https://doi.org/10.59851/jk.79.10.4
A nemzetközi kereskedelem jogi problémái kezdettől fogva jelentős szerepet töltenek be Vörös Imre munkásságban. Részkérdések vizsgálatával kezdi pályafutását a nemzetközi kollíziós magánjog és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga területén, melyek megalapozzák a később kibontakozó, e diszciplínák egészét átfogó, rendszeralkotó munkásságát. Az alábbi tanulmányban három előfeltevés mentén kíséreljük meg Vörös Imre több évtizedes - és még le nem zárt - életművét feldolgozni. Egyrészt jogtudósi munkáját olyan holisztikus rendszeralkotási igény vezeti, amely az egyes területek keretein is túlnyúlva, átfogó és gyakorlati szempontból is jól működő válaszokat keres. Másfelől eredményei időtállóak, ennélfogva az életpálya során bekövetkező társadalmi és gazdasági rend változásai sem tették zárójelbe a nemzetközi kereskedelmi jog területén kifejtett munkásságát. Legvégül munkásságának harmadik lényegi sajátosságaként arra térünk ki, miként kerüli konzekvensen e területeken az apologetikus megközelítést.
Tárgyszavak: nemzetközi kereskedelem, nemzetközi kollíziós magánjog, nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga
From the very outset, legal problems of international trade have played a significant role in the oeuvre of Imre Vörös. At the beginning of his career, he dealt with issues in the areas of private international law and international economic law, which laid the foundation for his later theoretical and systematic approach of these disciplines. In the following paper, we will attempt to elaborate Imre Vörös's decades-long - and still ongoing - work on the basis of three premises. On the one hand, his work as a legal scholar is guided by a holistic system-building approach that transcends the boundaries of individual disciplines in the search for comprehensive and practically sound answers. On the other hand, his achievements are perennial, so his work in the field of international trade law has not been affected by changes in the social and economic order over the course of his career, and finally, the third essential feature of his work is the way in which he consistently avoids conducting an apologetic approach in these areas.
Keywords: international trade, conflict of laws, law of international economic relations
Vörös Imre életműve számos jogágat és jogterületet érintett, ezen belül a nemzetközi kereskedelem jogi problémáinak vizsgálata kezdettől fogva jelen volt és életútját mind a mai napig végigkíséri. Egyetemi oktatói munkássága is elsősorban a nemzetközi kereskedelmi jogi diszciplínákat - a nemzetközi kollíziós magánjogot és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogát - fogta át. Vörös Imre megközelítésében azonban e terület a maga szerteágazó jellegével, belső heterogenitásával mindig egy olyan rendszerbe tagozódik, amely a jelentkező jogtudományi problémákat, és a mögöttes jogviszonyok működését átfogó jelleggel, az adott terület környezetét is tekintetbe véve magyarázza. A nemzetközi kereskedelmi viszonyok kapcsán az alábbiakban azt kívánjuk bemutatni, hogy Vörös Imre jogtudósi munkáját olyan holisztikus rendszeralkotási igény vezeti, amely nem áll meg önmagában az egyes területek keretei között, hanem azon túlnyúlva, a határterületek kérdéseit is felértékelve, átfogó és gyakorlati szempontból is jól működő válaszokat keres. Másfelől e megközelítés előrevetíti az életmű azon további jellemzőjét, hogy eredményei időtállóak, így az életpálya során bekövetkező társadalmi és gazdasági rend változásai sem tették zárójelbe a nemzetközi kereskedelmi jog területén kifejtett munkásságát. Ennek oka részben harmadik tételünkben rejlik, mely szerint az e területen végzett kutatómunka során kerüli az apologetikus megközelítést, olyan időszakokban is, amikor ennek elmaradása semmiképpen sem segítette az előrehaladást a kutatói pályán.
