Megrendelés
Magyar Jog

Fizessen elő a Magyar Jogra!

Előfizetés

Dr. Gyertyánfy András: A kezdőbetűkre vonatkozó helyesírási szabályok a magyar nemzetközi jogi nyelvben (MJ, 2000/1., 62-63. o.)

Szakkönyveinkben, jogszabályainkban hemzsegnek a nyelvi hibák. Egész jogi nyelvünk állapota gyalázatos; talán Grosschmid óta alig akadt valaki, aki igénynyel munkálkodott volna a változó világ által alakított és sokszor idegen nyelvekből átvett jogi fogalmaink nyelvi tisztaságáért. Épp az átvételek folytán a nemzetközi jog nyelve a legérzékenyebb, s ha hagyják vadon tenyészni, hamar oda jut, ahol most van. Stilisztikai, fordítási kérdések tömegét lehetne fölvetni; én most csak egy egyszerű dolog: a kezdőbetűk helyesírásának szabályait szeretném összefoglalni, az Akadémia által közreadott Magyar helyesírás szabályainak hatályos, tizenegyedik kiadása alapján. Tisztségeket jelölő szavaknak, intézmények nevének, jogforrások címének helyes írásmódjáról lesz szó.

1. Személyekre vonatkozó és egyéb közszavak

1.1 " az, ENSZ Főtitkára rendelkezése szerint..."

A személyekre vonatkozó közszavakat - mint minden magyar közszót - a főszabály szerint kis kezdőbetűvel írjuk (a szabályzat 143. pontja). Ez alól csak a levelek és hivatalos iratok jelentenek kivételt, amelyekben a megszólított személyre vonatkozó közszavak a tisztelet kifejezése jeléül nagy kezdőbetűvel is írhatók (149.). Tankönyvben, bírósági döntésben tehát egyedül helyes a főtitkár, főügyész, főigazgató írásmód, még akkor is, ha egy van belőle vagy konkrét személyről van szó.

1.2 "a 7a. Cikk szerint a Tagállamok kötelessége... "

Az előbbi pontban írt szabály szerint a helyes írásmód: 7a. cikk, tagállamok, ugyanígy: európai monetáris rendszer stb.

2. Intézménynevek

Az intézménynevek kapcsán mindenekelőtt le kell szögezni, hogy nemzetközi vagy külföldi intézmények, szervezetek magyar vagy magyarra fordított nevét úgy írjuk, mint a magyar intézményneveket (192.) Az idegen nyelvű név kezdőbetűinek milyensége tehát a magyar név írása szempontjából érdektelen, az idegen - leggyakrabban angol - írásmód csak mint hibaforrás jöhet számításba. Ez nem csak az intézménynevekre, hanem az egész magyar jogi nyelvre érvényes!

2.1 " Természeti Csapások esetén nyújtott ENSZ segélyek Hivatala. .. "

A magyar nyelvű intézménynevekben - az és kötőszó, valamint a névelők kivételével - minden tagot nagybetűvel kezdünk (187.). A helyes írásmód tehát: Természeti Csapások Esetén Nyújtott ENSZ-Segélyek Hivatala. (Más kérdés, hogy nem volna-e rövidebb, vagy magyarosabb fordítás; ha pedig az intézmény többször szerepel a szövegben, a második és további említésekor lehet esetleg rövidebb névváltozatot használni, pl. Természeti Csapások Hivatala).

2.2 "a Hágai Konferencia Állandó Titkárságára kell benyújtani... "

Egy intézményen belüli nagyobb szervezeti egység viszont akkor írandó nagy kezdőbetűvel, ha az egyediség érzékeltetésére van szükség; ennek hiányában, illetve kisebb egységek esetében kis kezdőbetűt kell használni [189. b) és 189. c) (1) bek.]. Tehát: az Európai Közösségek Bizottságának IV. Főigazgatósága; de: a Tanács főtitkársága, a Hágai Konferencia állandó titkársága (nem különösebben önálló, egyedi egységek), a IV. főigazgatóság pénzügyi főosztálya (kisebb egység).

2.3 "Békéltető Bizottságot jelölnek ki... "

A nem állandó jelleggel működő bizottságokra stb. utaló szavakat, szókapcsolatokat szintén kisbetűvel kell írni [189. c) (2) bek.]. Tehát: egyeztető bizottság, békéltető bizottság.

2.4 "a Milánói Európai Tanács döntött arról... "

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére