A világjárvány a törvényhozó testületek mindennapjait is alapvetően megváltoztatta: a közegészségügyi szükséghelyzet időszakában egyrészt bizonytalanná vált a parlamentek pontos mozgástere a különleges jogrendi időszakban, másrészt a rendszeres ülésezés is komoly akadályokba ütközött. A korlátozások jó részét a pandémia intenzitásának mérséklődésével párhuzamosan magunk mögött hagytuk, ugyanakkor számos ekkor kibontakozó tendencia részben, vagy egészben maradandónak látszik.
A Covid-19 járvány parlamentekre gyakorolt hatását több szerző is vizsgálta már, az alkotmányossági felülvizsgálat hozzájárulása a törvényhozó testületek poszt-Covid-kihívásokhoz történő alkalmazkodásához azonban érdemben még nem vizsgált részterület. A vonatkozó alkotmányos esetjog két iránya tapintható ki: a döntések egyrészt a parlamentek különleges jogrendi hatásköreinek lehatárolására, másrészt a törvényhozó testületek pandémia alatti napi szintű működése kereteinek azonosítására irányulnak. Előadásunkban ez utóbbi kapcsán vizsgáljuk az alkotmány/legfelső bíróságok szerepét közelmúltbeli francia, német, spanyol, horvát és észt felsőbírósági határozatokon keresztül.
Jelen tanulmányunk elkészítését egy a Covid-19 pandémiához kapcsolódó alkotmányos esetjog rendszerezését és globális, angol nyelvű, szabadon hozzáférhető adatbázisba rendezését célzó kutatási projektünk inspirálta, amelynek keretében számos, a törvényhozó testületek működését érintő alkotmány-, illetve legfelső bírósági döntés került látókörünkbe.[4] A közegészségügyi válsághelyzet nyomán
- 5/6 -
jelentkező alkotmányossági dilemmák, illetve azok kezelése intenzív szakirodalmi diskurzust váltott ki, amely egyebek mellett a parlamentek működésére, valamint az alkotmányossági felülvizsgálat szerepére is sok tekintetben reflektált. Az azonban még kevéssé vizsgált terület, hogy a különleges jogrendi időszakban milyen összefüggések mutathatóak ki az alkotmányossági felülvizsgálat, valamint a parlamentek működési rendje között, hiszen a rendkívüli körülmények sokban befolyásolták a parlamentek mindennapjait is. Kérdésessé vált az ülésezés módja, a képviselők hatékony parlamenti munkájának biztosítása, a mandátumok egyenlőségének fenntartása, végső soron tehát a népképviselet elvének érvényesülése is.
A tanulmány első felében az említett adatbázisunkkal elérni kívánt célt, kialakításának a módszertani hátterét, majd a kialakítás gyakorlati aspektusait fogjuk ismertetni. Ezt követően néhány jellemző ügyön keresztül bemutatjuk azokat a főbb esettípusokat, amelyeket azonosítottunk a gyűjtés során tudomásunkra jutott releváns alkotmányossági dilemmák mentén.
Említett kutatási projektünk keretében egy globális adatbázis létrehozására törekszünk. Ezen adatbázis újdonsága, hogy a különböző országokban alkalmazott alkotmányossági felülvizsgálati gyakorlat vizsgálatát helyezi előtérbe. Ennek megvalósítása érdekében kezdtük el gyűjteni az erről szóló esetjogot, amely rendszerezve, kulcsszavakkal és rövid tartalmi összefoglalóval ellátva elérhetőek lesznek az adatbázisban. Az adatbázissal tehát egy angol nyelvű, felhasználóbarát, gyors keresést lehetővé tevő platformot alakítunk ki, amely egyrészt megkönnyíti az összehasonlító alkotmányjogi kutatásokat ebben a témában; másrészt az adatbázis szűken körülhatárolt gyűjtési körének köszönhetően az alkotmányossági felülvizsgálat területén releváns források nagyobb arányát érhetjük el, mint egyéb, tágabb fókuszú kezdeményezések. Következésképpen a szűkebb hatókörrel rendelkező, specifikusabb gyűjtésünk jobban összehasonlítható adatokat eredményezhet.
Az adatbázis létrehozásának igénye úgy merült fel, hogy az utóbbi időkben - köszönhetően a digitális infrastruktúrák fokozódó kutatási célú felhasználásának és az összehasonlító alkotmányjog egyre inkább növekvő jelentőségének - egyre gyakoribbá váltak az olyan globális adatbázisok létrehozására irányuló erőfeszítések, amelyek az alkotmányjogi diskurzus egy-egy elemére koncentrálnak. Az ilyen jellegű adatbázisok iránti érdeklődést a világjárvány csak jobban felerősítette, hiszen a különféle kulturális háttérrel rendelkező országok hasonló alkotmányos kihívásokkal néztek szembe. Nem meglepő tehát, hogy az egyes alkotmányos témákat érintő kérdések és válaszok rendszerezése végett már a világjárvány kitörése után olyan adatbázisok születtek, amelyek a Covid-19-hez kapcsolódó
- 6/7 -
rendeletek és törvények összegyűjtésére;[5] a vonatkozó bírósági esetjogra;[6] a parlamenti válaszlépésekre;[7] az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre gyakorolt hatásokra;[8] vagy a véleménynyilvánítás szabadságát érintő korlátozásokra[9] helyezték a hangsúlyt. A koncepciónk abban tér el a már létező gyűjtésektől, hogy kifejezetten az alkotmányossági felülvizsgálat szerepére, tehát az erre irányuló felsőbírósági döntések feltérképezésére irányul és ebben a körben kapcsolódik a parlamenti joghoz is.
Adatbázisunkkal ehhez a fentebb vázolt rendszerező, ismertető, további kutatásokat elősegítő tendenciához csatlakozunk egy jól strukturált forráskészlettel, amely az alkotmányossági felülvizsgálat szerepére összpontosít. Az adatbázisnak tehát egyrészt van egy alkotmányjogi, jogdogmatikai haszna, hiszen hozzájárulhat az alkotmányossági felülvizsgálat különleges jogrendi időszakokban betöltött szerepének mélyebb megértéséhez. Másrészt kézzelfogható előnyökkel is járhat az elszórtan hozzáférhető információk szisztematikus rendszerbe foglalása: mindez hozzájárulhat olyan ellenállóbb alkotmányos keretek kialakításához is, amelyek segíthetnek a későbbiekben a hasonló időszakok áthidalásában. A közegészségügyi válsághelyzethez kapcsolódó alkotmányos esetjog összehasonlítható áttekintése hozzájárulhat továbbá a hatékonyabb nemzetközi fellépés összehangolásához is, ami tovább erősítheti az alkotmányos rendszerek rezilienciáját az olyan válsághelyzetekben, amelyek a következő évtizedek folyamán valószínűleg egyre gyakoribbak lesznek.[10]
Adatbázisunk céljának elérése érdekében szükség volt a megfelelő módszertani háttér kidolgozására. Ez a módszertan elsődlegesen terminológiai, fogalmi tisztázáson alapul, ami az alkotmányossági felülvizsgálat munkafogalmának azonosítását jelentette. A fogalmi pontosítás nemcsak azért szükséges, mert a kutatási projekt céljának egyértelműnek kell lennie, hanem azért is, mert a megkeresett potenciális közreműködőknek is egyértelműen el kell tudniuk dönteni, hogy mely felsőbírósági döntések érdekesek számunkra.
A kutatás kezdeti fázisában az alkotmányossági felülvizsgálat fogalmának a tisztázására azért van szükség, mert országonként jelentős eltérés figyelhető meg az alkotmánybíráskodás szervezeti keretei és az alkalmazott alkotmányvédelmi esz-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
