1. 2001. január 18-án ülést tartott a Tulajdonjogi munkacsoport, melyen Kisfaludi András: "A társasági jog helye a jogrendszerben" című tanulmányát vitatta meg. Az ülésen jelen voltak: Sárközy Tamás a munkacsoport elnöke, Komáromi Gábor, Kisfa-ludi András (a főbizottság titkára), továbbá Kampis György, Török Gábor, Zsohár András, Pettendi Zsuzsanna, Balásházy Mária, Vörös Imre, Puskás István, ifj. Glatz Ferenc, Rakvács József, Miskolczi Bodnár Péter és Pázmándi Kinga.
A bizottság munkaterve szerint a vita elsősorban a társasági jognak Ptk.-ban való elhelyezésére vonatkozó koncepcióra irányult. A bizottság oldaláról több kérdés merült fel a társasági jog és az érintkező jogterületek Ptk.-ba illesztésével kapcsolatosan. Miskolczi Bodnár Péter szerint kérdés, hogy mit tartalmazna a Társasági jogi Könyv, és hogyan illesztené be a nem jogi személy társaságokat. Álláspontja szerint egy Jogi személyek Könyv értelemszerűen kettévágná a társasági jogi anyagi szabályokat a nem jogi személy társaságok beillesztési problémája miatt. Zsohár András szerint problémákat vet fel a szövetkezetek jogi helyzete is. Kérdésként merül fel, hogy a társasági jog Ptk.-ba illesztésével párhuzamosan felmerül-e a szövetkezetek szabályozásának Ptk.-ba helyezése is, és ezen beiül hogyan kezelhetők a nem jogi személy szövetkezed formák. Zsohár András hangsúlyozta: a szövetkezeti jog szabályozásában bekövetkezett fordulat éppen a szövetkezetek jogalanyiságának korlátozása irányába, és az erős és közvetlen állami befolyás, szinte az ágazati szabályozás irányába mozdult. Komáromi Gábor azt a kérdést vetette fel, hogy amennyiben a kodifikáció koncepciója nem a különálló könyvekben való szabályozási megoldást választja, akkor hogyan alakulna a társasági joganyag szabályozása. Ez utóbbi esetben mi kerülne a Ptk.-n a belül és azon kívül - külön törvényben - szabályozásra? Rakvács József a társasházak jogi helyzetévei kapcsolatban azt a kérdést vetette fel, hogy van-e elképzelés a társasházak gazdasági társasággá való átalakulásának lehetővé tételére.
Kisfaludi András véleménye szerint a nem jogi személy társaságok kérdését az ezen társaságok jogi személlyé válásával lehetne kezelni. A személyeket szabályozó Könyv egyébként egyaránt lehetne "jogalanyisággal" foglalkozó vagy "személyek" Könyv, melybe a nem jogi személy társaságok változatlan státusz mellett is beilleszthetők. Véleménye szerint nem indokolt önálló Társasági jogi Könyv megalkotása, a Ptk.-ba egyébként - az eredeti elképzelés szerint - azon jogi személyek szabályozását kellene integrálni, melyek elsősorban polgári jogi jellegűek. A szövetkezetek magánjogi természetű szervezetek, így - számolva a szabályozási nehézségekkel - mindenképpen illeszthetők a Ptk.-ba. Amennyiben a kodifikáció nem a "könyvekkel" szabályozást választja (ami nehezen elképzelhető), akkor a társasági jog nem fér be a Ptk. rendszerébe, ez a jelenleg hatályos helyzetre is igaz. A társasház jogi szabályozásában már eddig is tapasztalható a jogalanyiság irányába való elmozdulás, ezzel kapcsolatosan azonban úgy gondolja, nem indokolt teljes körű jogalanyiságot biztosítani a társasházaknak, az a kör, melyben mint jogalany kell fellépniük, elméletileg határozottan és kétségtelenül meghúzható. A teljes körű jogalanyiság biztosítása - és ezzel a társasházakra is óhatatlanul alkalmazandó garanciális szabályok telepítése - nem indokolt, de nem kizárt.
