Nochta Tibor[1]: A velünk élő polgári jog* (JURA, 2015/2., 292-294. o.)

Tisztelt Ünneplő Elsőévesek, kedves Hallgatóim, Kollégáim, és Vendégek!

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a 2015-16. tanév kari tanévnyitó ünnepségén arról a varázslatos jogágról szólhatók, amelyet több mint 30 esztendeje tanítok és róla legalább ennyi éve elmélkedem, és néha álmélkodom is. Amikor 37 évvel ezelőtt beléptem az Alma Mater kapuján számomra talán a legnagyobb kérdés az volt, hogy a jog menynyiben szól az életről, vajon azt az álmomat, hogy emberek problémái megoldásában segíthetek majd jogászként teljesül-e? Őszintén vallom meg Önök előtt, hogy türelmetlenül vártam az oly fontos elméleti, történeti alapozó tárgyak után azt a jogágat, amely leginkább igazolni képes, hogy a jog velünk él, rólunk az életünkről szól.

Egykori tanáraimnak is köszönhetően a római magánjog, majd a polgári jog lett számomra leginkább az a stúdium, amely kinyitotta annak a jogászi szemléletnek az ajtaját, amely az emberből kiinduló és oda mindig visszatérő irányú. Természetesen nem vagyok egyedül ezzel a jogászi felfogással, van olyan jogtudós aki "Minden jogok szívkamrájának" nevezte a polgári jogot, sőt olyan sommás definíció is született már, hogy "A polgári jog maga az élet". Benedek Ferenc egykori római jogász professzorom a római magánjogról vélekedett úgy, hogy az kiolthatatlan mécsesként megtermékenyítően hat ma is a jogászi gondolkodásra!

Természetesen bármennyire szemléletesek az említett megfogalmazások azért azt látnunk kell, hogy az emberi élet természetesen számos tekintetben túlmutat a jog így a polgári jog horizontján is. De e jogágnak van egy a más jogágaktól megkülönböztethető sajátossága és ez abban áll, hogy a legtöbb életviszony rendezésére képes. Szabályozási körébe ugyanis a vagyoni és a személyi viszonyok teljessége tartozik és ez önmagában a jogrendszer egészére is kiható jellegzetesség. Amikor az előadás címében foglalt kijelentést kívánjuk verifikálni, akkor erre ez önmagában is bizonyíték.

Engedjék meg, hogy e rövid ünnepi előadásban igazoljam, hogy miért látom úgy, hogy a polgári jog velünk él és ezzel arra is bíztassam Önöket, hogy a magánjog normái mögött jogászként mindig keressék az embert! Hiszen sokszor minden szó és szabály csak árnyéka az érzésnek a valóságos létünknek.

Életünk sokkal inkább filmhez hasonlít, mint egy fényképhez. Szerencsésebb ezért, ha inkább egy rövidfilmet készítünk a magánjog életünk fontos jelenségeit megragadó vonatkozásairól.

1) Már születésünk Isteni csodájára reagálnak polgári jogi szabályok. Elsőként felvetődik a kérdés, mikor kezdődik jogi értelemben az élet, mely pillanattól válunk vagyonjogi és személyiségi jogi értelemben is jogalannyá? Van-e a magzatnak olyan életjoga, amelyről nem dönthet senki! Hogyan lehet feloldani az anya önrendelkezési jogának és a méhmagzat életjogának konfliktusát? Más vonatkozásban a méhmagzatot megilleti-e az emberi méltósághoz, élethez való feltétlen és érinthetetlen jog a fogantatás pillanatától, avagy pusztán vagyonjogi jogképessége van az élve születés feltételével mely öröklési jogát alapozza meg. Ezek máig nem vita nélküli jogi és erkölcsi, sőt vallási kérdések.

2) Később a gyermekkor és kiskorúság időszakaiban a polgári jog mint jó apapótlék lép elénk. Óvja és védi a cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes gyermekkorúakat kis és nagykorúakat attól, hogy olyan ügyleteket kössenek, amelyeket koruk és pszichés állapotuk miatt nem képesek átlátni, megítélni. Törvényes képviselőt, gondnokot, gyámot biztosítanak a magánjogi szabályok számukra. Ezzel párhozamosan garantálják a személyhez fűződő jogaikat és olyan vagyoni jogosultságokat, amelyek lehetővé teszik a társadalmi életben való részvételüket. E korszakban a polgári jog a jó védőjátékos!

3) A polgári jognak szükségszerűen van emberképe. Nem mindegy, hogy a jogalkotó kit képzel a polgári törvénykönyv lapjai között lépkedő személynek el. A gyámolításra szoruló, irányítandó jogalany a modell, avagy korunkban az érdekeit felismerni képes olyan embertípus, akivel szemben elvárható a jóhiszemű és tisztességes eljárás követelménye, a jogok rendeltetésszerű gyakorlása, a jó erkölcsnek is megfelelő megtartás. Azt hiszem nem szükséges e kérdésekre válaszolnom, hiszen a kérdésben ott a válasz is.

