Szerződés elnevezéssel a nemzetközi jogban rendszerint a legjelentősebb politikai megegyezéseket jelölik, amelyek döntően befolyásolják a szerződő felek egymás közötti viszonyát.[1] A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény értelmében a Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját.[2] A nemzetközi szerződés fogalma a szerződések jogáról szóló 1969. évi Bécsi Egyezmény (a továbbiakban: Bécsi Egyezmény)[3] szerint "szerződés államok között írásban kötött és a nemzetközi jog által szabályozott megállapodást jelent, tekintet nélkül arra, hogy egyetlen, vagy több, egymással kapcsolatos okmányba foglalták-e azt és függetlenül a megállapodás sajátos rendeltetésétől". Minden esetben szerződésről lehet beszélni, ha az megfelel az adott meghatározásnak, vagyis az akarati elv mentén nemzetközi jogalanyok közötti nemzetközi jogokat és kötelezettségeket érintő megállapodás jött létre. Ezzel párhuzamosan a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló, máig hatályos és alkalmazott 1982. évi. 27. tvr. így fogalmaz: "[...] a magyar állam számára nemzetközi jogokat és kötelezettségeket létesítő, módosító, vagy megszüntető [...]) írásbeli megállapodás...". A tvr. végrehajtási normája, a jogi adatbázisokban nehezen fellelhető 2032/1982. (XI. 26.) minisztertanácsi határozat kimondja, hogy: "...valamennyi [...] okmány tekintetében alkalmazniuk kell, függetlenül [...]) a szerződés formájától, vagy elnevezésétől (szerződés, egyezmény, megállapodás, jegyzőkönyv, emlékeztetőjegyzékváltás, stb.).
- 271/272 -
Az Alkotmány értelmében az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Kormány megosztott, de egymás közreműködését feltételező, az állami szuverenitás és a hatalomgyakorlás megosztásából adódó feladatokat látnak el Magyarország nemzetközi szerződéses kapcsolatait illetően. Nemzetközi szerződés megkötése az a cselekmény, amely által a nemzetközi szerződés a magyar államra nézve kötelezővé válik. Nemzetközi szerződés alanyai szuverén jogalanyok, nemzetközi jogban tipikus esetben államok. Az államok közötti nemzetközi szerződésben szerződő félként a Magyar Köztársaság, kormányok közötti nemzetközi szerződésben szerződő félként a Magyar Köztársaság Kormánya szerepel. Az államok közötti vagy kormányok közötti nemzetközi szerződés végrehajtásához szükséges további nemzetközi szerződésekben minisztérium vagy országos hatáskörű szerv is szerepelhet szerződő félként. Ahol szerződő félként a Magyar Köztársaság szerepel, az Alkotmány és a tvr. rendelkezéseivel összhangban az aláírásra az Országgyűlés - előzetes - felhatalmazása szükséges, további feltétel az aláíráshoz szükséges meghatalmazási okirat köztársasági elnök általi kiállítása.
Rendkívül érdekes kérdés annak vizsgálata, hogy nemzetközi közjogi szerződésnek ki lehet az alanya. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1945-ben történt megalakulását követően a jogtudomány és a nemzetközi bíráskodás a szuverenitás fogalmi ismérveit forradalmian alakította. Új megvilágítást kapott az állam, mint a szuverenitás korábbi kizárólagos birtokosának és a nemzetközi szervezetek nemzetközi jogalanyiságának és ezáltal kölcsönös felelőségi rendszerének a viszonya. Tekintve, hogy a nemzetközi jog és jogelveinek formálódása nem években mérhető folyamat, a gyakorlatnak sikerült jelentős számú bizonytalanságra rávilágítania. Itt csak utalok a diplomáciai mentességek címzettjei körül a közelmúltban kisebb belpolitikai vihart kavaró vitákra, amelyek mögött az az alapkérdés húzódik meg, hogy a magyar állam mely nemzetközi jogi értelemben szuverén partnerével köthet diplomáciai mentességekre és "területen kívüliségre" vonatkozó nemzetközi szerződést.[4] Jelen dolgozatnak terjedelmi korlátok miatt nem célja a jogalanyiság problematikájának tüzetes vizsgálata, azonban a benne többször említett Európai Unió, mint államok feletti szerveződés léte szintén de lege ferenda jogtörténeti kérdés, a gyakorlat szempontjából egyben értelmezési helyzet. A továbbiakban elsősorban eljárási kérdésekre helyezem a hangsúlyt, anélkül, hogy célom lenne a jogalanyiság kérdésének a megkerülése.
