Megrendelés

A bíróságok gyakorlatából (CH, 2005/11., 6-7. o., 10. o.)

1. Törvényességi kérelem "áttétele"

A B. Megyei Főügyészség (a továbbiakban: kérelmező) törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a B. Megyei Bíróság, mint Cégbíróság előtt, mert álláspontja szerint az N. Lakás- és Garázsfenntartó Szövetkezet kérelmezett módosított alapszabálya a küldöttek számát és a küldöttgyűlés összetételét illetően nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek. A küldöttgyűlés jogszabálysértő működésére utal az, hogy a 2003. május 26-i és a 2004. szeptember 30-i ülésén, a határozatképességet a 2004. szeptember 30-án módosított alapszabály II. számú melléklete alapulvételével állapították meg. Mindezekre figyelemmel a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása a Ctv. 50. § (1) bekezdése d) pontja alapján indokolt.

Az elsőfokú bíróság hatáskörének hiányát állapította meg és a kérelmet Baranya Megyei Bírósághoz áttenni rendelte. A végzésében arra hivatkozott, hogy az ügyész a módosító alapító okirat érvénytelenségének megállapítását keresettel kérheti, ezért a Ctv. 51. § (5) bekezdésére tekintettel kérelemre nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak. Ez a törvényhely ugyanis azt mondja ki, hogy kérelemre nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény a Ctv. 46-48. § szerinti perben érvényesíthető. A küldöttgyűlés határozatképességével kapcsolatos kérelem szintén peres úton érvényesíthető, a Ctv. 46. § (1) bekezdése alapján. Az ügyész a per megindítására jogosult. Mindkét per a Pp. 3. § (1) bekezdés e) pontja alapján a megyei bíróság hatáskörébe tartozik, ezért a cégbíróság a Pp. 129. § (1) bekezdése alapján a kérelem áttételéről rendelkezett.

A végzés ellen a kérelmező fellebbezést jelentett be. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot utasítsa a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására. Álláspontja szerint a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. tv. (Sztv.) 13. § (1) bekezdése és (2) bekezdése alapján a szövetkezet és szervei által hozott jogszabálysértő határozatok, így a jogszabálysértő alapszabály módosítással hozott döntés elleni bírósági felülvizsgálatot csak a szövetkezet tagja kérheti, az ügyész nem. A szövetkezet alapszabálya nem szerződés, annak rendelkezéseit az érvénytelenségre hivatkozással az ügyész sem támadhatja meg. Ezt az álláspontot támasztja alá az Sztv. 2. § (1) bekezdése is.

Hivatkozott arra is, hogy a 2004. november 5-én kelt 35. sorszámú végzés az alapszabály módosítása időpontjának, mint ténynek és a felügyelőbizottság tagjaiban történt változásnak a bejegyzéséről rendelkezett. E részben törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezett. Az alapszabály módosításáról rendelkező, és más, a cégbejegyzést nem érintő küldöttgyűlési határozatokat pedig csak a tagok támadhatták volna keresettel. Ezen döntéseken alapuló törvénysértő működés csak törvényességi felügyeleti eljárásban orvosolható.

A kérelmezett az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. A Pécsi Ítélőtábla a fellebbezést megalapozottnak találta. Álláspontja szerint ugyanis a Ctv. 49. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 3. § (2) bekezdése alapján a törvény eltérő rendelkezése hiányában a bíróság a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe.

A kérelmező a kérelemben kifejezetten törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását, és annak eredményeként a Ctv. 54. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedés alkalmazását kérte, a beadvány alakszerű megjelölése és tartalma szerint is törvényességi felügyeleti kérelem. Ehhez a kérelemhez a bíróság kötve van, a törvényességi felügyeleti kérelmet nem lehet keresetlevélnek tekinteni pusztán abból az okból, hogy az azt benyújtó személy a bíróság álláspontja szerint perindításra is jogosult. Tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor úgy vélte, hogy a Pp. 129. § (1) bekezdése alapján a kérelem áttételének lenne helye. A cégbíróságnak a törvényességi felügyeleti kérelmet el kell bírálnia, és ha álláspontja szerint a törvényességi felügyeleti eljárásnak nincs helye, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

A Ctv. 11. § (1) bekezdése szerint a céget a megyei (fővárosi) bíróság, mint cégbíróság az általa vezetett cégjegyzékben tartja nyilván. A cégbíróság nem önálló szervezeti formát, vagy valamilyen elkülönült bírósági szervezetet jelent, hanem a megyei bíróság hatáskörébe tartozó meghatározott feladatkört. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor hatáskörének hiányát állapította meg. Álláspontja szerint a kérelem elbírálása a B. Megyei Bíróság hatáskörébe tartozik, amelynek a cégbíróság egy szervezeti egysége. A Pp. 129. § (1) bekezdése alkalmazásának akkor van helye, ha a keresetlevélből vagy mellékleteiből (a törvényességi felügyeleti eljárásban az eljárást megindító kérelemből) az tűnik ki, hogy az egy más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik. A B. Megyei Bíróság nem más bíróság, a kérelem áttételének ez okból sincs helye.

A fentiekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 258. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. Az új határozat meghozatala előtt az elsőfokú bíróságnak a fellebbezésben kifejtett jogi álláspontot is figyelembe véve vizsgálni kell, hogy van-e helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, és ha nincs, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ellenkező esetben a Ctv. 53. § (2) bekezdése szerint kell eljárni, és a kérelem tárgyában érdemben dönteni. [Pécsi ítélőtábla Cgtf. V. 30107/2005/4.]

2. Részvény tulajdonjogának átruházása

N. B. kérelmező szerint a T. Fafeldolgozó Rt. kérelmezett működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket és a létesítő okiratában foglaltakat, ezért az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 50. § (1) bekezdés d) pontja alapján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére