Jelen tanulmányban azt vizsgálom, hogy a fent jelzett megyék egyes településein megalkotott szervezeti és működési szabályzatoknak (a továbbiakban: SzMSz.) mennyiben sikerül megfelelniük a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jszr.) által a helyi jogalkotással szemben támasztott követelményeknek.
Az Alaptörvény 32. cikk (1)-(3) bekezdései kimondják, hogy a helyi önkormányzat törvény keretei között helyi közügyek rendezése érdekében rendeletet alkot, kimondják továbbá, hogy a helyi önkormányzata rendelet alkotására törvényi felhatalmazás alapján, illetve olyan helyi közügy rendezése érdekében jogosult, amelyet törvény nem szabályoz. Az így megalkotott rendelet az Alaptörvény által támasztott alapvető követelmény értelmében más jogszabállyal nem lehet ellentétes. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. §-a megadja számunkra a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok listáját. Írásomban azonban elsősorban a helyi önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatával (mint - véleményem szerint - a legfontosabb helyi rendelettel) kívánok foglalkozni - esetenként néhány más típusú rendeletből vett példa bemutatását is megteszem. A Mötv. 43. § (2) bekezdése értelmében a képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen alkotja meg, illetve vizsgálja felül a szervezeti és működési szabályzatát. Lévén, hogy jelen tanulmány készítésekor és az alapjául szolgáló kutatómunka végzésekor a helyi önkormányzati választások két és fél éve lezajlottak, amelyből adódóan az alakuló ülések lebonyolítására így az SzMSz-ek felülvizsgálatára is sor kellett, hogy kerüljön; azt prognosztizálhatjuk, hogy a rendeletek a Jat. és a Jszr. előírásainak maradéktalanul megfelelnek. Írásom lényegi tartalmát előrevetítve megállapítható azonban, hogy a jogszabályi követelmények betartása számos esetben nem valósult meg.
Írásom második részében - a teljesség igénye nélkül - a jogalkotási törvény által megfogalmazott - véleményem szerint - a legalapvetőbb követelményekre térek ki röviden, illusztrálva azokat néhány önkormányzati rendeletből vett példával, valamint a Kúria Önkormányzati Tanácsa[3] által adott értelmezéssel.
A Jat. 2. § (1) bekezdése szerint "A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie." A Kúria Önkormányzati Tanácsa a következőképpen értelmezte e követelményt, igazodva az Alkotmánybíróság által korábban kidolgozott elvekhez: "egy adott önkormányzati rendeleten belüli vélt vagy valós ellentmondás nem eredményez törvénysértést akkor, ha a jogi szabályok közötti kollízió jogalkalmazói jogértelmezéssel feloldható. Ugyanakkor törvénysértő - a Jat. 2. § (1) bekezdésében foglalt világos, érthető és megfelelően értelmezhető normatartalom követelményébe ütközik - az önkormányzati rendeleten belüli kollízió, ha jogértelmezéssel az ellentmondást nem lehet kiküszöbölni, vagy akkor, ha az ellentmondásban álló rendelkezések valamelyike egyben magasabb jogszabályba is ütközik."[4]
A Jat. 2. § (3) bekezdése szerint "A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre." Jelen törvényi követelményt a Kúria Önkormányzati Tanácsa eljárásai során sok esetben vizsgálta, megállapította, hogy "az önkormányzati norma akkor teljesíti a Jat. 2. § (3) bekezdése szerinti kritériumot, amennyiben a címzetteknek kellő idő áll rendelkezésükre ahhoz, hogy - jogkövetőként - magatartásukat a normához igazítsák.[5] A kellő időtartam meghatározását azonban számos szempont befolyásolhatja és befolyásolja; így például gazdaságpolitikai vagy szervezési szempontok is befolyásolhatják, ezért csak a kirívóan sérelmes esetekben dönthet úgy az Önkormányzati Tanács, hogy a rendelete hatálybaléptetését jogszabálysértően állapította meg a helyi jogalkotó."[6]
A Jat. 3. §-a szerint "A jogszabályban nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes." A fenti szabályt a Kúria Önkormányzati Tanácsa az alábbiak szerint finomította és értelmezte, amely a továbbiak során az önkormányzati jogalkotás irányába is elvi véleményként fogalmazó-
- 13/14 -
dik meg: "a Jat. 3. §-ának helyes értelmezése szerint e tilalom a magasabb jogszabályban foglaltak szó szerinti átvételére vonatkozik, de nem vonatkozhat olyan esetre, amikor az adott jogszabály belső koherenciájának a fenntartása végett e jogszabály magasabb szintű jogszabály tartalmát is érintően rendelkezik. Egy ilyen általános - a tartalmat általában érintő - átvételi tilalom az önkormányzati jogalkotást ellehetetlenítené, az érthető és mindenki számára értelmezhető normatartalom követelményével ellentétes helyi jogalkotást eredményezne. A Jat. 3. §-a az ismétlést, azaz a szó szerinti átvételt tiltja."[7] "A mechanikus ismétlés törvényellenessége mellett a belső koherencia, a norma bárki általi értelmezhetősége indokolhat szövegszerű ismétlést, amely ezért nem vezet(het) az önkormányzati rendelet törvényellenességére."[8]
Írásom harmadik részében a Jszr. által megfogalmazott követelményeket mutatom be, mégpedig egy önkormányzati rendelet felépítésének rendje szerint, kezdve tehát a rendelet megjelölésére vonatkozó szabályoktól, egészen a rendelet mellékleteinek feltüntetésére irányadó követelményekig.
A Jszr. 1. mellékletének 2.3.4. pontja pontosan és világosan meghatározza az önkormányzati rendelet megjelölésének helyes formáját. Ennek értelmében a jelölés első egységeként feltüntetendő a rendelet megaalkotójának pontos megjelölése, második egységeként a rendelet számának és a kihirdetés dátumának megjelölése, valamint az "önkormányzat rendelete" kifejezés használata, harmadik egységeként pedig a rendelet pontos címének kiírása szükségeltetik.
A fentiek értelmében a helyes megjelölés tehát - egy megyei jogú város, egy város és egy község tekintetében - az alábbi:
• Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 18/2013. (V. 22.) önkormányzati rendelete Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének Szervezeti és Működési Szabályzatáról[9]
• Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról[10]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
