A címben feltett viszonylag egyszerű kérdésre első ránézésre egyszerű a válasz. Ha azonban mélyebben megvizsgáljuk a témát és a tagállamok gyakorlatát, a kép meglehetősen összetett. Egy magyar jogász a kérdésre "igen"-nel válaszol, egy angol jogász "nem"-mel, míg egy francia, skandináv vagy balti jogász válasza: "Attól függ." A jelen írás azt kívánja bemutatni, hogy az Európai Unió nemzetközi kollíziós magánjogi rendeletei a tagállamok gyakorlatában a külföldi jog alkalmazása során mennyiben kötelező jellegűek; a címben feltett kérdésre milyen válaszok adhatók és azok milyen érvekkel támaszthatóak alá. Az írás rá kíván mutatni arra, hogy az uniós nemzetközi kollíziós magánjogi rendeletek tagállami alkalmazását nagyban meghatározza a tagállamok nemzeti polgári eljárásjogi szabályozása, ezáltal az uniós nemzetközi kollíziós magánjog és a nemzeti polgári eljárásjogok közötti kollíziónak lehetünk szemtanúi. Az írás az Unió nemzetközi magánjogi rendeletei közül kifejezetten a kollíziós szabályokat tartalmazó rendeletek, illetve a vegyes rendeletek kollíziós szabályainak tagállami alkalmazásával foglalkozik, az uniós joghatósági, elismerési és végrehajtási rendeletek, normák kötelező jellegét tételezve. A tanulmány az uniós nemzetközi kollíziós magánjogi kapcsoló szabályok kötelező jellege és egy, a külföldi jog alkalmazásának témakörét szabályozó uniós rendelet szükségessége mellett érvel.
A tartalmukat tekintve az Európai Unió nemzetközi magánjogi rendeletei három csoportba sorolhatóak.
1. Tiszta kollíziós jogi rendeletek:
- Róma I. [Európai Parlament és Tanács 593/2008/EK rendelete (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról]
- Róma II. [Európai Parlament és Tanács 864/2007/EK rendelete (2007. július 21.) a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról]
- Róma III. [Tanács 1259/2010/EU rendelete (2010. december 20.) a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról]
2. Vegyes rendeletek (joghatósági, kollíziós, elismerési és végrehajtási szabályokat egyaránt tartalmaznak)
- 1346/2000/EK rendelete [Tanács 1346/2000/EK rendelete (2000. május 29.) a fizetésképtelenségi eljárásról]
- Tartási rendelet [Tanács 4/2009/EK rendelete (2008. december 18.) tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről]
- Öröklési rendelet [Európai Parlament és Tanács 650/2012/EU rendelete (2012. július 14.) az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról és öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről, 2015. augusztus 17-től alkalmazandó]
- Tervezet állapotában van a házassági vagyonjogi rendelet és a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi következményeire vonatkozó rendelet[1]
3. Joghatósági, elismerési és végrehajtási rendeletek:
- Brüsszel I. [Tanács 44/2001/EK Rendelete (2000. december 22.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról]
- Brüsszel IIbis [Tanács 2201/2003/EK Rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK Rendelet hatályon kívül helyezéséről]
- Brüsszel Ibis [Európai Parlament és Tanács 1215/2012/EU Rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, 2015. január 10-től alkalmazandó]
Az Unió nemzetközi magánjogi rendeletei megalkotásának alapító szerződési jogalapját Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.)[2] 67. cikk (4)[3] és 81. cikk (2) bek c) pontja[4] képezi, melyek a Szerződés
- 17/18 -
rendszerében A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség Címben helyezkednek el. A 67. cikk (4) a határozatok kölcsönös elismerésének elvét és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés jogát rögzíti. A 81. cikk (2) c) pontja a tagállami kollíziós, illetve joghatósági szabályok összeegyeztetésének feladatát tűzi ki.
Az Európai Unió Alapjogi Chartájának[5] 47. cikke[6] deklarálja a tisztességes eljáráshoz való jogot, melynek része a hatékony bírói jogvédelemhez való jog, a kontradiktórius eljárás elve.
A Róma I. és a Róma II. rendeletek (6) preambulumbekezdése fogalmazza meg az uniós nemzetközi kollíziós magánjogi rendeletek megalkotásának konkrét céljait:
- a jogviták kimenetelének előreláthatósága, mely a jogos várakozás alapjogának kifejeződése,
- az alkalmazandó joggal kapcsolatos biztonság, mely a jogbiztonság elvének kifejeződése,
- a tagállami kollíziós szabályok ugyanazt a nemzeti jogot határozzák meg, függetlenül attól, hogy mely tagállam bírósága jár el.
Vajon a címben felvetett kérdésre adott melyik válasz biztosítja leginkább az előzőekben említett alapjogok érvényesülését?
A tagállamok gyakorlata igen nagy szórást mutat arra nézve, hogy a saját belső kollíziós szabályaik kötelező jellegűek-e, azaz lényeges nemzetközi elemet tartalmazó nemzetközi magánjogi jogviszony esetében az adott tagállam bírósága hivatalból köteles-e figyelembe venni a lényeges nemzetközi elemet a jogviszonyba, vagy csupán kérelemre. A tagállami bíróság nemzetközi magánjogi jogvitában hivatalból köteles-e alkalmazni a saját államának kollíziós szabályait és azok révén az alkalmazandó anyagi jogot meghatározni, vagy csak a felek kérelmére. Ha a tagállami bíróság számára a kollíziós lex fori külföldi anyagi jogot jelöl ki, azt a tagállami bíróság hivatalból köteles alkalmazni, vagy kérelemre.
A tagállamokban érvényesülő megoldások három csoportba sorolhatóak:[7]
- officialitás,
- fakultatív/opcionális rendszer,
- vegyes/duális/hibrid rendszer.
Az egyes tagállamok elhelyezése a különböző csoportokba nem egyértelmű.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
