Jean-Paul Decorps elnök is a résztvevők között volt Québecben az elmúlt év szeptember 23. és 26. között megrendezett Kollokviumon, melynek témája a családi mediáció volt. Ezen kollokvium azon pszichológiai és emberi szempontokat vizsgálta, amelyek a különélés során következnek be a szülő-gyermek kapcsolatban. Itt az ideje, hogy a közjegyzők is nyitottan forduljanak a családi mediáció ezen fajtája felé, hiszen az objektivitás, az egyensúly megteremtése, az egyezség, a konszenzus fogalmai hivatásunk gyakorlásának lényeges elemei.
Lássunk néhányat a mediációval kapcsolatosan felmerülő nehézségek közül:
- Az öröklési szempontok sajátos szempontok, és gyakran már a különélés során szabályozásra kerülnek, anélkül azonban, hogy ez a szabályozás kihatna a válás utáni időszakra (kivétel a tartásdíj). A családi mediáció során a közjegyzőnek tehát rögtön a nehézségek kezdeténél kell közbeavatkoznia, amely a válás vagy a különélés előtti időre esik.
- Ez a beavatkozás csak a két érdekelt fél beleegyezésével, vagy bíróság döntése alapján a bírói mediáció keretében történhet.
- A díjazás feltételei nem tökéletesen körülhatároltak: a megbeszélések nagyon hosszúra nyúlhatnak, nehézségek adódhatnak a honorárium körül, ugyanakkor az elvégzett munkában csak igen kevés köztámogatásra számíthatunk.
A közjegyzői karnak az alábbiak miatt mégis nyitottnak kell lennie a mediáció iránt:
- A közjegyző közszolgálati küldetést gyakorol.
- A szakmának elismert és természetes jártassága van az ilyen mediációs feladatok terén, legalábbis az öröklési ügyelt tekintetében.
- A közhatalom intézményrendszerének is kapcsolódási pontjai vannak a konfliktusok rendezésének ezen alternatív módozataival.
- A családi mediáció idővel eljuthat a tágabb értelemben vett polgári mediációhoz és a kereskedelmi médiádéhoz, sőt, a választott bíróságokhoz.
Milyen teendőink vannak a mediációs tevékenység kapcsán?
Az első célkitűzés az, hogy a közjegyzők rendszeresen részt vegyenek azon jogintézmények működésében, ahol a mediáció ezen eljárásai kialakultak és fejlődnek. Meg kell ismertetni a közjegyzőkkel a mediációs folyamatokat, mint olyanokat, meg kell állapítani az állam által előírt munkadíjak alkalmazásának módját.
A második célkitűzés, hogy meggyőzzük a bírókat, hogy közjegyzőt jelöljenek ki jogi mediátorként, főleg családjogi területen. Ez a tevékenység ugyanis a későbbiekben tovább fejlődhet a polgári vagy a kereskedelmi jog területein, és így időben előnyre tehetünk szert és tapasztalatokat szerezhetünk.
A harmadik cél az lehet, mint azt a québeci példa mutatja, hogy létrehozunk egy (újabb), "mediációs" szakirányt a már eddig is létező szakterületek mellett. A québec-i közjegyzők felismerték ugyanis, hogy a mediáció kapcsán más fontos, periférikus tevékenységre is megbízást kapnak: adásvételi szerződés megkötésére, közös tulajdon megosztására, végrendelet készítésére. ■
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Nyilas Margit közjegyzőhelyettes, Püspökladány
Visszaugrás