4) A polgári jogban elvárt kötelezettségek teljesítésének más oldalról feltétele a szabadság megléte. Ez olyan érték és vívmány, amely számos normában konkrétan is fellelhető. A személyiségi jogok köréből említhető meg a magánélet szabadsága, a tartózkodási hely, magánlakás megválasztásának szabadsága, a vagyoni viszonyok világa pedig értelmezhetetlen volna a tulajdon, a szerződési, a vállalkozási, a végrendelkezési szabadság megléte nélkül. A szabadságnak ugyanakkor kellenek korlátok is, mert a másik ember szabadságának kezdetéig húzódik a határa. Ez pedig elvezet a közérdek, a közösség védelméhez is, amely a szabadság korlátozásának szükségszerű velejárója.

- 292/293 -

5) A magánjog értékrendjében a szabadság mellett más személyhez fűződő jogoknak is meghatározó a jelentősége. Az élethez és emberi méltósághoz való jog olyan közös magja a személyhez fűződő jogoknak, amely mint anyajog a kultúrhatalmak (az állam) által se legyen érinthető. E jog alapján mondható ki, hogy egyik emberi élet sem méltóbb a másiknál! Ez biztosítja egyenlőségünket, azt, hogy ne alázhassanak meg bennünket és az egyenlő bánásmódhoz való jogunkat is kicövekeli.

Fontos kérdés, hogy a becsület és jó hírnév, a személyes adataink, magánéletünk, üzleti és magántitkaink, kegyeleti jogaink védelme nélkül vajon társadalmi létezésünk lehetséges volna-e? A polgári jog erre is ad választ. Nem hagy bennünket itt sem magunkra! Szankcionálja a személyhez fűződő jogok megsértését pusztán a jogsértés ténye alapján. Még halálunk után is, amikor kegyeleti jogaink megsértőivel szemben biztosít fellépési lehetőséget hozzátartozóink számára.

Hiszen, van-e gyötrőbb fájdalom, mint hiányt szenvedni gazdagon? Vagy mit ér az, ha az egész a világot megnyerjük, de lelkünk közben kárt szenved?

6) A magánjogi ember és társadalomkép globalizált világunkban más értelmet is kapott. A polgári jog az emberkép modelljét ma egyfelől az üzleti-kereskedelmi életben is jól eligazodó magát menedzselni is képes polgár, másfelől konzumerpolgár eszményében ragadja meg. A magánjog törzséből kinőtt egy kereskedelmi-gazdasági magánjog, üzleti jog, amely biztosítja a vállalkozás szabadságát és lehetőségét. Ezzel párhuzamosan meg kellett teremteni a fogyasztóvédelmi magánjogot, amely ellensúlyozni hivatott azt a gazdasági, szaktudásbeli erőfölényt, amellyel a multinacionális vállalatóriások rendelkeznek a sok esetben laikus és tapasztalatlan fogyasztókkal szemben.

A magánjogi fogyasztóvédelem fokozódó kívánalma a tisztességtelen általános szerződési feltételekkel és a fogyasztói szerződések tisztességtelen kikötéseivel szembeni jogalkotói és bírói fellépés és egy magánjogi fogyasztóvédelmi rezsim fenntartása.

7) A magánjog alapvető intézményeit így példának okáért a szerződést a gazdasági-pénzügyi válságok, a megnövekedett kockázatok nagyon mélyen érintik. Felerősödik az igény a szerződés megmentésére. A hosszú tartamú és szorosabban vett gazdasági tartalmú ügyleteknél ez különösen így van. Itt olyan többletkockázatokról lehet beszélni, amelyek folytán a fenntartásuk érdekében a szerződés nyújtotta lehetőségek sok esetben elégtelenek és jogalkotási vagy bírói eszközökkel szükséges beavatkozni.

Gazdasági krízishelyzetek, a szerződéses felek által emelt támasztékait kezdik ki és a szerződésről áthelyeződik a hangsúly a törvényre a jogalkotásra sőt a jogpolitikára. Egy gazdasági válság a szerződés feltételeinek oldódását eredményezi, nagyobb igény mutatkozik a külső beavatkozásra. A kemény joggal szemben a hajlékony, szociális jog felé billen az inga. Gyakran bírói lazításra van szükség, mert a kötelembetöltés mértéke szerint a rendes szerződési kockázatot messze meghaladó áldozatra méltányosan nem lehet kötelezni senkit, akkor sem, ha a szolgáltatás egyébként sem fizikailag sem jogilag nem lehetetlenült.

Gazdasági kapcsolatokban gyakori a felek ügyleti egyensúlytalansága már a szerződéskötéskor, amely akár érvénytelenségi jogkövetkezménnyel járhat (tisztességtelen általános szerződési feltételek alkalmazása, uzsorás szerződés), a szerződéskötést követően beálló körülményváltozások pedig szerződésmódosítást vagy megszüntetést (felbontást) vetítenek elő.

