Volt földhivatali kollégáimnak (is)!
Bár már több mint 40 éve, hogy létrehoztuk a földhivatalok keretében működő egységes ingatlan-nyilvántartást, még mindig azzal a ténnyel szembesülök, hogy nem alakult ki egységes jogértelmezési gyakorlat az ügyfél fogalmának néhány ügytípusban történt kiszélesítésében.
Az ingatlan-nyilvántartás 3, illetve még precízebben meghatározva "2+2" információhalmaz nyilvántartását, változásvezetését kezeli. Ezek az adatok, a jogok és a tények. De még pontosabban, a jogalkotó az adatokat tovább bontotta a nyilvántartott ingatlanok adataira és a bejegyzett jogosultak adataira. Ugyanakkor már most fontos azt is kihangsúlyoznunk, hogy ettől a megkülönböztetéstől sok esetben eltekintett a jogalkotó, s a vonatkozó előírásait csak általánosan a nyilvántartott adatokra vonatkoztatva állapítja meg. Majd kinyilvánítja, hogy az ingatlanadatok kivételével ez a közhiteles nyilvántartás, az ingatlanadatokra csak a helyesség vélelmét állítja.
A jogszabály teljes szövegét vizsgálva azt is megállapíthatjuk, hogy mindegyik nyilvántartandó információtípus fogalmához egy adott változásvezetési igét is párosít. A nyilvántartott adatok változását átvezetik, a jogváltozást bejegyzik, míg a (jogilag jelentős) tények feljegyzésre kerülnek. A nyilvántartás, illetve a változásvezetés alapelveit tekintve a jelenlegi jogszabályi előírások lényegileg megegyeznek a korábbi, már hatályon kívül helyezett 1972. évi 31. sz. tvr. (továbbiakban: Itvr.) hatálybalépésekor megfogalmazottakkal. Ezt legegyértelműbben az Itvr. indokolása fogalmazta meg:
"A tervezet a változások két csoportját, és ennek megfelelően a változások feltüntetésének két módját különbözteti meg:
a) az ingatlan adataiban bekövetkezett változásokat a földhivatal bejelentés alapján - egyes esetekben hivatalból - vezeti át a nyilvántartáson,
b) a jogokban és tényekben bekövetkezett változásokat kérelemre, vagy hatósági (bírósági) megkeresésre jegyzi be a tulajdoni lapra."
Ebből következőleg a jelenleg hatályos 1997. évi CXLI. törvény (továbbiakban: Inytv.) is bővített értelmezéssel határozza meg a 25. § (2) bekezdésében az ingatlan-nyilvántartási eljárásban résztvevő ügyféli-kört.
"Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban ügyfél az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akit (amelyet) az ingatlan-nyilvántartásba jogosultként bejegyeztek, illetve aki (amely) a bejegyzés folytán jogosulttá, illetve kötelezetté válna, a feljegyzés rá nézve előnyt vagy terhet jelentene, továbbá az ingatlan-nyilvántartási eljárás bejegyzett joga vagy a javára, illetve terhére feljegyzett tény megváltozását vagy törlését eredményezné. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban ügyfél az eljárást kezdeményező hatóság, valamint az adatváltozást bejelentő személy is."
A megfogalmazásból érzékelhető, hogy míg a jogok bejegyzése és a tények feljegyzése iránti kérelem esetén a jogalkotó előírja az ügyfél jogosultságát az adott ingatlan vonatkozásában, addig egy másik, külön tagmondatban rendelkezik arról, hogy ügyfél az adatváltozást bejelentő személy is. Nyelvtanilag a hangsúly az "is" szócskán van, mely tudatosítani kívánja az olvasóban: az adott bejelentő a rendelkezés előző részeiben felsoroltakkal egyenrangú ügyféli minőséggel bír. A bejelentő személy meghatározását később, a 27. § (1) bekezdésében úgy pontosítja, hogy az adatok változását "az ingatlanügyi hatóság az érdekelt bejelentése vagy megkeresés alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartásban".
Itt jutottunk el az ügyfél mibenlétének kétféle meghatározásához, mely szerint az ügyfél lehet:
- jogosult (kérelmező), illetve
- érdekelt (bejelentő).
Külön fogalommagyarázatot nem ad a jogalkotó, de a szövegkörnyezetből megállapítható, hogy a magyar szóhasználatban általánosan elfogadott fogalomértelmezéssel használja-e kétféle ügyféltípus megjelölést. Erre tekintettel ezek tartalmának értelmezéséhez - úgy vélem - nyugodtan elfogadhatjuk a Magyar Értelmező Kéziszótár[1] (továbbiakban: MÉK) fogalom meghatározásait, melyek nagyfokú tartalmi egyezést mutatnak a jelenkori használatukkal, melyet jól megfogalmazottan ad meg számunkra a hozzáértő magánszemélyek, nyelvészek által szerkesztett www.wikiszotar.hu (továbbiakban: WSZ).
Jogosult:
- Akinek, aminek valamihez joga van; Valamire jogosító jogi helyzet, állapot. (MÉK)
- Joga van valamihez, megilleti valami; Joggal felruházott, akinek joga van valamire. (WSZ)
Érdekelt:
- Akit valami illet, érint, akinek érdeke fűződik valamihez, érdekelt volta valamiben. (MÉK)
- Érintett, bizonyos módon kapcsolatban van valamivel úgy, hogy az, hatással van rá. (WSZ)
A meghatározásokból számomra egyértelmű, hogy az érdekeltség a sokkal tágabb kategória. Ehhez nem kell, hogy bármilyen bejegyzett jogosultságom legyen, vagy keletkezzen az adott ügy kapcsán az adott ingatlanra vonatkozólag. Elég, ha valamilyen érintettségem, érdekem fűződik az adott változás ingatlan-nyilvántartásban történő megjelentetéséhez. Vagyis tartalmilag ez már a 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 15. § (1) bekezdésében meghatározott ügyfél fogalmával mutat összhangot.
Ezen a ponton jutottam el írásom második fő kérdésköréhez: a változásvezetés kezdeményezése az ingatlan-nyilvántartásban.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
