A külföldiek gazdasági célú letelepedésének jogi lehetőségei - a külföldiek által alapított cégek, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei és kereskedelmi képviseletei, az önálló vállalkozók és az önfoglalkoztató külföldiek - mellett meg kell említenünk a külföldi vállalkozók adójogi kategóriáját is. Jelen tanulmány megírása erre a kereskedelmi jogban kevésbé tárgyalt, de nem kevésbé fontos területet, a külföldi vállalkozókat mutatja be, akiket az adójog által előírt telephelyi letelepedés kényszere kelt életre.
A társasági adóról szóló törvényünk [a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tv. (Ta.)] az adó alanyisága szempontjából megkülönböztet belföldi illetőségű adózót (magyar jogszabályok alapján létrejött szervezeteket) és külföldi illetőségű adózót (külföldi jogszabályok alapján létrehozott szervezeteket). Témám szempontjából természetesen a külföldi illetőségű adózókat kell vizsgálni. A jogszabályi meghatározás szerint külföldi illetőségű adózónak, adójogi terminológiával élve külföldi vállalkozónak minősül a külföldi személy, ha belföldi (magyarországi) telephelyen végez vállalkozási tevékenységet [Ta. 2. § (3) bek.].
A jogszabály a telephely megjelölést használja, amivel kapcsolatosan kiemelten hangsúlyozandó, hogy ez a telephelyi fogalom nem azonos a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. tv. (Ct.) által használt telephelyi terminológiával. A Ct. értelmezésében ugyanis telephely a cég, mint belföldi illetőségű adózónak a székhelyétől (központi ügyintézés helyétől) különböző helyen lévő tevékenység gyakorlásának helye [Ct. 16. § (2)].
Ezen alapvető különbség előrebocsátását követően rögzíthető, hogy a külföldi vállalkozó, mint külföldi illetőségű adózó telephelyének helyes értelmezése a társasági adóról szóló törvényből vezethető le.
Adójogi minősítésű telephelyen történő tevékenység gyakorlása gyakorlatilag kétféle módon valósulhat meg: fióktelepen vagy fióktelepen kívül.
Külföldi személy (külföldi vállalkozó) fióktelep útján végezhet vállalkozási tevékenységet, ha a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. tv. szerint fióktelepet hoz létre. Fióktelep a külföldi székhelyű vállalkozás olyan jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásba a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeznek. A fióktelep jogosult vállalkozási tevékenységet végezni, eljárni a hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben fennálló jogviszonyban.
Láthatjuk a fióktelep terminológiája, megint nem a cégjogban ismert fióktelep fogalommal van összefüggésben, hiszen a Ct. [16. § (2) bek.] fióktelepnek azt a telephelyet (tevékenység gyakorlás helyét) tekinti, amely más városban vagy községben - magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban - van, mint a cég székhelye és telephelye. Teljes lehet a fogalmi zűrzavar, ha figyelembe vesszük, hogy a Ct. az általa használt fióktelep fogalmát alkalmazni rendeli a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepére is, azaz gyakorlatilag a fióktelepnek lehet saját fióktelepe is. Tekintettel arra, hogy a fiókteleppel összefüggésben már számos tanulmány megjelent, így a fióktelep alapítására, működési szabályaira e tanulmány keretei között nem térek ki.
A fióktelepen kívüli telephelyek azáltal "létesülnek", hogy a társasági adóról szóló törvény bizonyos körülményeket, tevékenységeket telephelynek minősít.
a) Külföldi személy bármely Magyarországon található állandó üzleti létesítménye (így a képviselet, az iroda, a gyár, az üzem, a műhely, a bánya , a kőolaj- vagy földgázkút), továbbá bármely berendezése, felszerelése telephelynek minősül, ahol és/vagy, amellyel a külföldi illetőségű személy részben vagy egészben vállalkozási tevékenységet folytat, függetlenül attól, hogy a külföldi vállalkozó azt milyen jogcímen használja.
b) Sajátos telephely az üzletvezetés helye is. Üzletvezetés helye az a hely, ahol az üzletvezetés az irányításra berendezkedett. Az üzletvezetés helyének telephellyé minősítése ad jogi lehetőséget a belföldi illetőségű által külföldön alapított off-shore cégek megadóztatására, amennyiben annak üzletvezetése Magyarországon található. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy hiába alapít valaki külföldön off-shore céget, igyekezve a hazai adófizetést elkerülni, vagy legálisan csökkenteni, ha Magyarországról kerül sor az off-shore cég irányítására, akkor külföldi vállalkozóként az off-shore cég is adóköteles.
c) Bármilyen külföldi személy tulajdonában álló magyarországi ingatlan vagy természeti erőforrás (térítés ellenében történő) hasznosítása, vagy ehhez kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása telephelyet keletkeztet.
d) Telephellyé válik a külföldi személy építkezési, szerelési tevékenysége is Magyarországon, ha annak időtartama folyamatosan vagy megszakításokkal egy építkezési helyen (szerződések számától és megrendelőktől függetlenül) a három hónapot meghalad.
e) Külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni azon tevékenységek esetében is, amelyeket más személy a külföldi személy nevében vállal, vagy amelyikre a külföldi személy nevében belföldön szerződést köthet. E körben kell elmondani, hogy nem keletkeztet telephelyet, ha független képviselő (bizományos) szokásos üzleti tevékenysége keretében jár el (hiszen ekkor az adózó maga a bizományos lesz).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