Török Gábor álláspontja szerint a társasági jog integrációja esetén a szövetkezeti joganyag ís beillesztendő, de többek közt komoly problémát fog okozni a polgári jogi szabályozás módja mellet a társasági jog alapvető kogenciája. További kérdés a szabályozás mélysége, például a hatásköri szabályok sorsa. Ha a hatásköri szabályozás mélységéig képzelik el a Ptk.-ba illesztést, az esetben, végeredményben a csődjogot - mint a társaságok megszűnésével kapcsolatos joganyagot - is szabályozni kellene a Ptk.-ban, amennyiben a szabályozás eddig a mélységig már nem integrál, akkor pedig aggályos a széleskörű végrehajtási jogalkotás lehetőségének megnyitása.
Balásházy Mária szerint a társasági jogi szabályozás lényegében 1988-ban végleg leszakadt a polgári jogról, amikor a közös tulajdon mögöttes szabályainak a társaságokra való alkalmazásának tételes jogi hivatkozását elvágta. A társaságokra a "szerződéses cégelv" nem alkalmazható tisztán, a társasági jogviszonyokban a szerződésből eredő, a tagokat egymással szemben megillető alanyi jogok nincsenek. A társasági jog eljárási jogosultságok érvényesíthetőségét nyújtja, az alanyi jogok lényegében elvesznek, és hangsúlyos szerephez jut a piacvédelem, amely az áruforgalomra modellezett szerződési modellben nem jelenik meg jellemzően.
Kampis György véleménye szerint a szabályozás módszere nem technikai, hanem elvi kérdés. A szervezeti szabályokicai kapcsolatos koncepció, ami erre a kérdéskörre is kiterjesztené a diszpozitív szabályozási módszert, elhibázott lenne, álláspontja és a szervezeti szabályok külön utalás nélkül is kogensek, ezt esetleg szükséges lenne elvileg is rögzíteni. A beillesztés koncepciójából egyébként hiányzik a rendszertani elhelyezés kérdése, ami szintén nem technikai, hanem elvi kérdés.
Sárközy Tamás hozzászólásában a szabályozás módját, a magánjogi egység megteremtésével kapcsolatos tartalmi és módszertani aggályokat érintette. Véleménye szerint a diszpozitív szabályozási mód jó megoldás azzal, hogy az általános részi szabályok imperatívan kerüljenek szabályozásra, a diszpozitivitás - kogencia kérdése csak a különös részi szabályoknál merülhet fel. Problémásnak tartja a koncepcióval kapcsolatosan, hogy a Ptk. tárgyi hatályán végrehajtott erőszakkai közjogi területek (mint pl. munkajog, találmányok szabályozása) kerülnének a Ptk.-ba, vagy a tényleges magánjogi egység megteremtése esetén (ahol a kapcsolódó területeknek csak a magánjogi szabályai kerülnének a Ptk.-ba) a szabályozást megkettőzné. Sárközy Tamás úgy tudna elképzelni egy általános részhez kapcsolt Személyek Könyvet, hogy abban a természetes, a jogi személyek és a tulajdonközösségek kerülnének szabályozásra, de ez szintén alapvető koncepcionális rendezést igényel.
Kisfaludi András a társasági jog integrálásával kapcsolatos szabályozás módszerével kapcsolatban azt az álláspontot képviselte, hogy azokban a kérdésekben, ahol a társasági jogban "külső" érdek nem sérül, diszpozitív szabályozási módszert kellene választani, a kogencia egyébként a Ptk. szabályozási módszerétől nem idegen, ez önmagában nem feszítené szét a Ptk.-t. A polgári jog jogalanyisággal kapcsolatos szabályaiban szükségképpen rögzítendő, hogy kit tekintünk jogalanynak. Az ezzel kapcsolatos szabályozás szükséges mélységét ezen szabályoknak a polgári jogi jellege határozza meg. A csődjog polgári anyagi jellegű szabályainak eszerint a Ptk.-n belül a helyük. A társasági jognak a jogrendszerben elfoglalt helye elvi, koncepcionális, a kodifíká-cióban való elhelyezése viszont technikai kérdés.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
