Majdnem egy évvel az új magyar Ptk. kihirdetése előtt, 2012. 03. 22-én tették közzé az új cseh Polgári Törvénykönyvet (továbbiakban: NOZ).[1] A cseh NOZ, valamint az ugyanekkor elfogadott nemzetközi magánjogi- és a eljárásjogi törvény[2], 2014 január 1-jén lép majd hatályba. Ugyanez érvényes a gazdasági társaságokról szóló törvényre[3]. A NOZ a rendszerváltás utáni átmeneti időszakot kívánja lezárni, visszakanyarodva a cseh joghagyományokhoz. Ezen vázlat a cseh magánjog fejlődésének és a rekodifikációs munkák rövid áttekintése után, ismerteti a NOZ koncepcióját és szerkezetét, valamint bemutatja a legjelentősebb újonnan bevezetett jogintézményeket.
A cseh magánjog az elmúlt 60 évben többször is jelentősen változott. A magánjog alapját 1811 óta - a cseh korona országaiban érvényes - osztrák ABGB képezi, amit a II. világháború utáni Csehszlovákiában két fázisban (1948-1964 és 1964 után) szocialista törvények váltottak fel. A rendszerváltás óta egy átmeneti időszakról beszélhetünk, amely folyamat napjainkig tart.
Visszakanyarodva a II. világháború utáni időkhöz, hangsúlyoznunk kell, hogy a kommunista hatalomátvétel után a törvényalkotó jelentősen átdolgozta a közel 130 esztendeig érvényes ABGB-t, valamint az ABGB hagyományát követő első önálló Csehszlovák Ptk. tervezetet 1937-ből[4]. Igaz, hogy az 1950. évi első szocialista Ptk.[5] valósította meg az első masszív beavatkozást az ABGB által fémjelzett joghagyományba, de a változtatások ellenére mégis azt mondhatjuk, hogy az 1964. évi Ptk.[6] jelent alapvető paradigmaváltást. Olyan polgári törvénykönyv, amelyet a szocializmus megvalósítása érdekében[7] alkottak. Az 1964-es Ptk. csupán a Német Demokratikus Köztársaság Ptk.-jával[8] vetekedhet. Az 1964. évi Ptk. a polgári jog minden részét alapvetően megváltoztatta: a polgári jog alapelvének - a jóhiszeműség és jó erkölcs elve helyett - a szocialista együttélés elvét tekintették.[9] A nyilvánosság elve 1964-ban maradék jelentőségét is elvesztette, hiszen megszüntették az alapvető nyilvántartásokat. A jogi személyekre vonatkozó jogintézmények átalakítása is megtörtént, valamint az általános részbe bevezették a jogügylet abszolút semmisségét, és kis kivétellel eltörölték a felek autonómiáját.[10] A dologi jog elvesztette alapvető jellegét és célját. A kötelmeket felcserélték a "szolgáltatás" jogintézményével.[11] A joghagyomány leginkább a kártérítési jognál maradt fenn, ahol a mai napig az osztrák modell (egységes felelősségi jog) érvényesül.
A rendszerváltás után 1991-ben új Ptk. novellát[12] fogadott el a jogalkotó a piaci mechanizmusok működésének javítása érdekében, de a novella mellett folyamatosan[13] toldozgatták a Pkt.-t. Az 1991. évi Ptk. újjáélesztett néhány szükséges alapvető jogintézményt, mint például az ingatlanok telekkönyvét[14], a jóhiszeműség és a jó erkölcs-elvét. Eltörölték a Gazdasági Kódexet és a Nemzetközi Kereskedelmi törvényt. Megújították a jogi személyre vonatkozó szabályokat. A kötelmi jogot új szerződési típusokkal egészítették ki, mint például a munkaszerződéssel, vagy az utazási szerződéssel. Az öröklési jogban bevezették az öröklési szabadságot.[15] A családi jogban pedig azonos rangra emelték az egy-
- 748/749 -
házi házasságot a polgári házassággal.[16] Ezen módosítások ellenére mégis azt mondhatjuk, hogy a rendszerváltást követő Ptk. magja hű maradt a '64-es koncepcióhoz, jórészt szocialista viszonyokat tükrözött.[17] Ezekhez az alapokhoz hű maradt a cseh jogalkalmazás is. A szocializmus szelleme a meglévő magánjogban még mindig jelen volt és kvázi-multiplikátorként működött a 21. században is.[18]
Egy új kódex megalkotásának okai már a XX. század '90-es éveire világossá váltak.[19] Az első ok a már meglévő hatályos szabályok elsietett, részben hiányos módosítása volt, valamint az, hogy a számtalanszor megfoltozott 1964. évi Ptk.[20] hosszú távon nem volt elegendő a jogalkalmazói gyakorlat számára. A második ok az volt, hogy a 1991. évi kereskedelmi törvénykönyv[21] elfogadása gyakorlatilag néhány jogintézmény megkétszereződéséhez vezetett, ami negatív következményekkel járt (pl. megduplázta a szerződési típusokat).[22]
Az új kodifikáció szempontjából további fontos tényező az uniós jog.[23] Ez a hatályos jog számára nemcsak az európai irányelvek formájában hatott, hanem a transznacionális projektek (spontán magánjogi kodifikációja) formájában is. A kodifikáció negyedik oka a technológiai és gazdasági fejlődés következtében megjelenő általános igény a magánjog továbbfejlesztésre. Szükség volt arra, hogy a jogalkotó új, modern intézményeket vezessen be.
