https://doi.org/10.59851/gj.34.7-8.5
A kézbesítési megbízott intézménye a jogbiztonság, a kiszámíthatóság, a hitelezővédelem és a közérdekvédelem egyik nagyon fontos pillére. Alkalmazása kógens, eltérést nem tűrő jogszabályi rendelkezésen alapszik. Amennyiben a törvényi tényállás fennáll, akkor a társaságnak mérlegelésre nincs lehetősége, a kézbesítési megbízott alkalmazása kötelező. A történeti bevezetést követően két témát érintünk, egyrészt, hogy maga a gazdasági társaság lehet-e kézbesítési megbízott, másrészt, hogy a belföldi személy részére lehet-e kézbesítési megbízottat kijelölni.
Kulcsszavak: kézbesítési megbízott; cégeljárás; kógens jogszabályi rendelkezések; jogbiztonság; hitelezővédelem; gazdasági társaság;
The institution of the service of process agent is a crucial pillar of legal certainty, predictability, creditor protection, and the safeguarding of the public interest. Its application is based on a mandatory statutory provision that allows for no deviation. Once the statutory conditions are met, the company has no discretion in the matter; the appointment of a service of process agent is compulsory. Following a historical introduction, we address two issues: first, whether a business entity itself can act as a service of process agent, and second, whether a service of process agent can be appointed for a domestic person.
Keywords: service of process agent; company registration proceedings; mandatory statutory provisions; legal certainty; creditor protection; business company;
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban Ctv.) eredeti normaszövege szerint kézbesítési megbízottat kellett megjelölni a cégbírósági kérelemben, ha a bejegyzendő cégben külföldi szervezet szerepelt, vagy ha az érintett külföldi magánszemélynek nem volt magyarországi lakóhelye.[1]
A jogszabály grammatikai értelmezéséből egyértelműen következett, hogy a kérelmezőnek nem volt mérlegelési lehetősége: a fenti törvényi tényállás esetén, a kézbesítési megbízott megválasztására kötelezően sor került. A jogalkotói koncepció alapgondolata az volt, hogy a küldemény kézbesítésére ne külföldön kerüljön sor, hiszen ez - a külföldi közigazgatás ismeretének a hiányában - bizonytalanságot, adott esetben sikertelenséget vonhat maga után. Mindez az eljárás jelentős elhúzódását eredményezheti, ami jogbizonytalanságot is okozhat. A hatékonyság növelése, a határidők kiszámíthatóvá tétele, valamint a hitelezők és a közérdek védelme érdekében került fenntartásra a kézbesítési megbízott intézménye.[2]
2007. szeptember 1. napjától[3] azonban az eredeti koncepcióban változás következett be, a korábbi kógens jogszabályi rendelkezés diszpozitívvá vált. A bejegyzési kérelemben ugyanis a külföldi elem ellenére már nem volt kötelező a kézbesítési megbízott megjelölése. A törvényi indokolás szerint az eddigi rendelkezés indokolatlan és aránytalan megterhelést jelentett a magyarországi befektetők számára. A gazdasági társaságok piacra lépésének adminisztrációs terheit egyszerűsíteni, a bejegyzési eljárást gyorsítani kellett. Erre figyelemmel a jogalkotó nem tartotta fenn a kézbesítési megbízott kötelező jellegét, hanem annak alkalmazását a tagokra bízta. Természetesen a hivatalos belföldi iratok kézbesíthetőségét továbbra is biztosítani kellett. Kézbesítési megbízott hiányában a bíróság a külföldi személy részére kézbesítendő iratokat a Cégközlönyben tette közzé azzal, hogy a közzétételt követő tizenötödik napon az irat kézbesítettnek tekintendő.
