Az idei év elején megjelent Nochta Tibor, Kovács Bálint és Nemessányi Zoltán Magyar Polgári jog - Kötelmi jog - különös rész tankönyvének második, az új Polgári Törvénykönyv tervezetét is figyelembe vevő kiadása. A kötet első kiadása 2004-ben látott napvilágot. A szerzők jól ismertek a polgári joggal foglalkozók körében: Dr. Nochta Tibor a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Gazdasági és Kereskedelmi Jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, a Magyar Kereskedelmi Kamara mellett szervezett állandó választott bíróság tagja, ügyvéd, dr. Kovács Bálint, aki a Szombathelyi Városi Bíróságon dolgozik, de emellett oktatóként is tevékenykedik a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszéken, valamint a Berzsenyi Dániel Főiskola Társadalomtudományok és Európa tanulmányok Intézetében, és dr. Nemessányi Zoltán, aki szintén a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatója, tanársegéd a Polgári Jogi Tanszéken, de oktatói tevékenysége mellett ügyvédként is tevékenykedik.
A könyv második kiadása, csakúgy mint az első, a Dialóg Campus Kiadó gondozásában jelent meg, a szöveget pedig Dr. Kecskés László lektorálta, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA doktora, Jean Monet professzor. A második kiadás megjelenését, a szerzők szavait idézve, két cél vezérelte. Egyrészt, a szerzők nagyobb hangsúlyt igyekeztek fektetni a tételes jogi szabályok gyakorlati alkalmazásának megvilágítására, így a második kiadásban sor került az újabb bírói gyakorlat és az időközben elfogadott polgári jogegységi határozatok részletes bemutatására. Másrészt, a szerzőknek szembesülniük kellett a Polgári Törvénykönyv újrakodifikálásának folyamatával is, amely jelenséget ma Magyarországon egy polgári joggal foglalkozó szerző sem hagyhat figyelmen kívül. E két megfontolás eredményeképpen a második kiadás lényegesen terjedelmesebbre alakult, mint az első - míg az első mindössze 264 oldalt számolt, addig a második kiadás terjedelme elérte a 310 oldalt. Már ebből az adatból is látszódik, hogy a kötetet a szerzők nem csak helyenként bővítették ki, hanem azt alaposan átdolgozták.
A kiadvány alapvetően tankönyv jellegére utal az is, hogy a hivatkozások nem lábjegyzet formájában kerültek be a szövegtörzs alá, hanem szövegvégi jegyzetek formájában, ami nemcsak a kötet szövegét teszi áttekinthetőbbé és egységesebbé, hanem magukat a jegyzeteket is, hiszen az olvasó így egy helyen, mindössze néhány lapon, teljes körű betekintést nyerhet a jegyzetek tartalmába, a felhasznált szakirodalomba. A felhasznált szakirodalom a magyar polgári jog (ezen belül a kötelmi jog) a XIX. (Zlinszky Imre: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire, 1897) és XX. századi klasszikusaitól (Szladits Károly: A magyar magánjog vázlata, IV. kiadás, 1933; Magyar Magánjog. IV kötet. Kötelmi Jog Különös Része, szerk.: Szladits Károly, 1942; Világhy Miklós - Eörsi Gyula: Magyar polgári jog, 1962; Eörsi Gyula: Összehasonlító polgári jog, 1975; Vékás Lajos: A szerződési rendszer fejlődési csomópontjai, 1977; Eörsi Gyula-Kemenes Béla-Sárándi Imre-Világhy Miklós: Kötelmi jog. Különös rész (Egyes szerződésfajták), melynek a szerzők a 20. változatlan kiadását használták fel 2002-ből stb.) egészen a legújabb tankönyvekig és szisztematikus munkákig (Bíró György-Csákó Judit-Csécsy György-Herpai Annamária-Osváth Ildikó: Szerződési alaptípusok, 2003; Nagy Éva-Pecze Dóra: Polgári jog II., 2004; Lábady Tamás: Magyar magánjog (Polgári jog) Általános része, 2001; Papp Tekla: Atipikus szerződések, Ill. kiadás, 2007 stb.), valamint az egyedi témákat feldolgozó monográfiákig terjed. A felhasznált monografikus művek közül mindenféleképpen említést érdemelnek, például, a következő munkák: Villányi László: Ügyvitel, 1942 (in: Magyar Magánjog, szerk: Szladits Károly) Besenyei Lajos: Bérleti szerződés, 1998, Bíró György: A megbízási szerződés, 1998 stb. A szerződéstípusok római jogi alapjainak bemutatásához a szerzők, a német klasszikus Kaser Das Römische Privatrecht, I., 1955 alapirodalomnak számító munkája mellett, a magyar szakirodalomból felhasználták még, például, Bessenyő András: Római Magánjog, 2003 és Benedek Ferenc: Római magánjog. Dologi és kötelmi jog, 1995, c. munkáit. Habár e tekintetben Brósz Róbert és Pólay Elemér Római jog c. tankönyve 1974-ből megkerülhetetlen forrásnak minősül (melyet később Földi András és Hamza Gábor dolgoztak tovább A római jog története és institúció c. alatt 1996-ban), a szerzők inkább az említett két munka felhasználása mellett döntöttek.
