A cégbíróságok gyakorlatában kezdettől fogva problémát okozott, ha az anyagi jogszabályok rendelkezései szerint perindításra jogosult - például a társasági törvény alapján a társasági határozat felülvizsgálata iránt - a perben érvényesíthető igényét törvényességi felügyeleti kérelem formájában a cégbíróság előtt (illetve esetleg a per mellett a cégbíróság előtt is) érvényesítette.
1. Hosszú időn keresztül az a jogértelmezés volt uralkodó, amely szerint a jogosult döntésétől függ az, hogy igényét az adott cégre vonatkozó anyagi jogszabály szerint indítható perben, vagy a cégjogi rendelkezések alapján kezdeményezhető törvényességi felügyeleti eljárásban érvényesíti. Sőt a gyakorlat azt is megengedte, hogy ugyanazon igény tekintetében a jogosult mind peres, mind peren kívüli (törvényességi felügyeleti) eljárást indítson. E jogértelmezés egyenes következménye volt aztán az, hogy számos esetben ugyanazon igény vonatkozásában szögesen ellentétes döntések születtek a peres, illetve a cégbírósági nemperes eljárásban.
2. A Legfelsőbb Bíróság Gazdasági Kollégiumának 1994. június 20-án megszületett GK 69. számú állásfoglalása szakított a korábbi - elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt aggályosnak bizonyult - jogértelmezéssel, kimondva: "II. A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása nem terjed ki: ... b) olyan - az eljárás kezdeményezésére egyébként jogosult - személyek által kezdeményezett eljárásokra, amelyekben a fél a perbíróság előtt az anyagi jogszabályok szerint jogosult az igényét érvényesíteni". Az állásfoglalás indokolásában a Legfelsőbb Bíróság kifejtette: "az egyes anyagi jogszabályok ... meghatározzák, hogy kik és milyen feltételek esetén, milyen jogvesztő határidőn belül támadhatják meg a cég legfőbb szerveinek határozatát a perbíróság előtt.
Peres eljárás esetén a cég határozatát a perbíróság vizsgálja felül, mind alaki, mind tartalmi szempontból. A nemperes törvényességi felügyeleti eljárás megindítására a Ctvr. 19. §-a (3) bekezdésében felsoroltak határidő nélkül jogosultak. Azok azonban, akik ... perindítási joggal rendelkeznek, ebben a körben törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére nem jogosultak".
A GK 69. számú állásfoglalásban foglaltakat viszonylag rövid idő alatt a Ctvr.-be is beépítették. Az 1995. évi LXII. törvény 8. §-ával 1995. június 30-tól hatályosan a Ctvr. 19. §-ának (5) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazta: "Nem kezdeményezhető a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása, ha az arra vonatkozó igény az anyagi jogszabályok szerint perben érvényesíthető." A GK 69. számú állásfoglalásból, illetve a Ctvr. 19. §-ának (5) bekezdéséből fakadóan azonban, a jogalkalmazásban újabb kérdés merült fel: miképp kell eljárnia a cégbíróságnak abban az esetben, ha a perindításra jogosult igényét nem az anyagi jogszabályok szerinti keresettel a perbíróság előtt, hanem a cégbíróságnál előterjesztett törvényességi felügyeleti kérelemmel kívánja érvényesítem? A bírói gyakorlat erre a kérdésre háromféle választ adott.
2.1. Az egyik szerint: a perindításra jogosult által a perben érvényesíthető igény tárgyában előterjesztett kérelem vonatkozásában a cégbíróság nem rendelkezik hatáskörrel, mert a külön anyagi jogi jogszabályban biztosított keresetindítási jog kizárja azt, hogy a kérelem törvényességi felügyeleti eljárásban kerüljön érdemben elbírálására. A perindításra jogosult e körben törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet. Az ilyen személy által előterjesztett törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet tehát, a cégbíróságnak érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania. A Közigazgatási Gazdasági Döntvénytárban (KGD) több, a fenti jogértelmezést kifejező eseti döntés jelent meg (Cgfll.32.183/1996-KGD1997/ll/243; Cgf.VII. 30.167/1996-KGD1997/12/277; Cgf.VIL30.087/1998-KGD1998/12/282 és KGD1999/2/43; Cgf.32.170/ 1997-KGD1999/3/67.). Az eseti döntésekben arra nincs utalás, hogy az ilyen törvényességi felügyeleti kérelmek hatáskör hiánya miatt, érdemi vizsgálat nélküli elutasítására konkrétan a Pp. 130. §-a mely pontja alapján kerülhet sor. Említésre érdemes továbbá, hogy ezen jogesetek egy részében - de nem mindegyikben -a tényállás szerint a törvényességi eljárás mellett az igény érvényesítése iránt a jogosult per is indított.