Az alábbiakban, elsőként az életpálya szűkebb keresztmetszetét kiemelve, bemutatjuk, hogy milyen hatások mentén és milyen fordulópontokon keresztül vezetett végig Vörös Imre eddigi, a nemzetközi kereskedelmi viszonyokhoz kapcsolódó munkássága. Ezt követően körüljárjuk azokat az alapproblémákat, amelyek a nemzetközi kollíziós magánjog és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogán belül keretezték Vörös eredményeit. Legvégül pedig a fent említett három olyan jellemvonást mutatjuk be, amelyek leginkább jellemzik Vörös Imre szemléletét a tanulmány fókuszához köthető nemzetközi kereskedelmi jogi területeken.
Vörös Imre kitérő úton jutott el a jogi egyetemre. Szülei gépipari technikumba adták, ahol 1958 és 1962 között végezte középiskolai tanulmányait. Habár saját elmondása szerint nem volt affinitása a műszaki kérdésekhez, a géptannal heroikus küzdelmet folytatott,[1] ennek ellenére a
- 461/462 -
technikumban folytatott tanulmányok által megkövetelt gondolkodásmód visszaköszön későbbi jogtudósi munkásságában is. Elegendő azokra a jellegzetes nemzetközi kereskedelmi szerződéstípusokra gondolni, amelyeknél a műszaki tartalom meghatározása kiemelt jelentőséggel bír. Az életműben fellelhető, a nemzetközi kooperációval, szakosítással és egyéb speciális jogviszonyokkal összefüggő számos elemzés[2] gyakorlati műszaki példáiban, értő magyarázataiban tetten érhető a korábbi "kitérő" lenyomata.
Meghatározó élmény volt számára, hogy harmadik osztályban - egy teljes füzetnyi terjedelemben - készített házi dolgozatot Ady Endréről. A dolgozathoz szakirodalmat gyűjtött, valódi kutatómunkát végzett, így nem túlzás azt állítani, hogy megírta élete első tanulmányát, amellyel az irodalomtanára dicséretét is kiérdemelte.[3] A technikumban folytatott tanulmányok egyenesen vezethettek volna a műszaki egyetemre, azonban szembeszállva tanáraival - mintegy "nem kellenek a megálmodott álmok"[4] - az Egyetem téren tett sikeres felvételi vizsgát. A jogi egyetemen Eörsi Gyula[5] előadásainak hatására érdeklődése a magánjog, a polgári jog felé fordult, "amelyben mellérendelt a felek viszonya, minden dinamikus, minden mozog, sosem lehet tudni, hogyan alakul a végeredmény".[6] A magánjog iránt nyitott joghallgató életében újabb fordulópontot jelentett, hogy polgári jogi diákkör ülésén opponálhatta hallgatótársa TDK-dolgozatát. Mivel a dolgozat kapcsán felmerülő kérdésekre nem kapott választ az Eörsi-Világhy-féle tankönyv alapján, így a két világháború közötti irodalomhoz nyúlt vissza és bírálatát Szladits Károly[7] munkáira alapozta. Habár Szladits a "liberálkapitalista magánjogot" vallotta valódi magánjognak,[8] Eörsinek tetszett Vörös kreatív megoldása.[9] A TDK-opponenciával kapcsolatos élmény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Vörös érdeklődése a civilisztika mellett horgonyzott le.
Az egyetemi szakdolgozatában a KGST egységes adásvételi jogát, általános szállítási feltételeit (KGST ÁSZF) vizsgálta, amely a klasszikus civilisztikától határozott lépést jelentett a nemzetközi kereskedelem világa felé. A témaválasztásban közrejátszott az is, hogy ekkor már ösztöndíjat kapott a Chemokomplex Külkereskedelmi Vállalattól, ahol az egyetem elvégzését követően másfél évet vállalati jogászként dolgozott. A diplomamunkája alapozta meg első tudományos publikációit, melyek nem máshol, mint a Jogtudományi Közlöny hasábjain jelenhettek meg.[10] Az életpálya újabb fordulópontja 1969-ben érkezett el, amikor Harmathy Attila,[11] Eörsi felkérését tolmácsolva, meghívta az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetbe, ahol a Polgári Jogi Osztály nemzetközi kereskedelmi jogi, nemzetközi magánjogi csoportjához csatlakozhatott.[12]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
