Amikor elhatározzuk, hogy gazdasági társaságot alapítunk, akkor a közös gazdasági tevékenység folytatása érdekében általában olyan társakat választunk, akiket régóta ismerünk, vagy akikkel egyébként jó a kapcsolatunk. A lényeg minden esetben az, hogy a hosszabb távú együttműködés reményében megbízunk a leendő szerződő partnerekben. A társaság alapításkor a jóviszonyra tekintettel fel sem merül annak az igénye, hogy az alapítók részletesen szabályozzák a tag kizárását. Ezért fordulhat elő, hogy a társasági szerződések egy részében az intézmény nem kerül szabályozásra, vagy a tagok rendelkeznek ugyan erről, de ez a rendelkezés csak formális.
A társaság működése során azonban előfordulhat, hogy a tagok között konfliktus alakul ki. A társasági jogviták, mint polgári jogi jogviták az 1959. évi IV. törvény 7. § (1) bekezdése alapján bírósági útra tartoznak. Amennyiben békés úton a vitát nem lehet rendezni, akkor ezt a (peres) bíróság, vagy amennyiben a tagok a társasági szerződésben kikötötték, választott bíróság útján rendezhetik. A viták elsősorban anyagi jellegűek, általában valamilyen elszámoláshoz kapcsolódnak, de a tag tagsági jogviszonyát nem érintik.
Teljesen más a helyzet akkor, ha a vita a tag tagsági jogviszonyát érinti, annak megszüntetését célozza. Ugyanis ebben az esetben a tag kizárására kerülhet sor. Elképzelhető, hogy a társaság tulajdonosi többségének megítélése szerint valamelyik tag olyan magatartást tanúsít, ami a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti. Ebben az esetben a társaság a tag kizárását kezdeményezheti a bíróság előtt. Véleményünk szerint - a társasági jogviszonyt, annak jellemzőit szem előtt tartva - a tag kizárása ultima ratio intézmény, ami azt jelenti, hogy csak végső esetben kerülhet sor ennek alkalmazására.
Ha valamely tag olyan magatartást tanúsít, mely okot adhat a kizárásra, akkor a társaság legfőbb szerve háromnegyedes szótöbbséggel határoz a kizárási per megindításáról. A legfőbb szerv minősített többséggel tehát csak arról dönt, hogy a kizárás iránt kezdeményezzen-e eljárást a bíróság előtt. A határozat alakisághoz kötött, azt minden esetben írásba kell foglalni. A jogi személyiségű gazdasági társaságok esetében a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény - továbbiakban: Gt. - kötelezővé teszi, hogy a legfőbb szerv üléséről jegyzőkönyv készüljön, meghatározva annak kötelező tartalmi elemeit is. Ebben az esetben magától értetődik, hogy a kizárás tárgyában hozott határozatot - mint a határozatoknak egy speciális típusát - minden esetben írásba kell foglalni.
A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében azonban ilyen előírást nem találunk. Ebből az következik, hogy a közkereseti és a betéti társaság esetében - a társasági szerződés eltérő rendelkezésének hiányában - csak a kizárás kérdésében hozott határozatot kell írásba foglalni.
Az érintett tag a perindítás kérdésében nem szavazhat, és a határozatképesség számításánál is figyelmen kívül kell hagyni.
Amennyiben a társaság a perindítás mellett dönt, akkor a kizárás iránti kereseti kérelmet a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül kell előterjeszteni a társaság székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróságnál. Abban az esetben, ha a társasági szerződésben a felek a jogvita tekintetében
eseti, vagy állandó választott bíráskodást kötöttek ki, akkor az eljárást itt kell megindítani. A perindítási határidő számításánál a Gt. 9. § (2) bekezdése alapján a Ptk. szabályait kell alkalmazni. A Ptké. 3. § (1) rendelkezése szerint a napokban megállapított határidőbe a kezdő napot nem kell beleszámítani. A (3) bekezdés arról rendelkezik, hogy amennyiben a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. A perindításra nyitva álló határidő tizenöt nap, mely anyagi jogi-jogvesztő határidő, így igazolási kérelem előterjesztésnek nincs helye. Ebből az következik, hogy a tizenöt napos határidő az utolsó napon lejár. Nem elég a tizenötödik napon postára adni a keresetlevelet tartalmazó küldeményt a bíróság részére, hanem a taggyűlési határozat meghozatalától számított legkésőbb tizenötödik napon a bíróság érkeztető pecsétjének a keresetlevélen rajta kell lennie. A perindításra nyitva álló rövid határidő indoka talán a társaság, mint intézmény lényegében ragadható meg. (A tagok ugyanis közös üzletszem gazdasági tevékenység érdekében alapítanak társaságot. Abban az esetben, ha valamely tag magatartása a társaság céljával ellentétesen hat, akkor ezt az állapotot a lehető legrövidebb időn belül meg kell szüntetni.)
A kizárás iránti per felperese a Gt. 49. § (1) bekezdése értelmében a társaság, a tagkizárási perben kereshetőségi joggal a gazdasági társaság rendelkezik.
[BH 2003. 251.]
Ennek értelmében más felperesi pozícióba nem kerülhet. A kereshetőségi jog azonban nem abszolút, nem minden esetben illeti meg a gazdasági társaságot. A keresetlevél érdemi vizsgálata előtt azt kell megnézni, hogy a felperes nem esik-e korlátozó rendelkezések alá.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