A hatályos Ptk. normaszövegének elemzéséhez a már jól ismert Gellért György-féle A Polgári Törvénykönyv Magyarázata szolgált alapul, míg az új törvénykönyv tervezetének rendelkezéseit, a 2006. július 31-én közzétett, Az új Ptk. tervezetének indokolása szerint ismertették a szerzők.1
A kötet tárgyát, mint az a címből is kitűnik, az egyes szerződéstípusok részletes elemzése képezi. A szerzők áttekintő leírást adnak mind a klasszikus szerződéstípusokról (adásvételi-, vállalkozási-, bérleti-, kölcsön-, ajándékozási szerződés stb.) és azok különleges nemeiről, illetve az alaptípusokból kialakult új nevesített szerződéstípusokról (mint amilyen, például, a lakásbérleti- vagy a haszonbérleti szerződés a bérleti szerződés vonatkozásában), mind az új, a piacgazdaság előretörésével a kereskedelmi gyakorlatban meghonosodott szerződéstípusokról (lízing-, franchise- vagy a faktoringszerződés), melyeket a hatályos Ptk. nem szabályoz, és az új Ptk. tervezete sem foglal magában. A kötet a következő szerződéstípusokat dolgozza fel a szerzőkhöz méltó alapossággal, elvben a már általánosan elfogadott tulajdonátruházási-, vállalkozási-, illetve megbízási szerződéstípus-sorrendet követve: adásvételi-, csere-, szállítási-, közüzemi szerződés, vállalkozási szerződések (ezen belül a kötet külön kitér a vállalkozási szerződésnek a Ptk.-ban külön nevesített fajtáira is, az építési-, szerelési-, tervezési-, kutatási- és utazási szerződésre), mezőgazdasági termékértékesítési szerződés, bérlet, lakásbérlet, haszonbérlet, letét, megbízási szerződés, fuvarozási szerződés, bizomány, szállítmányozási szerződés, hitel- és kölcsönszerződés, bankszámla- és betétszerződés, folyószámla-szerződés, takarékbetét-szerződés, biztosítási szerződés, ajándékozási szerződés, haszonkölcsön, alimentációs szerződések, életjáradéki szerződés, társasági szerződés, koncessziós szerződés, önálló kereskedelmi ügynöki szerződés, lízingszerződés, franchise-szerződés és faktoring-szerződés. Emellett, az ajándékozási szerződés után (amely a német és svájci jogtudomány és joghagyomány szerint rendszertanilag a tulajdonátruházási szerződések körébe tartozik1, a szerzők azonban e tekintetben a Ptk. rendszerezési elvét követték) a szerzők kitérnek a díjkitűzés és a közérdekű célra való kötelezettségvállalás jogintézményeire is, melyek szerződési jellege a jogelméletben igencsak vitatott (a díjkitűzést az irodalom túlnyomórészt egyoldalú jogügyletnek tekinti, míg a kötelezettségvállalás közérdekű célra lehet egyoldalú jogügylet, de akár szerződés is, a tanulmányi ösztöndíjszerződés esetében), így ésszerűen felmerül a kérdés vajon egy, a magyar jogban élő szerződéstípusokat öszszefoglalóan áttekintető tankönyvnek, ki kell-e térni ezekre a jogintézményekre. Egyezem a szerzők álláspontjával, hogy egy kötelmi jog - különös rész tankönyvnek ezekre az intézményekre is ki kell térni, méghozzá rendszertanilag az erre legalkalmasabb helyen, az ajándékozási szerződés után, ahogyan azt a szerzők is teszik, hiszen e három jogintézményt (ajándékozási szerződés, díjkitűzés és kötelezettségvállalás közérdekű célra) egy egységes logikai láncba kovácsolja az animus donandi gondolata. Ugyanezen elv indokolja, hogy a haszonkölcsön ne a bérleti szerződés után kapjon rendszerezési helyet, hanem az ajándékozási szerződés (és az ahhoz közel álló említett jogügyletek) után, hiszen a dolog ingyenes használatának jogában ennél a szerződéstípusnál is megnyilvánul az animus donandi elve, ami a haszonkölcsön differentia specifica-ja.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