Minden értelmes kockázatvállalás a szerződések immanens velejárója. Az ésszerűen és célszerűen előrelátható rizikó határáig a szerződő felek kötelemmel átfont egyensúlyi helyzete nem kerül olyan, veszélybe, amely beavatkozást igényelne. Beavatkozásra akkor kerülhet sor, ha a gazdasági-piaci változások következtében az ésszerű kockázatvállalás már olyan terjedelmű és olyannyira előreláthatatlan, amely valamelyik fél számára elviselhetetlen többletterhet jelent. Jó például szolgálhatnak erre a devizahitel-szerződések melynek csapdájába került a magyar társadalom nagy része.

Szerződéses kötelezettség alóli mentesüléshez ugyanakkor, nem vezethet el az, ha valamelyik fél saját teljesítő képességét, a szerződési és piaci normál kockázatokat rosszul mérte fel.

8) A gazdasági élet bizonytalanságai a polgári jogi felelősség számára is új kihívásokkal szolgálnak. Megengedhetetlen, hogy a jogi személyiség (szervezeti jogalanyiság) az alapítók a tagok, és a vezető tisztségviselők számára kivételek nélküli felelősségi védettséget biztosítsanak a felelősség törvényi vagy szerződési korlátozása esetleg kizárása által. A csalárd és jogellenes eljárásokat, visszaéléseket nem fedheti el a jogi személyiség leple. A korlátozott felelősséggel való visszaélés a felelősség jogi személyiség falán áthajló egyik ágának minősül.

9) Korunk jogrendszereire egyre inkább jellemző a nemzetköziesedés. A polgári jog területén különösen látványos ez a tendencia a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok határokon átívelő kialakulása folytán. A jogharmonizáció, a jogközelítés szükségszerű eredménye, hogy a hazai magánjog egyre szorosabb szálakkal kötődik más jogrendszerekhez, igazodik a nemzetközi szerződési alapelvekhez, a választottbírósági gyakorlathoz, szokásjoghoz. Soha nem látott jelentősége van és lesz a nemzetközi magánjogi és európai jogi ismereteknek. Ki kell mondani: "Nem igazi jogász az ma, aki csak egy jogrendszer jogásza".

- 293/294 -

10) A velünk élő polgári jognak meg kell felelnie az erkölcsi normáknak is, hiszen a helyes jog csak az erkölcsös jog lehet. A magánjog egészét áthatják etikai fokméretek. A polgári jog a jó erkölcs követésére nevel, amikor semmisnek tekinti azt a szerződést, amely nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik, amely a másik fél helyzetének kihasználása miatt uzsorás, amely egyoldalúan meghatározott tisztességtelen szerződési feltételt jelent. Nem engedheti az erőszakos és alattomos úton történő tulajdonszerzést, a durva hálátlanságot, a végrendelkezővel szembeni tiltott eljárást. Évezredek óta pedig megköveteli elvárt magtartásként a bona fidest-a, jóhiszemű és tisztességes eljárást, az együttműködést. Ulpianus erkölcsi parancsai ma is magánjogi védőbástyák: Tisztességesen élni, senkit nem bántani és mindenkinek megadni, azt ami neki jár! Honeste vivere, alterum non leadere, suum cuiqe tribuere!

11) A polgári jog az alkalmazása során kel életre, vagy azzal, hogy önkéntesen követjük szabályait, vagy ahogy a költő fogalmaz "a törvény valójában vak, látóvá a bíró teszi". Az elvont jogi tételben meghúzódó törvényi tényállást a bírónak egy élet helyzetre kell illesztenie. Arany János ezt úgy fogalmazza meg "kettős úton jár az élet az egyik a gyakorlat a másik az elmélet"!

Az alkotó bírói tevékenység által válik a magánjogi szabály hitelessé, a társadalom részéről elfogadhatóvá és követésre méltóvá. A magánjognak a való élettel történő összekapcsolása során nélkülözhetetlen a méltányosság, az ésszerűség, a célszerűség és az igazságosság alkalmazása. Csak azokból válik igazán jó jogász, akiknek jogászi szemléletében ezek az értékkategóriák beépülnek.

Mindezekből tehát következik, hogy: "Csak az fogjon hajóépítéshez, akiben feltámad az óceán iránti vágy" ahogy Exupery intelme szól. Kívánom, hogy vágyaik teljesüljenek, és mindig büszkék legyenek arra, hogy jogi - és benne a polgári jogi tanulmányaikat - a pécsi jogi karon végezték. Legyen valóban Önökkel együtt élő az a polgári jog, amit itt tanulnak majd.

Fel tehát a vitorlákat! Várja Önöket egy csodálatos felfedező utazás a jog végeláthatatlan tengerein. Jó szelet, szerencsés utat! ■

JEGYZETEK

* Tanévnyitó beszéd a PTE Állam- és Jogtudományi Karán 2015. szeptember 7-én.