Az újabb változás 2012. március 1. napjától lépett életbe[4], amely a mai hatályos szabályozásnak teljes egészében megfelel. Egyszerűen úgy is fogalmazhatunk, hogy visszatértünk a kiindulási ponthoz. Ettől az időponttól kezdve ugyanis visszaáll az eredeti szabályozási rend: nincs mérlegelési lehetőség, a kézbesítési megbízott alkalmazása jogszabályi kötelezettség. Az intézmény alapvető célja az eredeti koncepciónak megfelelően továbbra is a hivatalos eljárások zavartalan lefolytatásának elősegítése, a bíróságok, hatóságok munkájának megkönnyítése, az eljárási határidők kiszámíthatósága, a hatékonyság és jogbiztonság megteremtése, fenntartása.
A kézbesítési megbízott alkalmazását illetően hangsúlyozni kell, hogy külföldön bejegyzett, nyilvántartásba vett jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság esetén a kézbesítési megbízott alkalmazása mindig kötelező, hiszen a cég székhelye, a küldemények kézbesítésének a helye nem Magyarország területén
- 41/42 -
van. Külföldi természetes személy esetében azonban csak akkor van szükség kézbesítési megbízott alkalmazására, ha a természetes személy magyarországi lakcímmel nem rendelkezik. A természetes személy esetében tehát a feltétel konjunktív: egyrészt külföldi, tehát nem magyar állampolgár, másrészt Magyarországon nincs lakóhelye. E két feltétel együttes fennállása esetén az intézmény alkalmazása kötelezettség. Amennyiben a külföldi személynek nincs belföldi lakóhelye, a kézbesítési megbízottra vonatkozó bejelentés hiányában a külföldi a cégjegyzékbe nem jegyezhető be.[5]
A Magyarországon lakóhellyel rendelkező külföldi személlyel szemben cégjogilag további feltétel megállapítására nem kerül sor. Nincs szükség jövedelemigazolásra, bejelentett munkahelyre, továbbá a cégbíróság részére azt sem kell igazolni, hogy a külföldi a magyar nyelvet ismeri. Az ellátandó feladatot illetően a Ctv. csak cégjogi szempontból határozza meg a kézbesítési megbízott szerepét: a bíróság, más hatóság részéről a cég működésével összefüggésben keletkezett, a külföldi személy részére kézbesítendő iratok átvétele és azok megbízó részére továbbítása.[6] Tehát nem bármely irat, hanem kizárólag a társaság működését érintő bírósági, hatósági iratok átvételére és továbbítására jogosult és köteles. Külön megállapodás hiányában nem köteles átvenni a magáncélú, az üzleti partnerek részéről érkezett, vagy a családjogi tárgyú küldeményeket. A kézbesítési megbízottnak a küldemény tartalmát nem kell ismernie, és nem is kell tudnia a külföldi által beszélt nyelvet.
A bírói gyakorlat megerősíti, hogy a kézbesítési megbízott nem képviselő, a kézbesítési megbízó nevében jognyilatkozatok megtételére nem jogosult, kötelezettségeket nem vállalhat, elszámolási, számadási kötelezettsége nincs.[7] A kézbesítési megbízott feladata - a Ctv. rendelkezései szerint - perbeli képviseletre nem terjed ki.[8]
A jogalkotó a kézbesítési megbízott személyét illetően szigorú szabályokat állapít meg. Egyrészt rögzíti, hogy a kézbesítési megbízott magyarországi székhellyel rendelkező szervezet, illetve állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy egyaránt lehet. Másrészt összeférhetetlenségi szabályokat is megállapít. Ennek értelmében a feladatot nem láthatja el a társaság tagja/részvényese, a vezető tisztségviselő és a felügyelőbizottság tagja. A társaság működése során ugyanis a tagok közötti viszony megváltozhat, közöttük érdekkonfliktus alakulhat ki, ami hatással lehet a kézbesítési megbízotti feladatokat is ellátó tag által vállalt feladatok szerződésszerű teljesítésére. A vezető tisztségviselő és a felügyelőbizottság tagjai pedig nem tagi érdeket képviselnek, feladatuk ettől teljesen eltérő, így teljesen érthető, hogy ők ezt a tisztséget nem láthatják el.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
