HÍRLAP augusztus 2-i száma Molnár Balázs MOKK elnökhelyettes tájékoztatása alapján hírt adott arról, hogy az ügyfelek jobb kiszolgálása érdekében a kamara javaslatára az igazságügy-miniszter szeptembertől 15 új közjegyzői álláshely létesített.
A NÉPSZAVA július 8-i száma "Nehezebb lakáshitelhez jutni" című összeállítása a tömeges lakáskölcsön-igénylések körüli nehézségeket taglalja. Különös, hogy a megszólaltatott banki vezető a választási kampány részének tartja a használt lakások vásárlásához kapcsolódó kedvezmények ez év márciusi bevezetését, amelynek állítólagos előkészítetlenségét kritikával illeti. A hivatkozott bankszakember állítása szerint a bank 48 órán belül meghozza a döntést arról, hogy folyósítható-e a hitel vagy sem, csak az értékbecslők és a közjegyzők dolgoznak lassan. Természetesen a közjegyzők is rendelkeznek bizonyos tapasztalatokkal a banki ügyintézés sajátosságait illetően, csak ezeket bölcsen nem kívánják közhírré tenni... A lap augusztus 3-i száma "Továbbra is a tehetőseké a lakáshitel" címen tesz közzé újabb összeállítást, amely viszonylag tárgyszerű, bár a kölcsönszerződések közjegyzői okiratba foglalása, illetve a tartozáselismerő nyilatkozatok helyett "közjegyzői hitelesítésekről" is olvashatunk benne.
Az egyik korábbi sajtótükörben beszámoltam arról, hogy több újság is foglalkozott a tamási szocpol-ügyként ismertté vált perben hozott ítélettel. Dávid Ibolya volt igazságügy-miniszter és férje, aki kollégánk, több eljárást is kezdeményeztek az RTL Klubnak ezzel kapcsolatos műsorai miatt. Ezek egyike, a sajtó-helyreigazítási per jogerősen befejeződött: a bíróság azzal utasította el a keresetet, hogy az eljárás keretei között nincs lehetőség a kiegyensúlyozottság vizsgálatára, a bíróság csupán a tényállításokkal foglalkozhat. A hírről a NÉPSZABADSÁG július 12-i száma ad tájékoztatást.
A VILÁGGAZDASÁG augusztus 21-i száma a permegelőző közvetítői tevékenységről szóló törvénytervezet lényeges elemeiről számol be. A mediációként ismertté vált eljárás folytatására - a megkívánt feltételek birtokában - a közjegyzők is jogosultak lesznek.
Ugyancsak a VILÁGGAZDASÁG (a július 16-i számában) foglalkozik a közjegyzői végrendeletekkel, és egyéb öröklési jogi kérdésekkel. A lap munkatársa Tóth Ádám kollégánkat kérdezte, aki közjegyzői és egyetemi adjunktusi minőségében igen alapos, a kérdés gazdasági és társadalmi hátterét is bemutató tájékoztatást adott az olvasóknak.
Szeptemberben nem kis vihart kavart egy, a fővárosi közbeszerzések várható nyerteseit tartalmazó okirat. Az ügy előzménye az volt, hogy egy állampolgár április 3-án zárt borítékban közjegyzőnél letétbe helyezett egy okiratot. Az átadáskor annyit közölt a közjegyzővel, hogy az közbeszerzéssel kapcsolatos nyilatkozatot tartalmaz. Biztos forrásból tudom, hogy a boríték most is sértetlen, és a kollégának fogalma sem volt arról, hogy, mit tartalmaz... Az ügyben egymással vitatkozó felek ténynek tekintik, hogy az az okirat, amelyben valaki mintegy előre megjósolta, hogy mely cégek fogják elnyerni a főváros út-, híd- és felüljáró-felújítási pályázatait, azonos azzal, amelyik - mint az előbb már utaltam rá - zárt borítékban ma is a közjegyzőnél van. A vihar időközben elült. Úgy látszik Magyarországon nemcsak a csodák, hanem a viharok is csak három napig tartanak... ■
Visszaugrás
