Megrendelés
Jogtudományi Közlöny

Fizessen elő a Jogtudományi Közlönyre!

Előfizetés

Prugberger Tamás: A korlátozottan cselekvőképes személy munkaszerződéskötésének problémája de lege lata és de lege ferenda* (JK, 2000/7-8., 299-303. o.)

1. A jelenlegi magyar Munka Törvénykönyve (Mt.) - miként a posztkommunista közép-kelet-európai országok többsége[1] - lehetővé teszi, hogy a korlátozott cselekvőképes kiskorú és nagykorú személy törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül a saját nevében munkaszerződést köthessen.[2] Az Mt. 72. § (4). bekezdése ugyanis a törvényes képviselő hozzájárulását csak a 16-ik életévét még nem betöltött kiskorú esetében írja csak elő a törvényes képviselő hozzájárulását a munkaszerződés megkötéséhez, hozzátéve még ehhez, hogy aki általános-, közép-, és szakiskolában nappali rendszerű képzésben folytatja tanulmányait, csak az iskolai szünet alatt létesíthet ily módon munkaviszonyt. A szakmai képzésről szóló 1993: LXXVI. tv. értelmében tanulói szerződést 16 év alatt a kiskorú ugyancsak a szülő vagy a gyám hozzájárulásával köthet, ha pedig a tanuló szerződést a szülő köti meg az ilyen kor alatti gyermekével, az esetben a szerződés érvényességéhez gyámhatósági jóváhagyás szükséges.[3]

2. Ez a jogi szabályozás az európai uniós előírásokkal teljes mértékben összhangban áll. Nincsen viszont összhangban a magyar Ptk.-nak a korlátozottan cselekvőképes személyek szerződéskötésére vonatkozó előírásaival. A Ptk. 13-14. §-ai ugyanis a polgári berendezkedésű európai államok Polgári Törvénykönyveivel és a dán szokásjoggal összhangban (BGB, ABGB, CGB + OR, BWB, C.C.) egyöntetűen kimondják, hogy a mindennapi élet kisebb jelentőségű szokásos szerződéseinek kivételével mind a korlátozottan cselekvőképes kiskorú, mindpedig a korlátozottan cselekvőképes nagykorú csak a törvényes képviselőjének a hozzájárulásával köthet érvényes szerződést. Az Mt. 72. §-ában foglalt szabály ettől jelentősen eltér.

3. Ugyanakkor eltér a nyugat-európai államok megoldásától is, ahol a kiskorú és a korlátozottan cselekvőképes személy alkalmazotti minőségben történő munkaszerződéskötése az általános polgári jogi előírásokhoz igazodik. Korlátozottan cselekvőképes gondnokság hatálya alatt álló személy munkaszerződéskötésének hatályosulásához a legtöbb államban megköveteli a jog a törvényes képviselő hozzájárulását.

Ugyanez a helyzet a 15 éven felüli kiskorúak munkaszerződéskötése esetében is, ahol főszabályként a 16. éves életkor eléréséig csak az iskolai szünet időtartamára és csakis a szülő vagy a gyám hozzájárulásával vállalhat munkát a kiskorú.

Néhány ország ide vonatkozó előírásait megnézve ilyen rendelkezést tartalmaz a német BGB 112. és 113. §-a, amely kimondja, hogy 15 éves korhatár alatt munkaszerződést a kiskorú törvényes képviselőjének a hozzájárulásával sem köthet, ezt követően pedig 16 éves korának eléréséig a törvényes képviselő hozzájárulásával csakis az iskolai szünet tartalmára köthet 4 hetet meg nem haladó munkaszerződést. Ennél hosszabb időtartamút a 16 év alatti kiskorú csak iskolalátogatás alóli mentesülés esetén köthet, ha a törvényes képviselő a gyámhatóság előtt tanúsítja, hogy a munkaszerződés megkötésére megélhetésbiztosítás miatt van szükség.[4] Az ABGB 154. és köv. §-aiban foglalt előírások értelmében az idevonatkozó osztrák szabályozás megegyezik a némettel.[5] Tanulói szerződés megkötésénél pedig mind a német, mind az osztrák jog a 18. életév eléréséig megköveteli a törvényes képviselő hozzájárulását.[6] Teljesen megegyezik mindezzel a holland szabályozás, amely csak a kiskorú és a korlátozottan cselekvőképességű gondnokság hatálya alatt álló munkavállaló által történő munkabérfelvételhez nem igényli a törvényes képviselő közreműködését (BWB 16. 37. §§).[7] A svájci jog csak formailag abban különbözik mindettől, hogy ott a ZGB-nek a kiskorúságra és a korlátozottan cselekvőképes nagykorúra vonatkozó általános képviseleti szabályoktól a munkaszerződé megkötésénél érvényesülő képviseleti szabályokat a Kötelmi Törvény (OR) tartalmazza.[8]