2.2. Az e tárgyban közzétett más legfelsőbb bírósági határozatokban ugyanakkor a fentiektől eltérő álláspont jutott kifejezésre, melynek lényege: ha a perindításra jogosult igényét nem az arra illetékes bíróság előtti perben, hanem a cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljárásban érvényesíti, a cégbíróságnak a kérelem elbírálására vonatkozó hatáskör hiányában a kérelmet mint keresetlevelet át kell tennie az igény perbeli érvényesítése esetén perben hatáskörrel rendelkező perbírósághoz.
Ez az álláspont jutott kifejezésre, a Cgf.VII.30.217/ 1996. számú eseti döntésben, melyet a KGD 1997. évi 7. száma mellett az 1997. évi 8-9. összevont szám is tartalmazott. Indokoltnak tartom, hogy ha röviden is, de ismertessem ezt az eseti döntést:
A tényállás szerint az I. fokú bíróság elutasította a szövetkezeti tagnak a küldöttgyűlési határozat megsemmisítése iránt előterjesztett törvényességi felügyeleti kérelmét, mert azt érdemben alaptalannak találta. A kérelmező az I. fokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését, és az I. fokú bíróság újabb eljárásra kötelezését kérte fellebbezésében. A Legfelsőbb Bíróság az I. fokú bíróság végzését megváltoztatva elrendelte a kérelemnek mint keresetlevélnek áttételét a városi bírósághoz. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a Ctvr. 18. §-ának (2) bekezdésére, a GK 69. számú állásfoglalásra, a szövetkezeti törvény 13. §-ára tekintettel a kérelemben foglaltakra a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása nem terjed ki. A Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése értelmében a cégeljárásban is megfelelően irányadó Pp. 129. §-a (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával pedig a kérelem perbírósághoz történő áttételének van helye, ha az anyagi jogszabályok szerint perben érvényesíthető követelést tartalmaz. Legfelsőbb Bíróság arra is rámutatott, hogy tévesen, az eljárási szabályok megsértésével, hatáskör hiányában járt el az I. fokú bíróság, amikor a kérelem érdemi vizsgálatába bocsátkozott, és azt elutasította. Az I. fokú bíróságnak észlelnie kellett volna hatásköre hiányát, és a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 129. §-ának (1) bekezdése alapján intézkednie kellett volna a beadványra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező perbírósághoz történő áttételéről.
Ugyanígy döntött a Legfelsőbb Bíróság a Cgf.Vn.30.700/1995/5. sz. eseti döntésben (lásd Társasági és cégjoggal kapcsolatos bírósági határozatok gyűjteménye - RAABE 1997. 370. oldal). A Complex CD Jogtár Cégtörvény kommentárának szerzői - Dr. Bacsy Kázmér és Dr. Rózsa Éva - a Cégtörvény 50. §-ához kapcsolódón ugyancsak ezt az álláspontot fejtik ki: "Azokban az esetekben, ha az olyan személy, akinek az anyagi jogszabályok alapján perindítási jogosultsága van, mégis törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez, a cégbíróság akkor jár el helyesen, ha a beadványt, mint keresetlevelet átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz. A korábbi hasonló szabályozás mellett számos ilyen döntést hozott a Legfelsőbb Bíróság. Így például Gf.VII.30.977/ 1996/2. sz. végzésében rámutatott: "...tévesen, az eljárási szabályokat megsértve folytatott törvényességi felügyeleti eljárást az elsőfokú bíróság. Észlelnie kellett volna hatásköre hiányát, a Pp. 129. §-ának alkalmazásával a szövetkezeti tagok beadványát az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező perbírósághoz kellett volna áttennie".
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