A jogalkotási folyamat - az igazságügyi miniszter döntésének megfelelően - 2001-ben kezdődött.[24] A kodifikációs bizottságban, amelynek tagjai időközben változtak, a jogi egyetem néhány (!) asszisztense, valamint a bírák, közjegyzők, minisztériumi tisztviselők vettek részt. Ami a gyakorlati munkát illeti, a Polgári Törvénykönyv alapjait Prof. Eliás, a kodifikációs bizottság elnöke készítette elő. A bizottság javaslata törvényjavaslatként szolgált a kormány számára. Az új Polgári Törvénykönyv (NOZ) tervezetének első változatát 2005-ben hozták nyilvánosságra az Igazságügyi Minisztérium honlapján, majd a szöveget rendszertelen időközönként módosították. A törvényjavaslat szakmai kritikáját sem a kodifikációs bizottság, sem pedig a minisztérium nem vette komolyan, egészen az Amerikai Kereskedelmi Kamara 2008-as kritikus véleményezéséig(!).[25] A szakmai kritikák ellenére a kormány változtatások nélkül jóváhagyta a kodifikációs bizottság által benyújtott törvénytervezetet. A 2009-ben megalakult új kormány alatt az Igazságügyi Minisztérium némi javító módosítás és pár kisebb vita-fórum után 2011 nyarán nyújtotta be a kormánynak és a Parlamentnek az átdolgozott törvényszöveget.[26] Az új Pkt.-t (NOZ-t)[27] 2011 őszén fogadta el a parlament mindkét háza.
Az új Polgári Törvénykönyv szerkezetének alapötlete a magánjog egységes szerkezetbe foglalása volt, meg kívánták szüntetni a széttagoltságot, és egységesíteni akarták az alapszabályokat. A Polgári Törvénykönyvbe további három könyvet kívánt integrálni a jogalkotó: a Kereskedelmi Törvénykönyvet, a Családjogi törvényt és a Munka Törvénykönyvét. Ezenkívül rengeteg módosítási igény létezett: bizonyos jogi intézményeket el kellett választani egymástól, más szabályokat pedig, mint pl. a fogyasztóvédelmi jogszabályokat integrálni kellett a kódexbe.
A családi jognak a Polgári Törvénykönyvbe való beépítésével szemben a joggyakorlat nem mutatott számottevő ellenállást, és végül a Kereskedelmi Törvényt
- 749/750 -
is szinte teljes egészében integrálta a jogalkotó a Ptk.-ba. Ugyanez történt a szerzői joggal és utolsó pillanatban az értékpapírra vonatkozó szabályozással is.[28] A Polgári Törvénykönyvön kívül csupán a gazdasági társaságokról szóló szabályozás maradt, amelyeket a vállalatokról szóló külön törvény[29] szabályoz. A nemzetközi magánjog (azokon a területeken ahol a Róma I. rendelet mellett nemzeti szabályozásra van szükség), valamint a nemzetközi polgári perjog, szintén a Polgári Törvénykönyvön kívül maradt, önálló törvényként. A tervekkel ellentétben a munkajog sem került bele az új kódexbe.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