Az olasz jogi szabályozás mindettől bizonyos szigorítással annyiban tér el, hogy a korlátozottan cselekvőképességű gondnokság hatálya alatt álló személy a Codico Civile (C.C.)

- 299/300 -

374. és köv. cikkelyei értelmében a gyám vagy a gondnok hozzájárulásával maga kötheti meg a munkaszerződést, addig a kiskorú a C.C. 320. cikkelye és az Ifjúsági Törvény (1967. évi 1305 sz. tv.) alapján főszabályként 16 éves kor alatt még a törvényes képviselő hozzájárulásával sem köthet munkaszerződést, csupán kivételesen 15 éves korától kezdve az iskolai szünet idejére, ha tankötelezettségét a szünetet megelőzően eredményesen teljesítette (vagyis nem bukott meg).[9] Tanulói szerződés megkötéséhez egészen a nagykorúság eléréséig az olasz jogban is a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges.[10]

Érdekes módon a dán munkajogi szabályozás igen sok tekintetben hasonlít az olasz jogi szabályozáshoz azzal a különbséggel, hogy Polgári Törvénykönyv hiányában - az 1960 előtti magyar magánjogi helyzethez hasonlóan - a bírói gyakorlat által kialakított polgári jogi rendezés érvényesül. A kiskorú és a korlátozottan cselekvőképes nagykorú munkaszerződéskötésére vonatkozó dán szabályozás azonban szinte teljesen megegyezik az olasz jogi megoldással. A korlátozottan cselekvőképes munkavállaló a bírói alkotta magánjog szabályai értelmében szintén csak gyámja vagy gondnoka hozzájárulásával köthet munkaszerződést, míg a fiatalkorúak munkaszerződéskötését a cselekvőképességükről és törvényes képviseletükről megalkotott külön törvény (ML) rendelkezik. Az ML idevonatkozó előírásai az olaszhoz hasonlóak. A többi nyugat-európai államhoz hasonlóan az ML is előírja, hogy ha a kiskorút szülője vagy gyámja kívánja munkaszerződés keretében foglalkoztatni a gyámhatóság engedélye is szükséges (ML 34. 43. cikkelyei),[11] a tanulói szerződést pedig a törvényes képviselői hozzájáruláson felül be kell mutatni még az illetékes munkaközvetítő hivatalnak.[12]

A frankofon jogterületen a francia jogi szabályozás hatására valamivel leberálisabb a szabályozás. A francia Code Civilben a korlátozott cselekvőképes személy szerződéskötésére vonatkozó és az eddigiekkel egyező általános szabályokkal szemben a Cod du travail szerint a 16. életévét meghaladó kiskorú és a korlátozottan cselekvőképes nagykorú önállóan megkötheti munkavállalóként a munkaszerződést, amellyel szemben a törvényes képviselő - a szülő, a gyám, illetve a gondnok - utólagosan tiltakozhat és "ex nunc" hatállyal a szerződés felbontását kezdeményezheti. Ugyanez a jog illeti meg a 16 év alatti kiskorú esetében is, aki 15. életévétől kezdve az iskolai szünet idejére szintén törvényes képviselője nélkül vállalhat munkát.[13] A korlátozottan cselekvőképes munkavállaló a keresményével szintén szabadon rendelkezhet. Azonban, ha keresményét elherdálja, ill. nem célszerűen használja fel, törvényes képviselője kérheti a gyámhatóságtól annak zár alá vételét.[14]

4. Hasonló gyakorlatot alakított ki a II. Világháborút követő kommunista hatalom átvételt megelőzően a Magyar Királyi Kúria is. A Curia 63. sz. elvi határozata értelmében ugyanis a korlátozott cselekvőképes személy abból kiindulva, hogy keresményével szabadon rendelkezhet, törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül szabadon vállalhatott munkát. Ha viszont keresményével nem megfelelően gazdálkodott, a törvényes képviselő kérhette annak zár alá vételét.[15]

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére