Szalma József "Sérelemdíj és a személyiségi jogok megsértésének magánjogi szankciói az európai és magyar jogban" c. könyve 2017-ben jelent meg a Patrocinium Kiadó gondozásában.
A szakmai közvélemény az utóbbi években már türelmetlenül várta olyan monográfia megjelenését, amely a sokat vitatott és támadott új jogintézmény, a sérelemdíj bevezetése szempontjából valamennyi lényeges és jogilag releváns tényező feltárására vállalkozik.
A polgári jog érdemes képviselőinek nem is kell csalódnia, a szerző sérelemdíjjal kapcsolatos munkája messzemenőkig eleget tesz az elvárásoknak
Az előszót követően a szerző mondanivalóját hét fejezetre bontja, amelyek a következők
I. A nemvagyoni kártérítés, a személyiségi jogsérelem és a sérelemdíj fogalmáról, fejlődésmenetéről az európai és magyar magánjogban;
II. Nemvagyoni kárpótlás és a sérelemdíj a magyar doktrinális és szabályozási jogfejlődésben;
III. Közelebbről az új magyar Ptk. sérelemdíjra vonatkozó tételes rendelkezéseiről;
IV. Külföldi kitekintés;
V. Az összehasonlító elemzés elméleti és gyakorlati következtetései a magyar jog szempontjából;
VI. A sérelemdíj iránti felelősség általános és különleges feltételei az új Ptk. fényében;
VII. A személyiségi jogsértések szankciórendszere és a sérelemdíj.
Elsőként említendő a mű logikus szerkezete és a könyv áttekinthetősége. Ez a sajátosság tükröződik az egyes fejezetek részekre tagolásánál és a hivatkozott szerzők név szerinti kiemelésénél a szakirodalom bemutatásánál. A kötet végén található idegen (német) nyelvű összefoglaló, a rövidítések jegyzéke, továbbá a hivatkozott és a konzultált hazai és külföldi elméleti forrásmunkák, jogszabályok és bírósági határozatok, ítéletek jegyzéke, valamint a tárgymutató szintén elősegítik az áttekinthetőséget.
A mű tudatosan törekszik az elmélet és gyakorlat következetes egymást feltételező ismertetésére. A könyv feltárja a sérelemdíj elméleti alapjait, dogmatikai indokoltságát és ezt a jogszabályi háttér és a bírósági gyakorlat ismertetésével dokumentálja. Így az első fejezetben (A nemvagyoni kártérítés, a személyiségi jogsérelem és a sérelemdíj fogalmáról, fejlődésmenetéről az európai és magyar magánjogban) kitér a deliktuális felelősségre és a kárfelelősség legfontosabb elvi kérdéseire, a nemzeti szabályozásra és az azt tükröző bírósági gyakorlatra.
- A munkára a naprakészség jellemző. Ez alatt azt kell érteni, hogy a szerző feltár minden lényeges forrást a könyve elkészültét közvetlenül megelőző időszak tekintetében, mind a magyar és külföldi szakirodalom, mind a jogi szabályozás, mind a bírósági döntések vonatkozásában;
- a szerző ismerteti például Görög Márta 2017. évben megjelent írását a személyiségsérelem csekély volta esetén érvényesíthető sérelemdíjról;
- meghivatkozza a magyar bírósági gyakorlat 2016-os és 2017-es döntéseit;
- a külföldi szakirodalomban is feltárja a legújabb fejleményeket, például idézi Werner-Baumgartner német kártérítés jogi könyv 2017-es kiadását.
A szerző az elemzések különböző fajtáit következetesen alkalmazza művében, ami komoly, elismerésre méltó tudományos értéket biztosít munkájának.
A szerző számos esetben alkalmaz forráselemzést, fogalomelemzést, összehasonlító elemzést, és történeti elemzést.
A) A szerző forráselemző módszerére példát nyújt az új Ptk. sérelemdíj összegszerűségének megállapításáról szóló 2:52. § (3) bekezdésének analízise a VII. fejezet (A személyiségi jogsértések szankciórendszere és a sérelemdíj) G) pontja szerint. A mű alkotója egyenként vizsgálja a sérelmező magatartás körülményeit, a jogsértés súlyát, a sérelem ismétlődő jellegét, felróhatóságát, valamint a sértettre és környezetre gyakorolt hatását. Különösen értékes a felróhatóság elemzése, ahol kitér a szándékosság, a gondatlanság és az előreláthatóság értelmezésére és minősítésére.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
