Polgári jogi szerződések megkötését követően - különösen hosszabb időre kötött szerződések esetén - gyakran merül fel a szerződés módosításának igénye. Speciális szabályok vonatkoznak a közbeszerzési eljárás (ideértve a koncessziós beszerzési eljárást is) eredményeként kötött szerződések módosítására. A 2015. november 1-jén hatályba lépett új közbeszerzési törvény (2015. évi CXLIII. tv. - Kbt.) jelentős mértékben megváltoztatta az ilyen szerződések módosításának feltételrendszerét, nagymértékben kibővítve a felek mozgásterét. Az új szabályok jelentős mértékben eltérnek a korábbiaktól, ezért indokolt a változások áttekintése. A szabályozás terjedelme miatt azok ismertetését több részben közöljük; előbb egy általános áttekintést adunk, majd egy további részben bemutatjuk a legfontosabb új szabályokat.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:191. § (1) bekezdése a felek szerződéskötési szabadságának talaján állva úgy rendelkezik, hogy a felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát vagy megváltoztathatják kötelezettségvállalásuk jogcímét. A Ptk. 6:191. § (3) bekezdése értelmében a szerződés módosítására a szerződés megkötésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ennek megfelelően a polgári jogi szerződés módosítására is irányadó a Ptk. 6:59. § (2) bekezdése, amely szerint "A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja".
További, a szerződésmódosítások esetében is releváns szabályt tartalmaz a Ptk. 6:60. § (1) bekezdése, amely szerint ha jogszabály a szerződés valamely tartalmi elemét kötelezően (kógens módon) meghatározza, a szerződés a jogszabály által előírt tartalommal jön létre akkor is, ha a felek az adott elemről nem rendelkeznek, vagy arról az adott jogszabálytól eltérően rendelkeznek. Erre találhatunk példát a Kbt.-ben, a szerződés teljesítésére vonatkozó szabályok között.[1]
Kifejezett szabály ugyan nem vonatkozik rá, de a gyakorlati tapasztalatok alapján érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy csak létező, azaz már megkötött és még meg nem szűnt szerződést lehet módosítani, a megszűnt szerződés utólag már nem módosítható. Kiemelendő, hogy ettől az esettől eltér, ha a nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésére vonatkozóan előírt teljesítési határidőt nem tartja be. Ez utóbbi esetben a szerződés nem szűnik meg, illetve nem veszti hatályát, hanem a késedelem jogkövetkezményei állnak be, ami nem zárja ki a szerződés módosítását.[2]
A Ptk. diszpozitív szabályozásához képest alapvető különbség, hogy a Kbt. 2. § (7) bekezdés értelmében a Kbt. szabályai kógens, azaz eltérést nem engedő jellegűek.
A Kbt. 1. § (8) bekezdése expressis verbis rögzíti a Ptk. háttérjogszabály minőségét, amikor kimondja, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésekre - és így azok módosításaira is - a Kbt.-ben foglalt eltérésekkel a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kbt. a közpénz- és közérdekvédelmi céljainak hatékony elérése érdekében számos vonatkozásban tartalmaz a Ptk.-tól eltérő szabályokat.
A Kbt. szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezései a szerződésekre vonatkozó Ötödik Részben, annak 141. §-ában találhatók. Összefoglalóan előrebocsátjuk, hogy e szabályok a korábbiakhoz képest jelentős mértékben megkönnyítették a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződések módosítását.
Az új szabályok kodifikációja az Európai Unió új közbeszerzési irányelvei[3] és a koncessziós irányelv,[4] valamint az uniós bírósági gyakorlat figyelembevételével történt. Változott a szabályozás technikája is: a korábbi szabályozás[5] azt határozta meg, hogy a felek mely esetekben nem módosíthatják a szerződésüket. Az új törvény - lényegesen bővebb tartalommal és terjedelemben - ettől eltérően azokat az eseteket sorolja fel, amikor a szerződés módosítása nem minősül új beszerzésnek, így új közbeszerzési eljárás lefolytatására nincs szükség.
Ha a módosítása nem felel meg a Kbt.
- 40/41 -
141. §-ában meghatározott esetek egyikének sem, akkor a szerződés csak új közbeszerzési eljárás eredményeként módosítható. Ha a módosításra a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével mégis sor kerül, akkor a módosítás semmis.[6]
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az ajánlatkérőnek meg kell indokolnia a szerződésmódosítást, mégpedig úgy, hogy abból annak jogszerűsége megállapítható legyen. Az indokolásnak legalább a módosításról szóló tájékozató hirdetményben meg kell jelennie, de célszerű az indokokat a szerződésmódosításban is rögzíteni.[7]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
