A fővárosi és megyei kormányhivatalok, mint központi államigazgatási szervek 2011. január 1-jén jöttek létre. Létrehozatalukkal a Kormány célja a jó állam megvalósítása, a területi államigazgatás egységesítése és hatékonyabbá tétele, a feladatok színvonalának emelése, illetve az ügyfélcentrikus közigazgatás kialakítása. Székhelyeik a megyeszékhelyeken, valamint a fővárosban kaptak helyet, illetékességi területük a megyére, illetve a főváros területére terjed ki.
A kormányhivatalok a Kormány általános hatáskörű területi szervei. Az általános jelző kifejezi, hogy a feladatok igen széleskörűek. A hatáskör jogtudományi megközelítésben a közigazgatási feladatkör ellátásának felhatalmazását jelenti, azaz hogy milyen körben válik jogosulttá az adott szerv a közügyek meghatározott részének intézésére, az érdemi döntés meghozatalára. Ezen felhatalmazás az érdemi elintézésre való jogosultságot és kötelezettséget jelenti. A Kormány irányítási jogkörét a közigazgatási és igazságügyi miniszteren keresztül gyakorolja, aki a kormányhivatal szervezeti és működési szabályzatát normatív utasításban határozza meg. A kormányhivatalokat az erős jogkörrel rendelkező kormánymegbízott vezeti.
A vezetés fogalma egy konkrét szerven belüli tevékenység megvalósuló igazgatási tevékenységeként definiálható, melyben a vezető a szerven belül kisebb-nagyobb önállóssággal rendelkezik, kiemelt hatalmi pozícióban van, feladata, hogy kitűzze az általa igazgatott szerv számára elérendő célokat.
A kormánymegbízott személye közvetlenül függ a Kormánytól, hiszen személyét a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, illetve menti fel, és a munkáltatói jogokat a felettes miniszter gyakorolja, továbbá megbízatása a Kormány megbízatásának lejártával egyidejűleg megszűnik.
A szervezeti struktúra két nagy részre osztható: egyrészről törzshivatalra, illetve a szakigazgatási szervekre, melyeknek száma 17 (kivéve a fővárost, ahol számuk 13), mindegyik eltérő igazgatási területekről gondoskodik.
A kormányhivatalok vezetése három részre osztható, a korábban már említett kormánymegbízottra, aki a kormányhivatal egészét vezeti, valamint a főigazgatóra, aki a hivatal szervezeti egységeinek vezetéséért felelős, és a szakigazgatási szervek vezetőire. Ezek alapján megállapítható, hogy a vezetés két vonal mentén oszlik el, a politikai, valamint a szakmai vezetés alapján. A politikai vezetés felelős a kormányzati szándék érvényre juttatásáért, míg a szakmai vezetés ezen meghatározott irányvonal mentén előkészíti a döntéseket, irányítja a napi szakmai feladatokat, gondoskodik a végrehajtás ellenőrzéséről. A két sík közötti eltérést maga a jogalkotó is jelzi, mivel a főigazgató esetében konkrétan kijelenti, hogy személye határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