- 272/273 -
Egy szerződés értelmezésére mindenekelőtt a hazai szabályozás irányadó, továbbá - nemzetközi vonatkozásaiban - a Bécsi Egyezmény. Az utóbbi preambuluma szerint a szerződésben részes államok irányadónak tekintik a szabad kötelezettségvállalás és a jóhiszeműség alapelvét, valamint a pacta sunt servanda[5] általánosan elismert szabályát, egyben megerősítik, hogy a nemzetközi szokásjog szabályai továbbra is irányadóak lesznek az egyezmény rendelkezései által nem szabályozott kérdésekben.
A Bécsi Egyezmény hatályát az államok közötti szerződésekre kell alkalmazni (1. cikk), ugyanakkor az egyezmény minden olyan szerződésre vonatkozik, amely nemzetközi szervezetet hoz létre és azokra is, amelyeket nemzetközi szervezet keretében fogadnak el, anélkül, hogy ez a szervezet bármely fontos szabályát érintené. E szabálynak az Európai Unió, ill. az annak ún. elsődleges joganyagát képező alapszerződések vonatkozásában is jelentősége van (5. cikk).
A 7. cikk szerint szerződés szövegének elfogadása vagy hitelesítése, ill. azon elismerés kifejezése szempontjából, hogy egy szerződés hatálya az államra nézve kötelező, valamely személy akkor tekintendő egy állam képviselőjének, ha megfelelő meghatalmazást mutat fel, vagy az érintett államok gyakorlatából vagy egyéb körülményekből kitűnik, hogy az volt a szándékuk, hogy az illető személyt úgy vegyék figyelembe, mint aki ebből a célból az állam képviselője, külön meghatalmazás nélkül is. Funkciójuknál fogva és anélkül, hogy meghatalmazást mutatnának fel, a következők tekintendők államuk képviselőjének:
a) államfők, kormányfők és külügyminiszterek, minden olyan cselekmény véghezvitele céljából, amely szerződés kötésére vonatkozik;
b) diplomáciai képviseletek vezetői, a küldő és a fogadó állam közötti szerződés szövegének elfogadása céljából;s
c) az államoknak egy nemzetközi konferenciára vagy valamely nemzetközi szervezetbe, vagy annak valamely szervébe küldött képviselői a szerződés szövegének az adott konferencián, szervezetben vagy szervben való elfogadása céljából.
- 273/274 -
Kiegészítő szabályként annak a személynek a szerződéskötésre vonatkozó cselekménye, aki a 7. cikk alapján nem tekinthető valamely állam ebből a célból meghatalmazott képviselőjének joghatás nélküli, kivéve, ha azt az illető állam utólag megerősíti (8. cikk). Az aláírás önmagában is a szerződés kötelező hatályának elismerését jelenti, ha a szerződés úgy rendelkezik, hogy az aláírás ilyen hatással jár, vagy egyéb úton megállapítható, hogy a tárgyaló államok megegyeztek abban, hogy az aláírás ilyen hatással jár, vagy az állam azon szándéka, hogy az aláírásnak ilyen hatást tulajdonít, kitűnik képviselőjének a meghatalmazásából, vagy azt kifejezésre juttatta a tárgyalás alatt (12. cikk). A Bécsi Egyezménynek a pacta sunt servanda elvhez kapcsolódó alapelve szerint -a nyilvánvaló jogsértés esetét leszámítva - egyetlen részes fél sem hivatkozhat belső jogának rendelkezéseire annak igazolásául, hogy elmulasztotta a szerződést teljesíteni (27. cikk). A Bécsi Egyezmény szabályait azért célszerű hangsúlyozni, mert az egyéb nemzetközi jogi kútfők mellett a hazai szabályozás esetleges hiányosságai - ld. az 1982-es törvényerejű rendeletet - ellenére a "szerződések szerződése" az értelmezési kérdéseket megkönnyítő, a szerződő felek mindegyike számára irányadó szabályokat tartalmaz. Figyelmet érdemel, hogy az utóbbi években tendenciaszerűen egyre gyakoribb hivatkozási alap - az Alkotmánybíróság esetjogában is - a Bécsi Egyezmény, ill. az abból levezetett vagy hivatkozott jogelvek. Az Alkotmánybíróság egyik újabb határozata értelmében nem lehet olyan belső jogi kötelezettséget keletkeztetni, amely meghiúsítaná a nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló, a Bécsi Egyezményben foglalt nemzetközi kötelezettséget.[6]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
